Kamarai kritikai az önfoglalkoztatásról. Megoldható?

Tényleg nem széles kört érint, viszont akit igen, annak fontos lehet az alábbi segítség. A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki e törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult és a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét elérő jövedelemmel rendelkezik, köteles havonta, az előzőekben meghatározott minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni. A fizetési kötelezettség elbírálása során a Tbj. 8. § előírásaira is figyelemmel kell lenni. Amennyiben a biztosítási jogviszony nem szünetel a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség nem állapítható meg. A biztosítási jogviszony szünetelése esetén, ha a magánszemély jövedelme eléri a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a fizetési kötelezettséget akkor is meg kell állapítani, ha az nem egész hónapra áll fenn.

A Tbj. 16. § (1) bekezdés k) pontja szerint az eltartott hozzátartozó abban az esetben nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha havi jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát. Az eltartotti minőséget a Tbj. 39. § (2) bekezdése nem érinti. Amennyiben a Tbj. szerinti eltartott személy a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemmel rendelkezik a 11%-os egészségbiztosítási járulék megfizetésére nem kötelezett.