Valahol az ötletünk szalvétára történő vázlatos feljegyzése és a tényleges vállalkozás indítása között egy olyan folyamaton kell végigmennünk, melynek segítségével meghatározhatjuk vállalkozásunk sikerét vagy bukását. Gyakran megesik, hogy a friss vállalkozó-jelöltek izgalmukban - melyet az adott ötlet határtalan lehetőségeinek felismerése következtében kialakuló eufórikus érzet teremt - megfeledkeznek az ötlet életképességének vizsgálatáról.

Természetesen néha megesik, hogy egy vállalkozói ötlet mindenféle piackutatást, vagy pénzügyi tervet nélkülözve is működőképes, de sajnos gyakoribb az, hogy még akár indulása előtt befuccsol. Ebben szeretnénk, most az Önök segítségére lenni. Tulajdonképpen az ötletünk ellenőrzése nem jelentene mást, mint az üzleti céljaink szem előtt tartását.

Az ötletszerzés kezdeti szakasza. Egyes vállalkozók számára az ötletek gyűjtése és a lehetőségek elképzelése a folyamat könnyebb része. A piackutatás már korántsem olyan természetes dolog. Ha csak úgy hozzávetőlegesen határozunk meg egy piaci méretet - mondjuk millió forintban -, de világosan kifejtett tervet már nem készítünk, akkor nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy vajon találkozik-e az ötletünk kielégítetlen piaci igényekkel. A kapkodás és a hirtelenkedés csak fölösleges költséget kreál. A vállalkozók gyakran szenvedélyesen elfogultak ötletükkel kapcsolatban, elveszítve ezzel objektivitásukat. Ahelyett, hogy időt fordítanának alapos tervek és kutatások készítésére, elbuknak azon, hogy értékes forintokat pazarolnak fókuszálatlan, céltalan tevékenységekre.

A piackutatás hasznos az ötletünk tényleges potenciáljának meghatározása szempontjából. Gyűjthetünk információkat iparági szövetségektől, kamaráktól, kereshetünk az Interneten, átnézhetjük a vonatkozó időszaki kiadványokat, felkereshetünk ügynökségeket, tanácsadókat, stb. Egy látogatás a könyvtárban, vagy pár órás online keresés segíthet megértenünk a választott piaci szegmens. Legyen az a célunk, hogy általános ismereteket szerezzünk azokról a fogyasztókról, akiknek a termékünket vagy szolgáltatásunkat kínálni szeretnénk. Ha például a fiatal korosztálynak készülünk valamilyen terméket kínálni, a kutatásunk során a népességnek ezen rétege kerüljön a mintába.

Mielőtt megbíznánk egy piackutató céget a kutatás elkészítésével, vázlatosan írjuk le, hogy milyen információkra van szükségünk az ötletünk sikerét illetően. A kutató cég szakembere aztán összeállítja a részletes kutatási tervet, meghatározza a statisztikai módszereket, kiválasztja a megfelelő mintaelem számot és összeállítja a kérdőívet. A gyűjtendő információk jellege függ az értékesíteni kívánt termék vagy szolgáltatás jellemzőitől, valamint a kutatás céljától. Felhasználhatjuk a kutatásunkat arra, hogy meghatározzuk a potenciális piacunkat, mérjük a piaci verseny fokát, vagy tesztelhetjük a termékünk/szolgáltatásunk hasznosságát. Amennyiben a termék egy kézzel fogható dolog, a kutatás szempontjából igen étékes, ha készítünk egy prototípust, hogy a megkérdezettek megérinthessék, esetleg kipróbálhassák. A kézzel nem fogható termékek esetében is, a világos kommunikáció érdekében készítsünk rövid leírást, prospektust, prezentációs anyagot, vagy egy nagyvonalakban vázolt honlapot.

Analízis. Ha az üzleti ötletünk márkaépítésén dolgozunk, akkor négy perspektíva szerint kell vizsgálódnunk: vállalkozás, fogyasztók, versenytársak és szövetségesek. Ez a megközelítésmód lehetővé teszi, hogy az ötletünket tüzetesen megvizsgálhassuk, még mielőtt elkezdenénk a márkaépítést.

Az ötletünk ellenőrzésének másik módszere az úgynevezett SWOT analízis, amely a vállalkozásunk, termékünk, szolgáltatásunk erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetéseit vizsgálja. A SWOT analízis lehetővé teszi számunkra, hogy szemléletesebben és átláthatóbban tudjuk felmérni és megérteni vállalkozásunk erősségeit és hiányosságait, melyhez külső és belső információk egyaránt rendelkezésünkre állnak. Ilyen információkat kaphatunk a könyveléstől, pénzügyi kimutatásokat készíthetünk és elemezhetünk, továbbá felhasználhatjuk a devizaárfolyamok változásainak grafikonjait, megvizsgálhatjuk a fogyasztói szokások változásait, a gazdasági és politikai makro-környezetet.

Bármilyen módszert is választunk az ötletünk sikerességének kiértékelésére, mindig legyünk figyelemmel kutatásunk tárgyára, melyet a jövőbeni termékünk vagy szolgáltatásunk függvényében határozunk meg. Folyamatosan szem előtt tartva céljainkat, elemzésünk segíthet felfedezni az esetleges hiányosságokat, ötletünk foltozásra szoruló réseit.

A versenyhelyzet elemzése. Feltételezzük, hogy a fent említett vizsgálatok során sikerült felismerni a lehetséges versenytársakat, minekután a feladat a képességeik feltérképezése. Egyszerű ötletként azt tanácsolhatjuk, hogy legyünk a versenytársunk ügyfele valamilyen módon (például vásároljunk tőle, vagy vegyük igénybe valamelyik szolgáltatását), de megkérhetjük erre ismerőseinket, barátainkat is. Látogassunk el weboldalukra és regisztráljuk magunkat, hogy több információhoz juthassunk. Beszélgessünk el a versenytársaink fogyasztóival és kérdezzünk, hogy mit szeretnek, illetve mit nem kedvelnek a versenytárs termékében, szolgáltatásában.

A célunk az legyen, hogy megtudjuk, mit tudunk jobban a versenytársainknál. Talán az ő szolgáltatásaik egysíkúak, szegényesek. Talán rendelkeznek némi hiányossággal termékükben, amit igazán akkor fogunk megtalálni, ha saját magunk fogjuk kipróbálni. Vagy rájöhetünk, hogyan végezhetünk bizonyos dolgokat jobban, ügyesebben, költséghatékonyabban. Találjuk meg tehát a kiindulási pontunkat, mely a marketingtervünk végső célját fogja képezni.

Végül is a sok vizsgálat és kutatás után (ötletszerzés, analízis, versenytárs elemzés) adódhat úgy, hogy ötletünket nem találjuk életképesnek. Ez azt jelenti, hogy az egész ügyet sutba kellene vágnunk? Nos, nem feltétlenül! Néha adódhat úgy, hogy kisebb átalakításokkal, módosításokkal már piacképessé tehetjük ötletünket.

Természetesen az kedvünket szegheti, ha napokat és pénzt öltünk a kutatásainkba csak azért, hogy kiderüljön, nem állunk készen egy vállalkozás indítására. Ám ha kellő időt és energiát fordítunk továbbra is arra, hogy kiderítsük, milyen finomításokra vagy változtatásokra van szükségünk ötletünket illetően, megfelelő alapot teremthetünk jövőbeli sikerünkhöz. Egy vállalkozó sem szereti hallani, hogy "dédelgetett gyermeke" hibás elképzelés, de csupán azzal, hogy meghallgatjuk és reagálunk a visszajelzésekre, újabb esélyt adhatunk a sikernek. Amennyiben azonban nem tudunk többlet értéket nyújtani termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal, új ötlet irányába kell elköteleznünk magunkat.

Ne feledjük, hogy számos ötlet egyszerűen csak finomításra szorul. Mielőtt pánikba esnénk, gondoljuk át alaposan: vajon nem tehetnénk mégis működővé vállalkozásunk ötletét? Számos ócskának tűnő ötletről derítette már ki kutatási eredmény, hogy fantasztikus sikerhez vezet. Egyes tanácsadókat kifejezetten érdekelhetik a látszólag kudarcra ítéltetett ötletek.

Amikor ötletünk startra kész. Piackutatásunk válasszal kell szolgáljon arra a kérdésünkre, hogy mi legyen a következő lépésünk vállalkozási ötletünkkel kapcsolatban. Kulcsfontosságú az árazás kérdése. Ilyenkor figyelemmel kell lennünk, mind a versenytársak áraira, mind pedig a piac elvárásaira. Olyan termékek és szolgáltatások esetében, melynél közeli versenytársakat találunk, ajánlatos a versenypozíció alapján megállapítani árainkat. Magas árpozícióban szükséges, hogy ötletünk kellő relevanciával és fontossággal bírjon a fogyasztók irányába, azért, hogy versenytárainkon felülkerekedjünk. Azért jó érzés vállalkozónak lenni, mert tetszés szerint van lehetőségünk változtatni, tehát, ha egy árstratégia nem működik, változtassunk rajta!

Hozzátehetjük, hogy szükséges meggyőződnünk arról, termékünk vagy szolgáltatásunk a jövőbeli fogyasztóink számára kellő értéket képvisel az általunk alkalmazni kívánt áron. Ezért amennyiben lehetséges teszteljük a különböző árszinteket, majd azt vezessük be, ami a legjobban működik.

Ha készen állunk az indulásra, győződjünk meg arról, hogy vajon a megfelelő helyre terveztük-e az értékesítést - ott, ahol a célpiacunk található. Terveink közt szerepelnie kell egy értékesítési tervnek is. Amennyiben stratégiánkban elsődlegesen internetes értékesítés szerepel, gondoskodnunk kell a honlapunk látogatottságáról. Kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítés esetén a lehető legtapasztaltabb helyen tegyük azt: annál a kiskereskedőnél, aki segíteni tud nekünk a célpiac elérésében.

Ne feledjük, hogy ötletünk kiértékelésekor bármikor kérhetünk segítséget. Az Internet ebből a szempontból nagyon jó információforrás, de ilyenek a szakmai kamarák, üzleti iskolák, kereskedelmi és más publikációk, időszaki kiadványok, statisztikai kiadványok, konferenciák, tanácsadó vállalkozások. Lehetőség szerint minél több információforrást vegyünk igénybe, hogy elkerüljük a súlyosabb torzulásokat. Ha van egy vállalkozási ötletünk, ne féljünk rajta finomítani, pontosítani, újra átgondolni. Minél gondosabb előkészítő munka előzi meg a vállalkozás indítását, annál kevesebb problémával kell megküzdenünk a jövőben.