A kis- és közévállalkozások vezetői is sorra ismerték fel a lehetőséget, hogy kifizetődőbb és eredményesebb, ha saját maguk, valamint az alkalmazottaik is e-learning formában sajátítják el a sikeres működéshez szükséges ismeretanyagot.

Hazánkban az e-learning sarkpontja a technológiák alkalmazása, és az arra épülő oktatás színvonala. Nagyon sok vállalkozás nyújt távoktatásnak, e-learningnek nevezett szolgáltatást, miközben minőségét tekintve az adott képzés nem tekinthető annak. Jellemzően a felsőoktatásban és a vállalati belső képzésben találkozhatunk valódi e-learning kezdeményezésekkel, ahol többnyire valamelyik elismert külföldi technológiát használják, ugyanis csak egy-két magyar fejlesztésű keretrendszer létezik a magyar e-learning piacon. Szakértők szerint a hazai piacon kínált keretrendszerek száma le fog csökkenni, mivel a vállalkozások többsége külföldi technológiát használ, másrészt a rendszerek alá fejlesztett tananyagok nem kompatibilisek egymással.



Különböző kutatások eredményeképpen a hazai szakértők véleménye, hogy jó alapokkal rendelkezünk az e-learning további fejlődéséhez. A hazai e-learning piacon van néhány intézmény, melyek nemzetközi színvonalon művelik a távoktatást Magyarországon, de sokan "távoktatás" jelszó alatt valami egészen mást próbálnak megvalósítani. A szakértők szerint a távoktatásnak a felnőttképzés, a munka melletti továbbképzés területét kell lefedni, a diákképzésben csak akkor terjedhet el eredményesen, ha Magyarországon egy erős szemléletváltás megy végbe.

Magyarországon az e-learningel foglalkozó intézmények aránya a lakosság létszámához viszonyítva jónak mondható. Sőt az 1990-es évek elejétől több mint 3 milliárd összegű forrás áramlott Magyarországon a távoktatás fejlesztésére. A fejlesztések hatására sok vállalkozás és szakember jelent meg a piacon, akiknek nem volt egységes a koncepciója, melynek eredményeképpen a jelenlegi e-learning piac nem rendelkezik egységes módszertannal. Ez a további fejlődés lehetőségét aknázhatja alá, ha nem történik jelentős változás.