Kötelezõ vagy nem?
Sokat azt hiszik, ha belépnek egy vállalkozáshoz, ezek a juttatások kötelezõen megilletik õket. Pedig ez nem így van. A természetbeni juttatások csak adhatók. A vállalkozás dönti el, hogy mely dolgozóját, milyen juttatásban részesíti és dönthet úgy is, hogy semmit sem ad. Tehát a munkavállalók étkezési utalványt sem követelhetnek a munkáltatótól, ha a munkáltató ilyen juttatást nem kíván adni.
Adómentes természetbeni juttatások
Ezeket a juttatásokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete tételesen felsorolja, amely évrõl évre kisebb-nagyobb mértékben változik. Egyes juttatások a minimálbér nagyságától függenek, mások viszont összeghatártól függetlenül adómentesek. 2006. január 1-jétõl azonban több juttatás együttesen legfeljebb évi 400.000 Ft-ig adható adómentesen. Ebbe a csoportba tartozik például az étkezési jegy, az iskolakezdési támogatás, az egészségpénztári befizetés, az üdülési csekk, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, a csekély értékû ajándék, valamint a helyi utazási bérlet.
Újdonság a természetbeni juttatások között, a Magyar Turizmus Kártya
"A kártya megpróbálja az egész országban lefedni azokat a lehetõségeket, amelyeket egy turista az utazása során igénybe vesz." - mondta Gál Gábor a Hotel Info Kft. képviseletében a Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. szakmai konferenciáján.
A kártya egy kedvezményrendszer, amely az üdülési csekk kiegészítéseként is használható. Egyedülálló, mert nem névre szóló, tehát átruházható, nem egyszeri felhasználású és 14 hónapig érvényes. Az árát úgy alakították ki, hogy a munkáltató a munkavállaló részére csekély értékû ajándékként adómentesen biztosíthassa. A kártya gazdaságpolitikai szempontokat is figyelembe vesz, hiszen célja a belföldi turizmus élénkítése.
Ha átlépjük a határt
Jól meg kell fontolni, hogy mibõl mennyit adunk. Az adómentes határ átlépése ugyanis túl nagy közterheket ró a vállalkozásra. A munkavállalónál viszont továbbra sem jelent adófizetési kötelezettséget, a járulékok minden esetben a munkáltatót terhelik.
Ha például a vállalkozás a dolgozójának nem 6.000 Ft, hanem 7.000 Ft összegben ad hideg étkezési utalványt, akkor az 1.000 Ft túllépésre a munkáltatónak 54% személyi jövedelemadót, valamint 3% munkaadói járulékot kell fizetnie. Ezen felül a személyi jövedelemadóval terhelt összeget, tehát 1.540 Ft-ot 29% társadalombiztosítási járulék is terheli. Összefoglalva: már 1.000 Ft túllépés is 1017 Ft járulékot jelent.
Költségtérítés
A munkáltatónak csak azokat a költségeket kell megtérítenie a munkavállaló számára, amely a munkavégzés során szükségesen és indokolt esetben felmerül. Ha a költségrõl a munkáltató nevére szól a számla, akkor a költség viselõje a munkáltató és az õ felelõssége a költség minõsítése. Amennyiben a magánszemély nevére szól a számla, úgy csak költségtérítés fizethetõ számára és a felelõsség a magánszemélyt terheli, sõt önadózást von maga után.
Külföldi kiküldetés esetén a költségeket meg kell téríteni, hiszen a kiküldetés a kifizetõ, munkáltató érdekében történik. Az oktatási, képzési költségek elszámolása is attól függ, hogy a képzés kinek az érdekében történik. Ha például a munkáltató rendeli el, akkor a költségek is õt terhelik, ugyanakkor a megszerzett ismereteknek hasznosulnia kell a vállalkozás tevékenységében. Ilyen esetben nem keletkezik adókötelezettség.
Cégautó, cégtelefon
Ezek a járulékterhek akkor adódnak, amikor a vállalkozás engedélyezi a cégautó, illetve a cégtelefon esetén a magáncélú használatot. Ezeknek a költségeknek az elkerülése csak akkor oldható meg, ha a vállalkozások hajlandóak - a lassan már többe kerülõ - adminisztrációra.
A cégautó használatáról útnyilvántartást kell vezetni, pontosan naprakészen, idõrendben és ellenõrizhetõen. Mikor, merre mentünk, üzleti partner feltüntetése mellett. Ezt ugyanis az adóhatóság ellenõrzi és még partnert is megkérdezik, hogy ténylegesen megtörtént-e az üzleti tárgyalás. Ugyanez a helyzet a cégtelefonnál is. A vállalat feladata bebizonyítani, hogy nem volt magáncélú használat. A magáncélú használat munkavállalóval való megfizettetése sem mentesít a tételes kigyûjtéstõl, illetve az útnyilvántartás vezetésétõl. A cégautó adó és a telefon utáni járulékok megfizetése azonban mentesít az adminisztrációtól. Lassan el kell dönteni, kinek melyik éri meg jobban.
A jól felépített caffeteria is összeomolhat
A vállalkozások évrõl évre megtervezik, hogy a munkavállalóknak béren kívüli juttatás keretében mibõl, mennyit adnak, figyelembe véve az adómentes határt. Azonban adódhatnak váratlan helyezetek is az addig jól mûködõ rendszerben. A konferencián többek között erre is figyelmeztettek. Sokan elfelejtik, hogy ezt az évi 400.000 Ft összeghatárt, a munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányosítani kell. Tehát, ha a munkavállaló évközben lép be a vállalathoz, vagy éppen év közben lép ki, akkor az összeghatár arányosan kevesebb lesz 400.000 Ft-nál. Ilyen esetekben pedig fájhat a fejünk, ha a határtúllépés miatt adóköteles béren kívüli juttatás keletkezik.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...