21. Marketing napi pár forintért.
Egyes kutatások szerint az ügyfélnek háromszor kell hallania egy nevet, hogy
emlékezzen rá, és felismerje, és kilencszer, mielõtt vásárlóvá válna. Az egyidejû
szórványos taktikák nem hatékonyak a figyelem felkeltésére, elfogadtatásra,
a preferencia és kereslet kialakítására. Sokkal többre megyünk mindennapos reklámozással.
Ennek egy módja a napi pár forintos marketing program.
A stratégia lényege, hogy lépjünk kapcsolatba 10 ügyféllel minden nap a hét
öt napján. Elérhetjük õket telefonon, faxon, levelezõlappal, levélben, vagy
e-mailen. Küldhetünk sajtókiadványokat, kísérõ leveleket, katalógusokat, különleges
ajánlatokat, információs lapokat, vagy köszönetnyilvánításokat. Öt levél kinyomtatása
és elküldése kb. 600 forintba kerül. A telefonhívások és faxok kb. 700 forintot
tesznek ki. A többi csak matematika. E-mail használatával a költségek még alacsonyabbak
lesznek. A feladatunk olyan tevékenységkombináció létrehozása, amely által kommunikálhatunk
a meglévõ és potenciális ügyfelekkel.
22. Szánjunk idõt a merketingre.
A hullámvölgyek nélküli éves program fenntartásának kulcsa a hatékony tervezés.
Megírtuk már az éves marketingprogramot? Nem kell, hogy részletes legyen, megteszi
egy körvonalas leírás is, ami alapján a marketing programot ütemezhetjük egy
szoftver, vagy akár egy egyszerû naptár segítségével is. Egy ilyen tervezettel
és ütemtervvel csoportosíthatjuk a termelést. Például egy hírlevél sokkal jobb
módja a kapcsolattartásnak, mint felhívni minden ügyfelet, és sokkal kevesebb
idõt is igényel. Minden negyedévben három problémával foglalkozzunk, ezáltal
a havi hírleveleket sokkal könnyebb lesz kialakítani.
Nincsen azonban pontos szabály arra vonatkozóan, mennyi idõt kell eltöltenünk
a marketing tevékenységgel. A leggyorsabban növekvõ vállalkozásoknál, amelyeknek
a bevétele nem éri el az 250 millió forintot, a vezetõk idejük 25-40 százalékát
töltik marketinggel. Ha azonban új belépõk vagyunk, az idõ 60%-át is tölthetjük
marketinggel, hogy beindítsuk a vállalkozást. A legfontosabb az egyenletes erõfeszítés
fenntartása. Ez segít a növekedés ütemének szinten tartásában, és sokkal hatékonyabban
építhetjük majd ki a vállalkozássunkat.
23. Kövessük a szabályokat.
Ha azt hisszük, hogy a szabályok azért vannak, hogy megszegjük õket, jobb ha
átgondoljuk a dolgot. Néha a szokatlan gondolkodásmód nagyon hatékony lehet,
de csak akkor, ha az nem megy a marketing már jól bevált szabályainak rovására.
Egy példa: Nem rég egy e-mail hirdetõ nagyon rossz eredményeket kapott egy már
jól bevált listából. Mit csinált rosszul? A hirdetés tárgya nem volt egyértelmû,
túl hosszú volt a levél, és a stílusa sem volt megfelelõ. Legközelebb ez a vállalkozó
jobb, ha követi a szabályokat: maximum 250 szó, világos tárgy, és vonzó ajánlat.
A hirdetésekre és reklámokra költött forintok milliárdjai miatt a témát minden
tekintetben vizsgálják a szakértõk. Például tudjuk, hogy a magazinok esetében
egy nagy fotó jobban hat, mint több kicsi, de a napilapokban a több kép hamarabb
felkelti az olvasó érdeklõdését. A marketing ritkán tartozik a csináld magad
munkák közé. Ha nem vagyunk tisztában a szabályokkal, talán jobb, ha tapasztalt
szakértõket alkalmazunk.
24. Koncentráljuk a marketing erõfeszítéseket.
A haszonéhes, de kis pénztárcával rendelkezõ vállalkozók gyakran elkövetik azt
a hibát, hogy túl nagy területet akarnak lefedni. Mindenbõl ki akarnak próbálni
egy kicsit, több magazinban és napilapban, weboldalon hirdetnek, de nincs meg
a kellõ fedezetük, aminek az a vége, hogy minden területen nagyon kis részesedésük
lesz. Ennek eredményeképp a marketingtevékenységük nem kelti fel eléggé a figyelmet,
és az egész pénz kárba vész.
A hirdetések esetében a méret a lényeg. A nagy, színes reklámok általában jobb
eredményeket hoznak, mint a kis, fekete-fehérek. A marketing program hatékonyságának
maximalizálásához válasszunk ki egy kis szektort, és ott reklámozzunk nagyobb
erõbedobással.
Hasonló a helyzet a különleges események esetében is. Ahelyett, hogy sok rendezvényen
megjelenünk, de mindenhol csak egy kis pulttal, jobb, ha egy két nagyobb eseményre
koncentrálunk, de ott mindenki észreveszi a jelenlétünket.
25. A marketing átruházása.
Tönkrementünk az alacsony eladások miatt? Ha az elõrejelzések ilyen eseményt
mutatnak, itt az ideje a marketing stratégia átértékelésének.
Tanulmányozzuk a célközönséget. A legjobb jel, hogy át kell gondolni
a marketing stratégiát, ha a marketing nincs összhangban a közönséggel. Az elsõ,
hogy megértsük a vásárlók gyenge pontjait különbözõ kutatások és cikkek segítségével.
Tekintsünk túl azon, hogy hogyan és mit vásárolnak. Az üzleti ügyfelek is nagyon
fontosak. Látogassuk meg a honlapjaikat, és nézzük meg mi az amire szükségük
van, és mi az amit egy együttmûködéstõl várnak.
A fejlesztés hozzáadott értéke. A kis- és középvállalkozások cégek kitûnnek
a fejlesztések területén. Új termékeket hoznak létre és javítják a régieket.
Úgyhogy itt az ideje, hogy megújítsuk a marketinget is, és megtaláljuk a módját,
hogyan tudathatjuk a célközönséggel a vállalkozás fejlesztéseit.
Versenyképes ütem. Át kell gondolni a vállalkozásunk marketing stratégiáját?
Ha egy ideje már csak a versenytársak lépéseit követjük, itt az ideje, hogy
mi diktáljuk az ütemet. Kísérjük figyelemmel a fejlesztéseiket, az eladásaikat,
emellett olyan stratégiát dolgozzunk ki, amely megragadja a vásárlók gyenge
pontjait, és a hozzáadott értékre koncentrál.
Idõciklusos menedzsment.
26. Az idõ kitöltése.
Nagyon fontos, hogy az idõt követhetõvé tegyük ugyanis oly gyorsan telik, hogy
észre sem vesszük. Ha belegondolunk, az idõ kezelése nagyon fontos. Az ütemtervnek
is megvannak a megkötései, határai. Ha az ütemtervre úgy gondolunk, mint egy
tárolóra, amibe bele kell férnie egy elõre meghatározott számú objektumnak,
azaz a feladatainknak, akkor egy idõ után meg fogjuk válogatni, miket is teszünk
bele. Ha a hasonló feladatokat kategóriákba gyûjtjük, akkor jobban kezelhetõvé
válnak.
27. Készüljünk ma a holnapra.
Minden nap végén fogjunk egy papírt és írjuk össze a másnapi feladatokat. Másnap
így nem kell eldönteni mivel végezzünk elsõnek, és elégedettséggel tölt majd
el, ha kihúzhatunk egy már elkészült feladatot. Ne hagyjuk hogy becsapjon a
lista egyszerûsége, ez az idõ-menedzsment eddigi egyik legjobb eszköze.
Minden nap, de legalább hetente állítsunk össze egy „tennivalók listáját”. Ezáltal
jobb rálátásunk lesz az elvégzendõ feladatokra, és lesz idõnk az esetleges változtatások
elvégzésére is. Használjuk együtt egy naptárral, de vigyázzunk, hogy a tennivalók
listájában feladatok vannak, a naptár feladata pedig a tennivalók idõzítésének
feljegyzése.
28. Megéri ez az idõnket?
A nap folyamán álljunk meg idõnként, és nézzük meg éppen min dolgozunk és mi
lenne az amivel az idõnket legjobban kihasználnánk Tegyünk fel magunknak pár
kérdést:
• Az a legfontosabb, amit épp csinálunk?
• Növeli a bevételt?
• Egyezik a célkitûzésekkel?
• Olyan feladat ez, amit más is el tudna látni, ezáltal nekünk idõt hagyva a
fontosabb feladatokra?
Ha bármelyikre nemmel válaszolunk, akkor váltsunk egy másik folyamatra.
29. Meddig tart?
Az egysíkú vállalkozónak elõbb ki kell fejleszteni azt a képességet, amivel
megbecsülheti, hogy meddig tartanak az egyes feladatok. Ez nagyon egyszerû,
csak oda kell rá figyelni egy kicsit. Ha a legjobb idõ-menedzsereket megkérjük,
hogy csináljanak meg valamit, az elsõ dolog, amit kérdeznek, hogy meddig fog
ez nekik tartani. Össze kell gyûjteni a felszereléseket. Össze kell állítani
õket. Le kell ellenõrizni az akkumulátorokat. Le kell ülni, és gondolkodni egy
kicsit. Ha ezen a folyamaton haladunk végig, akkor olyan helyzetben vagyunk,
hogy okos döntéseket hozhatunk arról, hogy mit csináljunk, és mit nem, mely
feladatokat kell átadni, és hogyan találhatunk rövidebb utakat. Ez nagyon fontos
képesség.
30. Hova tûnik az idõ?
Nézzük meg, mivel töltjük az idõt a hét folyamán. Naplót kell vezetnünk az idõrõl
több héten keresztül. Ha ez készen van, üljünk le és értékeljük ki. Ennek során
a következõ kérdéseket tegyük fel: Szükséges-e a feladat? Ha igen, akkor: Nekem
kell elvégeznem? Azonnal húzzuk ki a nem szükséges feladatokat az ütemtervbõl,
valamint azokat, amelyek nem járulnak hozzá az üzlethez.
A többi feladathoz készítsünk egy egyszerû T diagrammot. Az egyik oszlopban
legyenek az igazán fontos feladatok, amiket csak mi végezhetünk, a másikban
azok, amiket másoknak kell elvégezni. Végül osszuk ki a mások által elvégzendõ
feladatokat.
Értsük meg a pénzügyeket.
31. Mikor vegyünk fel pénzügyi igazgatót?
Rendelkezik a vállalat elegendõ erõforrással az adók megtervezéséhez, tõke gyûjtéshez,
pénzkezeléshez, és a többi pénzügyi feladathoz? Vagy egyszerûbben: Itt van az
ideje egy pénzügyi vezetõ felvételének? Persze változhat ez egyes vállalkozások
esetében, de valamely kérdés igennel megválaszolása azt jelentheti, hogy szükséges
a pénzügyi vezetõ. A könyvelõ cég költsége kiteszi-e egy pénzügyi vezetõ fizetését?
A legtöbb könyvelõ cég mindent elrendez, és nem kerül olyan sokba, mint egy
alkalmazott.
Szükséges-e növelni a saját tõkét a késõbbi mûködés finanszírozásához? Amennyiben
túl szeretnénk lépni az egyszerû banki hiteleken, és olyan forrásokat igénybe
venni, mint pl. kockázati tõkebefektetõk, magánbefektetõk, vagy ha akár valaki
érdeklõdik a vállalkozás egy része iránt, akkor itt az ideje egy teljes munkaidõs
pénzügyi szakértõ alkalmazásának.
A vállalkozásunk kezd bonyolult pénzügyi tranzakciókat folytatni? Amíg a tõke
emelése bonyolulttá válhat, vannak azonban más tényezõk is, amik a vállalkozót
pénzügyi szakember alkalmazására sarkallhatják. Például ha a vállalkozás más
vállalkozásokat akar megvásárolni. Vagy például ha olyan pénzügyi ügyleteket
kezdünk a szállítókkal, vagy vásárlókkal, amelyek túlmutatnak a józan ész területén.
32. Költséges költségcsökkentõ hibák.
Ha nehéz idõk járnak, hajlamosak vagyunk minden egyes költségbõl faragni, hogy
fennmaradhasson a vállalkozás. Vigyázzunk azonban, ha rossz helyre nyúlunk,
akkor az hosszú távon ártalmas lehet. Lássunk néhány költségfaragó intézkedést,
ami tönkreteheti a vállalkozást. Elsõ hiba: Olcsóbb alapanyagok használata.
Második hiba: Marketing költségek lefaragása. Harmadik hiba: Nehéz idõkben nem
készítünk leltárt, illetve pénzügyi jelentéseket. Negyedik hiba: K+F költségek
lefaragása a kezdeti idõszakban. Ötödik hiba: Bármilyen költség lefaragása,
ami növeli a vevõi elégedettséget.
33. A többlet okos elköltése.
Ha azt vesszük észre, hogy felesleges pénzzel rendelkezünk, az elsõ, hogy üljünk
le a pénzügyi vezetõvel, és végezzünk komoly számításokat. Nézzük meg a vállalat
mûködési körét, és hogy várhatóan mekkora lesz az árbevétel. Gyõzõdjünk meg,
hogy a pénz valóban felesleges, és nem csak egyszeri megugrás. Tegyünk félre
némi pénzt kamatozó betétbe, vagy alacsony kockázatú befektetésbe, 3-12 hónapos
lejáratra, arra az esetre, ha visszaesne az üzletmenet, vagy nem tudnak a vásárlók
fizetni. Ha még marad pénz, akkor fizessük vissza az adósságainkat. Ha ez is
kész, keressünk olyan fejlesztési lehetõségeket, amelyek nem növelik a költségeket
a jövõben, mint pl. prémiumok, a gépek, vagy technológia egyszeri fejlesztése.
Ha ezek után még mindig marad felesleges pénz, akkor gondolkodjunk el jelentõs
változtatásokon, mint pl. személyzet felvétele, terjeszkedés, épület vásárlása
ha jelenleg csak béreljük.
34. Hogy segíthetnek a bankok?
Mit tehetünk, ha minden erõfeszítés ellenére cash-flow problémákkal találjuk
szembe magunkat? Ha nem terveztünk elõre, akkor csak pár igen nehéz választás
áll elõttünk: Kölcsön felvétele, kifizetések késleltetése, bérek visszatartása,
vagy megpróbáljuk rávenni a vásárlókat a számlák mielõbbi kifizetésére.
Sokkal jobb terv, ha közeli kapcsolatban állunk a bankárunkkal. Tekintsünk rá
úgy, mint egy partnerre, és küldjük el neki rendszeresen a pénzügyi jelentéseket.
Minél többet tud a bankár a vállalkozásról, annál jobban bízik majd bennünk,
és annál inkább segítõkész lesz. Másik fontos eszköz a banki hitel maximalizálása.
Tekintsünk úgy erre, mint hiteltúllépés elleni védelemre. Ha mindez a helyén
van, és nem azonnal van szükségünk pénzre, a vevõi fizetések késését átvészeljük,
amíg be nem érkeznek a számlák.
35. A cash-flow alapjai.
Ha kicsi a vállalkozásunk, akkor a cash-flow az, ami eldönti a vállalkozás további
sorsát. Ha figyeljük a cash-flow-t minden nap, akkor ezzel elõnyhöz jutunk a
legtöbb versenytárssal szemben, és biztosítjuk a növekedést, míg mások kieshetnek
a piacról.
Nézzük az alapokat. Mit is jelent a cash-flow? Pillanatnyilag ne gondolkodjunk
nyereségben és veszteségben, mérlegben, határbevételben, stb. Talán a legegyszerûbb
ha a cash-flowra úgy tekintünk, mint a bankszámla egyenlegére. Elég lesz az
egyenleg, hogy kifizessük a számlákat? Az egésznek ez a lényege, minél tovább
tudjuk elõre jelezni a banki egyenleget, annál tovább látjuk a problémákat,
és annál több idõnk lesz megoldani õket.
Amint belegondolunk, rájövünk, hogy elég könnyû a legtöbb kiadás elõre jelzése,
legalább egy pár hónapra elõre. Ha ez megvan, vessük össze a várható bevétellel,
és kész is.
A kötelezõ könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelõvel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelõk helyzetérõl.
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínûleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségrõl, az ingyenes cégalapításról.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...