Elhatároztuk, írunk egy üzleti tervet, és készen állunk az
elkezdésére. Remek. Épp most növeltük meg jelentõsen annak az esélyét, hogy
üzleti vállalkozásunk sikeres lesz. De mielõtt elkezdenénk felvázolni a tervünk,
meg kell terveznünk a vázlatunkat.
Az egyik legfontosabb oka annak, hogy megtervezzük a tervet az, hogy felelõsekké
tehetnek minket a benne foglalt elõrejelzésekért és javaslatokért. Ez különösen
igaz akkor, ha arra használjuk tervünket, hogy pénzt szerezzünk vállalkozásunk
finanszírozásához. Tegyük fel, 4 új üzlethelyiség megnyitását jósoljuk meg mûködésünk
második évében. Minden befektetõ dühös lesz, ha elõre láthattuk volna az okot,
amely miatt csupán kettõt nyitottunk. Egy üzleti tervnek megvan a maga élete,
így ha ki szeretnénk találni, mi kerüljön bele, az nem igényel mást, mint hétköznapi
körültekintést.
Továbbá, ha nem tanultuk volna meg eddig, az üzleti tervek bonyolult dokumentumok
lehetnek. Ahogy felvázoljuk tervünket, sok döntést kell hoznunk, olyan súlyos
kérdésekben, mint például milyen stratégiát kövessünk, és kevésbé fontosakban
is, mint például milyen színû papírra legyen kinyomtatva. Fontos elõre gondolkodni
ezekrõl a döntésekrõl annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a vállalkozás
megtervezésére fordított idõt, és maximálisra emeljük a bevétel növelésre fordított
idõt.
Összefoglalva, a terv megtervezése segít a felelõsségünk mértékét kordában tartani
és idõpazarló határozatlanságunkat eltüntetni. A terv megtervezésekor elõször
el kell döntenünk, mik a vállalkozásunk céljai. Ennek részeként felbecsüljük
az indítani szándékozott vagy már létezõ vállalkozásunkat, hogy lássuk, mik
az esélyei annak, hogy el is fogja érni ezeket az eredményeket. Végül tekintsük
át a legtöbb terv közös elemeit, hogy legyen arról elképzelésünk, mik kerüljenek
bele és hogyan kezeljük õket.
Határozzuk meg céljainkat! Hunyjuk be a szemünket. Képzeljük
el, hogy 5 évvel elõrébb járunk. Hol akarunk lenni? Olyan céget vezetünk, amely
nem növekedett meg jelentõs mértékben? Olyat, amely gyorsan növekvõ birodalommá
vált? Vagy már rég kivettük a pénzünket és valahol egy strandon pihenünk, nehezen
megkeresett vagyonunkat élvezve?
Ezen kérdések megválaszolása fontos része egy sikeres üzleti terv felépítésének.
Valójában anélkül, hogy tudnánk, merre akarunk menni, nem igazán lehetséges
tervezni.
Ezután itt az ideje egy kicsit szabadon asszociálni – engedjük el a fantáziánkat,
derítsünk fel minden utat, amelyen szeretnénk, ha vállalkozásunk végigmenne.
Írjunk egy tanulmányt üzleti céljainkról! Ez lehet akár egy levél saját magunknak,
öt évvel késõbbrõl, amelyben leírjuk, mit értünk el és hogy sikerült mindez.
Amikor egy ilyen iratot olvasunk, tehetünk olyan meglepõ felfedezéseket is,
mint hogy nem igazán akarunk nagy, gyorsan növekvõ vállalkozást, hanem elégedettek
lennénk egy stabil, kis vállalkozással. Ha nem is tudunk meg semmi újat, egy
jó fogódzkodó a céljainkon, mindig nagy segítség abban, hogy hogyan tervezzük
meg vállalkozásunkat.
Célok jegyzéke Ha problémánk van azzal, hogy eldöntsük, mik a
céljaink, itt egy pár kérdés, amelyet feltehetünk magunknak:
1. Mennyire vagyok elszánt abban, hogy sikerre vigyem elképzelésemet, tervemet?
2. Hajlandó vagyok befektetni a saját pénzem és hosszú ideig fizetés nélkül
dolgozni, feláldozva a szabadidõmet és az életstílusomat, akár évekig?
3. Mi történik velem, ha a vállalkozás nem jól alakul?
4. Ha sikeressé válik, végül hány alkalmazottja lesz a vállalkozásnak?
5. Mennyi lesz egy év múlva a bevételem? És öt év múlva?
6. Mennyi lesz a piaci részesedés ugyanekkor?
7. Egy piaci szegmensre koncentrálunk, vagy termékek és szolgáltatások széles
skálájával fogunk foglalkozni?
8. Mik a terveim a területi terjeszkedésre? Helyi? Országos? Nemzetközi?
9. Aktív vezetõ leszek, vagy a feladatok jó részét átruházom másokra?
10. Ha átruházom, milyen feladatokat szeretnék megosztani? Eladások? Szakmai
kérdések? Egyéb?
11. Mennyire érzem kellemetlennek, ha másoktól kapok utasításokat? Tudok dolgozni
olyan partnerekkel és befektetõkkel, akik közvetlen beleszólási lehetõséget
követelnek a vállalkozás vezetésébe?
12. Függetlenül és magánkézben marad, végül felvásárolják, vagy tõzsdére megy
a vállalkozás?
Pénzügyi céljaink Nem feltétlenül szükséges sok induló tõke ahhoz,
hogy sok pénzt keressünk, de valamennyi mindenképp. Ez különösen igaz akkor,
ha – megvizsgálva céljainkat – nagyon gyors növekedést várunk.
Energikus, optimista vállakozók gyakran hiszik azt, hogy az eladások növekedése
mindenrõl gondoskodik majd, és képesek lesznek pénzelni saját növekedésüket
a nyereségükbõl. Azonban ez a helyzet ritkán fordul elõ, egyetlen egyszerû okból:
rendszerint elõbb kell fizetni a beszállítóinknak, mint a vásárlók fizetnének.
Ez a pénzforgalmi probléma az oka annak, hogy sok gyorsan növekvõ vállalkozásnak
banki finanszírozásra vagy részvénykibocsátásra van szüksége növekedésének pénzeléséhez.
Szó szerint gyorsabban nõnek, mint hogy megengedhetnék maguknak.
Kezdjük azzal, hogy megkérdezzük magunktól, milyen típusú finanszírozásra lehet
szükségünk – és milyen típusúakat fogadunk el. Könnyû azt a viselkedést felvenni,
hogy ha pénzszûkében vagyunk, vagy várhatóan abban leszünk, szinte bármilyen
pénzszerzési formát elfogadhatónak találjunk. De minden típusú finanszírozásnak
megvannak a maguk jellegzetességei, amelyeket nem árt végiggondolni, amikor
a tervünket tervezzük. Ezek a jellegzetességek három alapvetõ formát vesznek
fel:
• Elõször, a vállalkozás ellenõrzésének mértéke, amelyrõl le kell mondanunk.
Egy egyenlõ partner várhatóan – természetszerûleg – egyforma ellenõrzési jogot
követel. Kockázati tõke befektetõk gyakran követelnek jelentõs beleszólási lehetõséget
a vezetõségi döntésekbe azáltal, hogy egy vagy több saját emberüket ültetik
be az igazgatóságba. A magánbefektetõk vagy sok befolyást szeretnének, vagy
semennyit, személyes stílusuk függvényében. A bankárok a másik véglet, valószínûleg
nem fognak tanácsokat adni mindaddig, amíg idõben fizetjük a tõke és a kamatok
részleteit, és másban sem szegjük meg kölcsönszerzõdésünket.
• Ugyancsak meg kell fontolni a várhatóan szükséges pénzösszeget. Például bármely
összeg, amely kevesebb, mint néhány millió forint, túl kicsinek számít egy hagyományos
részvénykibocsátáshoz. A kockázati tõke befektetõk 50 millió és 500 millió forint
közötti összeget szoktak befektetni. Másrészt, csak a leggazdagabb magánbefektetõk
fognak néhány millió forintnál többet nyújtani, ha egyáltalán adnak. Megközelítõleg
minden pénzforrásnak, a banktól az ügynökig, megvannak a maga irányvonalai az
elõnyben részesített pénzösszegek nagyságáról. Szükségleteink elõre látása így
segíteni fog a tervünk elõkészítésében.
• A harmadik megfontolandó dolog a költség. Ez mérhetõ a kamatlábakon és a tulajdoni
részesedésben ugyanúgy, mint idõben, papírmunkában vagy akár a szokásos kellemetlenségekben.
Hogyan fogjuk használni a tervünket? A tervek megtervezésének
része az is, hogy megtervezzük, mire fogjuk azt használni. Nem, nem õrültünk
meg – legalábbis még nem. Egy üzleti tervet számtalan dologra lehet használni,
attól kezdve, hogy követni tudjuk hogyan halad vállalkozásunk céljai felé, a
kulcsfontosságú alkalmazottaknak a cégbe csábításáig. A felhasználási mód eldöntése
fontos része az elõkészületeknek.
•
Pénzt szeretnénk elõteremteni a segítségével? Ebben az esetben nagyon
alaposan oda kell figyelnünk a vezetõi összefoglalóra, az ügyvitelre, a marketingre
és a pénzügyi nézõpontokra. Szükségünk lesz arra, hogy tiszta, összefogott elképzelésünk
legyen arról, hogy fogunk pénzt keresni. Ha bankkölcsönt szeretnénk, ki kell
hangsúlyoznunk, képesek vagyunk elegendõ bevételt elérni, hogy visszafizessük.
A tõkebefektetõknek, különös tekintettel a kockázati tõke befektetõkre, meg
kell mutatnunk, hogyan tudnak pénzt nyerni cégünkbõl, és olyan visszatérítési
ütemet kidolgozni, amelyet elfogadhatónak tartanak.
•
Az a szándékunk, hogy tehetséges alkalmazottakat toborozzunk tervünkkel?
Ebben az esetben ki kell hangsúlyoznunk az olyan dolgokat, mint a részvény opciók
és egyéb kompenzációk, valamint a vállalkozás helye, a munkakörnyezet, vállalati
kultúra és a fejlõdési, elõrelépési lehetõségek.
•
Meg szeretnénk mutatni a beszállítóknak, hogy megbízható vásárlók vagyunk?
Egy szilárd alapokon nyugvó terv könnyebben meggyõzi az értékes termékek beszállítóit,
hogy minket válasszanak versenytársaink helyett. Abban is segíthet, hogy hitelünk
lehessen a beszállítóinknál. Kihangsúlyozhatjuk remek vásárlói listánkat és
hibátlan kereskedelmi hitel-visszafizetési elõéletünk ebben a tervben.
Becsüljük fel cégünk lehetõségeit! Legtöbbünk számára a vágy,
hogy hová szeretnénk eljutni sajnos, nem olyan fontos, mint vállalkozásunk azon
képessége, hogy eljuttasson minket oda. Másképp fogalmazva, ha nem a megfelelõ
vállalkozást választjuk, nem jutunk sehová.
Szerencsére az üzleti tervek egyik legértékesebb felhasználási lehetõsége az,
hogy segít eldönteni, a választott vállalkozási forma beváltja-e álmainkat.
Sok-sok üzleti elképzelés soha nem jut túl a tervezési szakaszon, mert leendõ
alapítóik – a logikus és összetett tervezési folyamat részeként – megvizsgálják
feltételezéseiket, és szûkösnek találják lehetõségeiket.
Vizsgáljuk meg ötleteinket legalább két dolog függvényében! Az elsõ a pénzügyek,
hogy biztossak legyünk benne, a vállalkozásnak van gazdaságilag is értelme.
A második az életstílus, mert ki akar olyan sikeres vállalkozást, amelyet gyûlöl?
Válaszoljunk a következõ kérdésekre, hogy segítsünk körvonalazni a vállalkozásunk
lehetõségeit. Nincsenek rossz válaszok. A lényeg az, hogy segítsünk eldönteni,
tervezett vállalkozásunk elérheti-e a céljait.
Pénzügyi:
1. Milyen kezdõ befektetést igényel a vállalkozásunk?
2. Az irányítás mekkora részérõl vagyunk hajlandóak lemondani a befektetõk javára?
3. Származik-e majd nyereség a vállalkozásból?
4. Mikor számíthatnak arra a befektetõk – saját magunkat is beleértve, – hogy
pénzük megtérül?
5. Mennyi a várható bevétel a késõbbiekben?
6. Hajlandóak vagyunk-e teljesen átadni magunkat az üzletnek anyagilag?
7. Milyen típusú fizetést vagy nyereség osztalékot várhatunk?
8. Mennyi az esélye a kudarcnak?
9. Mi történik ebben az esetben?
Életstílus:
1. Hol fogunk élni?
2. Milyen munkát fogunk végezni?
3. Hány órát fogunk dolgozni?
4. Lesz lehetõségünk pihenni?
5. Mi történik, ha lebetegedünk?
6. Elegendõ pénzt fogunk keresni, hogy fenntartsuk életvitelünket?
7. Megérti és elfogadja-e családunk a várható áldozatokat?
Sok sikert!
Látogasson el újra hozzánk, hogy elolvassa cikkünk következõ részét! Ha értesítést
kíván kapni, akkor iratkozzon
fel hírlevelünkre itt.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...