Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója
Azok a logisztikai cégek lesznek 5 év múlva is sikeresek, akik a szervezettségük,
a szakmai tudásuk és vevőkiszolgálási képességük fejlesztésében évről - évre
jelentősen javuló eredményeket érnek el, és ezen hatékonyságnövekedésük jelentős
részét "átadják" megbízóiknak, segítve logisztikai folyamataik megbízhatóságát,
gyorsítását és költséghatékonyságát.
Ezt a célt, csak a legújabb informatikai megoldások vállalat folyamataiba történő
integrálásával, fegyelmezett működtetésével, a munkatársaik képzésével és a
megbízók kiszolgálása iránti elkötelezettséggel lehet elérni.
Nagy tempót
kell tehát diktálni, és ehhez a saját elhivatottságukon túl szükséges lesz
külső forrásokat is bevonni, kormányzati vagy EU-s támogatásokat igénybe
venni.
A logisztika jelentősége a globalizáció további térhódítása és az
időbeli
verseny miatt tovább növekszik és remélhetőleg nagyobb számban ismerik fel
a magyar kis- és középvállalkozások, mint az egyik legfontosabb vállalati hatékonyságnövelő
tényezőt.
Magyarország képes lehet közép -európai disztribúciós központtá válni, azonban
ennek a "vérkeringésnek" a beindításához, az autópályák megépítése mellett szükséges
a közép európai disztribúciós szolgáltatások gyors és hatékony kialakítása,
hogy ezen tevékenységekért magyarországi vállalkozásoknak fizessenek a multinacionális
cégek. Ebben elsőnek kell lennünk, hogy képesek legyünk a vezető szerepet megragadni
és magunknál tartani. Mivel a multiknak tulajdonképpen mindegy, hogy a disztribúció
honnan történik, ezért ez tipikusan magyar érdek, így Magyarország logisztikai
központtá kormányzati támogatás nélkül csak kis eséllyel válhat.
Dr. Szegedi Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Logisztikai Bizottságának
tagja, a Szent István egyetem címzetes egyetemi tanára
A kérdés azért csavaros, mert nem önmagához, hanem a
világtendenciákhoz
kell viszonyítani kis hazánkat. A világ gazdasága - és benne Magyarország -
menthetetlenül megérkezett a 10 éve még elég távolinak tűnő "világfalu"-ba.
Ez a logisztikai teljesítmény-robbanással jár együtt (lásd pl.: az elmúlt öt
évben a konténerhajózási teljesítmények többszörösükre nőttek, a díjak pedig
megduplázódtak, főként "Kína" miatt). Ez az évtized
a logisztika évtizede
hazánkban, mindkét, a köztudatban még nem kellően elkülönült szempontból
(is):
a.) kis fáziskéséssel bár, de a logisztika bekerült a kormányzat által stratégiailag
kiemelten fejlesztendő ágazatok közé is. A kormányzat ezalatt az infrastruktúrafejlesztést
(autópálya- és kiemelt logisztikai csomópontépítést), a makrologisztikát
érti.
b.) Ugyanakkor a cégek a saját vevőiknek nyújtott idő- és hely-hasznosságot
értik logisztika alatt. A készletezési-raktározási-szállítási költségeik folyamatosan
nőnek, hiszen - egymással versenyezve - a túlzott marketinglogisztikai vevői
igényeknek is meg kívánnak felelni. Exponenciálisan nő a termékskála, irreális
követelményeket szab az idő. Ez a mikrologisztikai kihívás azonban más
forrásokat és más fejlesztést igényel.
A közeljövőt tekintve nagyrészt optimista vagyok, lesz forrás és fejlesztés,
megmarad a kulcságazat-szerep: a kormányzat - a megszorító csomag ellenére,
helyesen(!) - nem hagy fel az
autópályaépítéssel, és a vállalatok is
eltökéltek a logisztikai fejlesztéseiket ill. a logisztikai szolgáltatói teljesítmények
igénybevételét illetően. A
régiós kezdeményező szerepet azonban hiányolom:
még mindig nem vettük észre, hogy a következő évtized a partnerkapcsolatok,
az ellátási láncok és hálózatok évtizede lesz. Ellentmondásnak tűnik, de nem
az: ne csak a szlovákok és az osztrákok "ellen", hanem velük együttműködve is
próbáljuk ezt a szerepet biztosítani magunknak. És ehhez kellene igazítani stratégiánkat.
Kormányzati és vállalati szinten egyaránt!
Dr. Duma László, a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság
elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az Adversum Kft. ügyvezetője
Három alapvető, a jelen tendenciákból levezethető változás látszik:
1. Informatikai megoldások mély beágyazottsága logisztikai szolgáltatásokba
és eszközökbe.
2. Termelői kapacitások környező alacsonyabb bérszínvonalú országokba történő
áthelyeződése miatt keletre tolódó logisztikai szolgáltatások (Szerencsés esetben
az országhatárokon belül maradhat egy részük).
3. Koncentrálódás a logisztikai szolgáltató piacon, a logisztikai tevékenységek
további kiszervezésének, a szolgáltatói piac átrendeződésének köszönhetően.
A hazai gazdasági életben kétségtelenül kulcs-ágazat marad a logisztika, azonban
a jelenleginél lényegesen
kezdeményezőbb kormányzati támogatásra van szükségük
a hazai logisztikai vállalkozásoknak, főként a környező országokban (főként
Szlovákiában és Romániában) tapasztalható, illetve prognosztizálható termelési
és logisztikai fejlődésnek.
nagy okosság, ezután mindenki vérprof...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing már...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem tu...
Akkor most leshetjük, mint a trafipax...