Tévhit #1: minél több keresõbe regisztrálom az oldalam,
annál jobb lesz az eredmény
Ez a megállapítás két szempontból sem igaz. Elõször is a legtöbb esetben egyáltalán
nincs szükség semmiféle regisztrációra, mert a keresõk a honlapunkra mutató
linkek segítségével elõbb-utóbb eljutnak hozzánk is. A legkedveltebb keresõk
természetesen lehetõséget adnak regisztrálásra, de a tapasztalatok alapján ez
nem jár semmiféle elõnnyel. Arra van tehát szükség, hogy legyenek más oldalakon
a honlapunkra mutató linkek, amiket követve a keresõrobotok megtalálnak minket
is. Ha nincsenek ilyen ránk mutató linkek, akkor amúgy sincs nagy jelentõsége,
hogy beregisztrálunk-e, mert feltehetõen meglehetõsen rossz helyen szerepelnénk
a találati oldalakon. A másik szempont is legalább ilyen érdekes.
Mind a nemzetközi, mind a saját statisztikáink azt mutatják, hogy a keresõbõl
érkezõ látogatók túlnyomó többsége (több, mint 95%-uk) a 4-5 legnagyobb keresõbõl
érkezik. Éppen ezért nincs értelme annak, amit a téves információk alapján sokan
csinálnak, mégpedig hogy több tucat, akár több száz (!) keresõbe is beregisztrálják
magukat. E helyett az idõpocsékolás helyett valóban érdemes a 4-5 legnagyobb
keresõre koncentrálni.
Tévhit #2: a keresõoptimalizálás lényege, hogy a meta tag-ekbe minél több
kulcsszót írunk
A tévhit alapja valós, de már réges-régen idejétmúlt. A meta tag-ek eredeti
célja (még a 90-es évek közepén) valóban az volt, hogy segítségükkel tudják
a keresõk kategorizálni a honlapokat. A keresõoptimalizálás hajnalán (90-es
évek második fele) azonban mindenki rájött, hogy ezzel a lehetõséggel vissza
lehet élni, pl. olyan szavakat is beírtak kulcsszónak, aminek semmi köze nem
volt az oldal tartalmához, de sok látogatót vonzott. Ennek következményeként
a keresõk egyre kevésbé vették figyelembe ezeknek a meta tag-eknek a tartalmát,
sõt mára eljutottunk odáig, hogy pl. a keyword meta tag tartalmát (ami az oldalra
jellemzõ kulcsszavakat tartalmazhatja) szinte egyáltalán nem veszik figyelembe
a keresõk. Ez a módszer tehát eredményre nem vezet.
Ami viszont valóban fontos a meta tag-ek közül, az a description nevû. A keresõk
a találati oldalaikon a találatok alá mindig kiírnak valami jellemzõ tartalmat
az adott honlapról. Ez a néhány mondat rendkívül fontos, mert a keresést végzõ
felhasználó ezek alapján fogja kiválasztani, hogy melyik linkre kattint a sok
közül.
Ha a description tag megfelelõen ki van töltve (pl. nem túl rövid), akkor a
pl. a Google azt fogja a linkünk alá írni információként az oldalunkról. Így
lehetõségünk van a felhasználók számára vonzó információt megjelentetni, ami
növelheti a rákattintások arányát. (Ha nincs kitöltve rendesen az a tag, akkor
az oldalunkból ragad ki néhány mondatot, vagy mondatfoszlányt a Google, ami
esetenként elég értelmetlen lehet.)
Tévhit #3: vannak olyan "csodaoldalak", ahova beregisztrálom magam, és
máris nyert ügyem van
Amikor megbeszéléseken, tanácsadások alkalmával szóba kerül a keresõoptimalizálás,
vagy a "jó helyen lenni a keresõkben" téma, rendszeresen akad valaki, aki "hallott
egy trükköt", ami garantáltan mûködik. Legtöbbször katalógusoldalakról (vagy
más nagy forgalmú honlapokról) van szó, ahová "csak be kell regisztrálni", és
máris dõlni fognak a látogatók. Természetesen nincsenek ilyen varázsoldalak,
sem varázstrükkök. Az igaz ugyan, hogy nem árt a népszerû és elismert katalógusokban
szerepelni, de ezek önmagukban egyáltalán nem hoznak elsöprõ sikert.
Tévhit #4: hatékony módszer, ha pl. fehér alapon fehérrel írom ki a kulcsszavakat,
hogy ne zavarja a látogatókat, de a keresõk figyelembe vegyék
Ez a módszer régebben - amikor még nem volt ekkora a harc a keresõkben elfoglalt
jó helyekért - mûködött, de mára csak nagyon kivételes esetekben lehet ilyen
trükkökkel a keresési listák elejére kerülni. A keresõprogramok készítõi természetesen
erre a "csalásra" is rájöttek, és lépéseket tettek az ilyen kétes eszközöket
használók visszaszorítása érdekében. Legrosszabb esetben az is elõfordulhat,
hogy a tiltott trükköket alkalmazó honlapokat egész egyszerûen kizárják a keresõprogramból,
így nemhogy jó helyen, de sehol nem fog szerepelni a csaló honlap. Általában
véve erõsen ellenjavalt azon megoldások alkalmazása, amelyek a keresõprogramok
megtévesztésével próbálkoznak. Azon túl, hogy nem hoznak jelentõs eredményt,
a már említett veszélyekkel is járnak, valamint nem is túl etikusak.
Tévhit #5: az cél, hogy minél többen nézzék meg a honlapomat, mert akkor
sokan fognak vásárolni / érdeklõdni
Nem az ebben a csalóka, hogy valójában nem a sok látogató hozza a sok vásárlást
/ érdeklõdést, hanem az, hogy nem mindegy kik közül kerül ki az a sok látogató.
Lehet, hogy pl. egy rosszul megválasztott hirdetés hatására napi 1000 ember
nézi meg a honlapunkat, de csak 10%-uk, vagyis 100 ember érdeklõdik a cégünk
portékája iránt. Ugyanakkor egy jó hirdetéssel csak 300 ember érkezik a honlapra,
viszont minden második közülük konkrét érdeklõdõ, azaz 150 ember. Végeredményben
tehát kevesebb, mint harmad annyi látogatóból jóval több érdeklõdõnk lett, tehát
"értékesebb" látogatókat vonzottunk a honlapunkra, mint az elsõ esetben. A cél
tehát egyértelmûen az, hogy értékes látogatókat hozzunk a honlapunkra.
Tévhit #6: ha nagy a honlapom látogatottsága, akkor elõbb-utóbb jó helyre
kerül a keresõkben is
Ebben a kijelentésben az a súlyos hiba, hogy egy téves feltételezésen alapszik.
A keresõk nem mérik az egyes honlapok forgalmát, így esélyük sincs arra, hogy
a látogatottságot figyelembe vegyék a keresési listák összeállításánál. Az összefüggés
fordított, tehát a jó keresõhelyezések növelhetik meg a látogatottságot, de
pusztán a jó helyezés nem garancia semmire. Ha olyan kifejezésekre szerepelünk
jó helyen, amikre az emberek nem keresnek, akkor természetesen nem érjük el
a kívánt eredményt.
Forrás:
Online-marketing Magazin
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...