Kamarai kritikai az önfoglalkoztatásról. Megoldható?

Az etikai auditálás lehet belső auditálás illetve külső szakértők bevonásával végzett auditálás, mindkettő célja a vállalat érintettekkel kapcsolatos céljai megvalósulásának az értékelése. Belső auditálásnál célszerű egy szakmailag és hiererchia szempontjából is heterogén csoport összeállítása, amely függetlenségének megőrzése érdekében közvetlenül a vállalatvezetésnek alárendelt. Az értékelés következő szintje lehet egy ágazatorientált benchmarking. A külsők által végzett etikai auditálás növeli a vállalat etikai jellegű fáradozásainak eredményességét és hitelességét.

Az etikai auditálás szorosan összefügg a vállalatok etikai teljesítményének mérése iránti igény kielégítésével, amelynek számos eszköze alakult ki, időben és területileg is részben eltérő fejlődést mutatva.

A vállalati etika gyakorlatba való integrálási folyamatában megkülönböztethetünk bizonyos szakaszokat. Kezdetben etikai programok indításán volt a hangsúly, amik azonban csak kevés eredményt hoztak. Ezt követően az etikus vállalati kultúra megvalósítása jelent meg célként, az időszakos programok helyett a folyamatos fejlesztést előtérbe helyezve. Manapság magán a gyakorlatba való integrálás folyamatán van a hangsúly. Az etikai szempontok nem jelennek meg maguktól a vállalati döntésekben, az etikát menedzselni kell.

A vállalati etikai teljesítmény megítélésében is azokra a folyamatokra helyeződik a hangsúly, amelyek biztosítják, illetve biztosíthatják az etikus vállalat létrejöttét. A minőség, illetve a környezetmenedzsment területén bevált és széleskörűen alkalmazott szabványok is a folyamatorientált szabványrendszer kialakítása irányába ösztönöznek a vállalati etika területén is.

A jelenlegi szabványokkal kapcsolatban két alapvető probléma merül fel. Az egyik, hogy nem terjednek ki minden stakeholder-re, a másik, hogy nem világszerte elismertek. A lehetséges fejlődési tendenciák a következők:

- A meglévő, kimondottan etikai szabványok elterjedése világszerte. Ennek akadályát jelenti az, hogy ezek mind magán intézmények kezdeményezésére indultak. A megismertetésük és elfogadtatásuk jelentős pénzügyi erőforrásokat igényel. Az SA 8000 nem foglalkozik minden érintettel, és úgy tűnik, hogy elsősorban a nagy nemzetközi vállalatok standardja.
- A meglévő minőségre, környezetvédelemre, biztonságra vonatkozó szabványok kiegészítése és egy egységes rendszerbe való foglalása, egy integrált szabvány létrehozása. A már meglévő normarendszerek összehangolása korántsem egyszerű feladat. A létező (tanúsítható) normák gyakran nem etikai motivációból keletkeztek. Bár ezek kivétel nélkül a vállalkozás érintettcsoportjaival foglalkoznak az hogy erre etikai szempontból is alkalmasak, az kérdéses.

A jövő -úgy tűnik-, hogy egyelőre nem egy integrált szabvány kialakítása, de egy nemzetközileg elismert új szabvány létrehozása. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az Etikai Hivatalnokok Egyesülete (Ethics Officer Association) kezdeményezésére egy új ISO szabvány kifejlesztését kezdte el. Ez lehetővé tenné a vállalati etikai kezdeményezések, programok értékelését és kommunikálását minden érintett irányába. Az üzleti magatartás menedzsment szabvány egy folyamatorientált, irányelveket meghatározó szabvány lenne, amely minden méretű és ágazatban tevékenykedő vállalat számára bevezethető és nem feltétlenül kötnék külső auditáláshoz. A nagy előnye, hogy egy konszenzus eredményeként jönne létre, az ISO ismertsége és elismertsége biztosítaná az elterjedést világszerte. A folyamat 2002. májusában beindult, idő kérdése az új szabvány létrejötte.

A gyakorlat azt mutatja, hogy alapvető változásokra van szükség az etikai színvonal emeléséhez, a felelős, etikailag érzékeny vállalatok kialakításához. Sokak szerint az alapoknál kell kezdeni a gyökeres változást, az egyéni értékeknél és a közgazdaságtan elméletének megreformálásánál. Ezek azonban a legnehezebb lépések. Gyorsabban érhetünk el eredményt a "kis lépések politikájával", aminek egyik legfőbb eszközét jelentik az etikai intézmények. Az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a vállalatok többségénél az etikai szempontok figyelembe vétele azért jelentkezik, mert a különböző érintettcsoportok erre rákényszerítik őket, vagy a vállalat sikeres működésének egyik eszközét látják a vállalatok az etikai szempontok bevezetésében. Ezt figyelembe véve az etikai auditálás lehet az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy az etikai szempontok integrálódjanak a vállalati döntésekbe, a rendszerekbe és a vállati kultúrába.

kapcsolódó anyagok

Az etikai teljesítmény mérése