Alapítványi támogatással 129 kis-, illetve középvállalati tulajdonos/vezető, 80 nagyvállalati vezető és 84 nem üzleti szférában dolgozó személy megkérdezésére került sor. A kutatás egyik alapvető célkitűzése volt, az etika vállalaton belüli szerepének vizsgálata.

Többek között a következő fő kérdésekre kerestünk választ:

- Van-e létjogosultsága a vállalaton belüli etikai kérdéseknek?
- Milyen vállalati etikai irányzat tekinthető dominánsnak Magyarországon?
- Milyen jövőbeli tendencia várható az etika vállalaton belüli jelentőségét tekintve?
- Van- e különbség az etika vállalaton belüli szerepének megítélésénél a nagyvállalalati, a kisvállalati és a nem üzleti szféra véleményében?

Az etikai érzékenységről. Az etikai érzékenység kifejezés elsősorban személyekkel kapcsolatban jelenik meg az üzleti etikai irodalomban. A kifejezést az egyes szerzők különbözőképpen definiálják. A Journal of Business Ethics összefoglalta az elmúlt húsz év üzleti etikai kutatásainak sajátosságait, a folyóiratban megjelent cikkek alapján. Eszerint az etikai érzékenység három értelmezése terjedt el a témával foglalkozók körében:

1. egy személy azon felismerésének a képessége, hogy egy bizonyos helyzet etikai dilemmát jelent
2. a helyes cselekvés valószínűsége
3. az etikátlan magatartással szembeni intolerancia (Collins, 2000).

A vállalatok vonatkozásában a vállalati társadalmi felelősség témaköréhez kapcsolható a vállalati társadalmi érzékenység. A vállalati társadalmi felelősség irodalma arra összpontosított, hogy milyen kötelezettségei vannak a vállalatoknak a társadalmi környezettel szemben, viszont nem adott a menedzsment kezébe olyan eszközöket, amelyekkel a vállalat ezt meg tudná valósítani. A társadalmi érzékenység irodalma erre a hiányosságra való reakcióként fejlődött ki. A vállalat társadalmi érzékenysége a társadalmi nyomásokra való reagálás képességét jelenti.

Más megközelítésben viszont a vállalati társadalmi érzékenység nem válaszreakcióként jelenik meg, hanem sokkal inkább a vállalat kezdeményező szerepeként értelmezik. Ez az értelmezés átvezet a napjainkban aktuális "Corporate Citizenship" vállalati polgárság felfogáshoz. A "jó vállalati polgár" nemcsak a vállalat legális felelősségére koncentrál, hanem olyan cselekedetekre is, amelyek célja "a közösségi élet minőségének növelése aktív, participáción alapuló, szervezett részvétel útján". A vállalat magatartásának célja ezzel nem a pénzügyi teljesítmény növelése, ugyanakkor magatartása pozitív hatással lehet pénzügyi teljesítményére.

A kutatás eredménye. Az etika vállalaton belüli szerepének vizsgálata során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy hogyan, és milyen intenzitással reagál az üzleti, illetve a nem üzleti szféra az etikai kérdésekre.

A megkérdezettek összesen 22 százaléka szerint nincs, vagy alig van érdeklődés az etikai kérdések iránt. A válaszolók 19 százalékának van ilyen irányú érdeklődése, de nincsenek elképzeléseik az intézkedések bevezetésére illetve a további teendőkre vonatkozóan. Közel 60 százalékuk tartja már ma is, vagy a jövőre nézve a sikeres vezetés feltételének a morális kérdések figyelembe vételét.

Annak ellenére, hogy a válaszadók jelentős része (18 %) szerint alig van érdeklődés a vállalati etikai kérdések iránt, mivel más problémák sürgetőbbek, a vélemények a jövőre vonatkozóan az etika vállalaton belüli szerepének növekedését prognosztizálják. "Az etikai kérdések figyelembe vétele egyre fontosabb lesz a jó vezetés számára". Akik nem látják versenytényezőnek a vállalati etikát, azok is a jövőbeli szerepének felértékelődésével értenek leginkább egyet, hiszen az összes válaszadó mintegy ötöde szerint a jövőben mindenképpen kénytelenek lesznek a vállalatok etikai kérdésekkel foglalkozni.

Az egyes vizsgálati csoportok egyetértési arányát elemezve megállapítható, hogy az etikai kérdések iránti érdeklődés hiánya a nagyvállalatok esetében a legkisebb (2,11 %) bizonyára azért, mert a kisvállalatok más jellegű problémáikat sokkal sürgetőbbnek ítélik meg. Ezzel szemben azoknak a kisvállalati vezetőknek, akiknek van ilyen irányú érdeklődése (9,86 %) megvannak a saját koncepciói is a további teendőket illetően.

A nem üzleti szférában dolgozókra az jellemző, hogy negatívabban ítélik meg a (5.88 %) a vállalati szféra hozzáállását az üzleti életben felmerülő etikai kérdésekhez, véleményük szerint nem igazán vannak konkrét elképzelései (16.99 %) az üzleti etikai problémák gyakorlati megoldására vonatkozóan.

Visszatérve a kifejtett vállalati etikai érzékenység fogalmához, összességében az integratív felfogás értelmében nem beszélhetünk etikai érzékenységről a hazai vállalati körben, viszont a hagyományos vállalatfelfogással jellemezhető etikai érzéketlenségről sem. Az etika jövőbeni vállalati szerepére vonatkozóan bíztató az előrejelzés, bár félő, hogy csak az instrumentalista felfogás értelmében.