A probléma feltérképezése érdekében a Ghibli Kft. már több mint 250 kkv-al készített felmérést, amely eredményeit és a megoldásokat már több ízben megrendezett konferencián prezentála. A legutóbbi felmérést Vízhányó Andrea, a Ghibli KFt. munkatársa végezte, amelyen megdöbbentő eredmények születtek.

A felmérés célja az volt, hogy megtudják a magyar kkv-nál milyen szinten áll a logisztika, mennyire van jelen a logisztikai gondolkodásmód. Sőt, azt is, hogy milyen valós, gyakorlati problémákkal kell egy hazai vállalkozásnak nap mint nap szembenéznie.

2005-ben a Ghibli Kft. a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen szintén végzett hasonló felmérést a magyar kkv-k között, de az eredményeket összehasonlítva azt kell megállapítanunk, hogy lényegében nincsen javulás. Ez - tekintetbe véve, hogy a hazai GDP-hez való hozzájárulás majdnem felét a hazai kkv-k adják (KSH adat) - elkeserítő.

A felmérés alátámasztotta azt a tényt, hogy egy vállalkozás életében a logisztika központi kérdés, jelenleg a magyar kiscégeknél hatalmas költségtényezőt jelent, de egyben a vállalati hatékonyság egyik alappillére is, és nem kikerülhető!

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyar kkv-k esetében a logisztikai szemlélet még meglehetősen gyerekcipőben jár. Ez a tény döbbenetes és kétségbeejtő, ismerve a felmérés eredményeit, azt, hogy a cégek összköltségük ötödét, azaz 20%-át logisztikára költik! És ebben sajnos nincsen kellő tudatosság!

Mindez azt eredményezi, hogy hatalmas pénzek kerülnek "feleslegesen" elköltésre, azaz a tudatos tervezéssel nem kis összegeket lehetne megspórolni. "Már nyomja a logisztikai cipő a kkv-k lábát" - összegezte a felmérés eredményeit dr. Szegedi Zoltán, a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályának elnöke a Ghibli Kft. egyik konferenciáján.

A logisztikai költségek nagy része a fuvarköltségre és a raktárköltségre megy el. A logisztikai szemlélet gyakorlati alkalmazása a multinacionális vállalatok esetében már elterjedt. A hazai kkv-k esetében más dimenziókban kell gondolkodni; nem lehetünk biztosak abban, hogy a kapcsolódó folyamatok logisztikai szemléletű kialakítása valamennyiük esetében elvárható. Számos kkv-nál megfigyelhető, hogy azokat a folyamatokat sem kezelik logisztikai jellegű tevékenységként, amelyek szorosan az anyagok és áruk, és a hozzájuk tartozó információk áramlását hivatottak elősegíteni. A Ghibli Kft. és az MKT felmérése is rámutatott arra, hogy legtöbb kkv esetében csak a raktározás és a fuvarozás jelenti a logisztikát - vezetői szinten is.

Az azonban elmondható, hogy a vállalatok érzik, hogy a cégükben működhetne jobban a logisztika, még sincs előrelépés ebben az ügyben. Az éles ellentét érzékelhető a kisvállalkozások és a nagyobbak között, úgy tűnik, valamiféle "lélektani" határ lehet a 2 milliárd Ft körüli éves bevétel. Ugyanis az ez alatti cégek 91%-a nem konzultál logisztikai szakemberrel egy-egy értékesítési, fejlesztési akció előtt, míg a 2 milliárd Ft éves bevétel fölötti cégek 78%-a már megteszi ugyanezt!

A multinacionális vállalatok hozzák magukkal a tudást, a know-how-t, tudatosan alakítják logisztikai folyamataikat, de a hazai kkv-k koránt sincsenek birtokában a boldoguláshoz szükséges tudásnak, mindent a "saját bőrükön" kell megtapasztalni, sokszor nagy anyagi áldozatokat, kockázatokat bevállalva. A külföldi tulajdonú vállalatok egy lépéssel a magyar társaik előtt járnak, a külföldi tulajdonos szemlélete rányomja a bélyegét a magyarországi vállalatok gondolkodásmódjára. Ők a logisztikai folyamat részének tekintik a vevői reklamáció kezelését, és a hulladékhasznosítást is.

A költségcsökkentő lehetőségeknél érdemes lenne tanulni a "nagyoktól"! Ők ugyanis rájöttek arra, hogy bizonyos tevékenységeket, logisztikai folyamatokat ki kell szervezniük a cégből, mert így költséget takarítanak meg úgy, hogy a hatékonyságuk nem romlik!

A kisvállalatoknál nem jellemző, hogy a raktározást kiszerveznék, addig a nagyvállalatok felismerték ennek előnyeit, és élnek is ezzel a lehetőséggel. Másik lényeges különbség, hogy a kkv-k nem gondolkodnak hosszú távú stratégiai szövetségesekben, nem alakítanak ki hosszú távú partneri kapcsolatot szolgáltatójukkal, ezzel szemben a nagyvállalatok körében jellemző a több évre szóló szerződéses viszony. És ami a legfontosabb, a TUDATOSSÁG! A logisztikai folyamatokat egzaktan mérni kell, rendszeresen nyomon követni, csak így lehet meglátni a "szűk keresztmetszetet" egy cég működésében.

A felmérésből is kiderül, hogy a magyar kkv-k esetében az ár döntő tényező, ezért is érdemes elgondolni, hogy milyen mértékű megtakarítás lenne elérhető a logisztikai gondolkodásmód elterjedésével? A hazai kis-és középvállalkozások a közeljövőben rá lesznek kényszerülve a tudatos tervezésre, ha életben akarnak maradni.