Téma továbbá az Európai Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás az állampolgársági kritériummal kapcsolatban, a szlovén elnökség tapasztalatai, valamint az egyablakos cégalapítással és az európai ingatlanpiaci szabályozással kapcsolatos aktuális kérdések is.
A Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (MOKK) tölti be 2008-ban a Közép-Európai Közjegyzõségek Együttmûködése, a Hexagonale elnöki tisztségét. A magyar közjegyzõk március 27. és 29. között Röjtökmuzsajra hívták össze az érintett közjegyzõi kamarák képviselõit annak érdekében, hogy tapasztalatcserével segítsék egymás szakmai munkáját, megtárgyalják a közjegyzõséget érintõ európai ügyeket, és közös álláspontot alakítsanak ki a közjegyzõk európai képviseleti szervezetének ülése elõtt.
A Hexagonale
A Közép Európai Közjegyzõségek Együttmûködése 1998-ban alakult, hat állam (Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) korábban mûködõ kollegiális együttmûködésének intézményesüléseként. Ausztria uniós tagsága révén kezdetben a többi közép-európai állam közjegyzõi betekintést nyerhettek az uniós politikákba, illetve szakmai segítséget kaphattak az osztrák közjegyzõktõl. Mára a résztvevõk Horvátország kivételével az unió tagjai, így a szervezet szerepe némileg átértékelõdött. A Hexagonale egyeztetõ fórumként funkcionál a tagállamok között; lehetõvé teszi a közjegyzõséget érintõ európai ügyek elõzetes megtárgyalását és a közös álláspont kialakítását a CNUE (a közjegyzõk európai képviseleti szervezete) ülései elõtt. A tagországok fõ törekvése az együttmûködés és egymás szakmai munkájának segítése. A szervezet munkáját nagyban befolyásolják a tagországokban és az Unión belül történõ szakpolitikai események. Ennek alapján elõzetesen elmondható, hogy a szervezet foglalkozik a jövõbeli bõvítés kérdésével – Románia és Bosznia-Hercegovina is jelezte már együttmûködési igényét.
A régiós közjegyzõk idei elsõ ülésén terítékre kerül az Európai Bizottság nemzeti fenntartás elvével kapcsolatos álláspontja. A Bizottság kifogásolja, hogy 17 uniós tagállam – köztük Magyarország – állampolgársághoz köti a közjegyzõi szakma gyakorlását. A tagállamok álláspontja szerint a közjegyzõk az állam igazságszolgáltatási rendszerének részeként hatósági feladatkört látnak el, ezért szükséges a megkötés fenntartása. A Bizottság Ausztria ellen (ahogy az EU régi tagállama közül hét ellen is) már megindította a jogsértési eljárást fentiekkel kapcsolatban. A mostani találkozó várhatóan ösztönzõleg hat majd a többi tagállamra, hogy saját országuk hatóságaival együttmûködve beavatkozóként vegyenek részt az eljárásban.
A találkozón megvitatják Szlovénia EU-elnökségének lehetséges hozadékait, tárgyalnak Csehország 2009-es elnökségének irányvonalairól, illetve az egyablakos cégalapítással összefüggõ tapasztalatokról is. Kiemelt szerepet kap ezek mellett az európai közokiratok szerepe és az ezekkel kapcsolatos közös álláspont kialakítása is, melynek eredményeként megvalósulhat a közjegyzõi okiratok teljesen szabad áramlása az Európai Unió határain belül. „Az európai közokirat fontossága gyakorlatilag a fizikai országhatárok lebontásának jelentõségével vetekszik, mert sokkal biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá teszi az Európán belüli jogi ügyleteket” – mondta el Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...