2019-04-23 12:41 |
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow E-business arrow A hálózati gazdaság kialakulása és jellegzetességei

Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
E-tanulmány - Hogyan vezessünk könyvelő irodát?
Hogyan vezessünk könyvelő irodát?

Ingyenesen letölthető e-tanulmány a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Jelenleg 30 vendég van az oldalon.
A hálózati gazdaság kialakulása és jellegzetességei Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vállalkozás-online   
2004-03-26 00:00
A műszaki technológia fejlõdése, ha nem is az egyik pillanatról a másikra, de szükségszerűen folyamatosan változtatja, alakítja a világot. Ennek nyomán időnként üzleti paradigmaváltások is szükségessé válnak. Az Internet kialakulása hasonló helyzetet teremtett, mint a XIX. század vasúti hálózatának létrejötte és az ezzel párhuzamosan fejlődő technológiák az ipari forradalom korában.
 
Ez az úgynevezett hálózati infrastruktúra teremtett hátteret a nagy és bonyolult szervezetek, vállalatok kialakulásához. A gyorsabb és megbízhatóbb kommunikáció, illetve szállítás révén a cégek már nemcsak helyi, hanem nemzeti, sőt nemzetközi piacokat is el tudtak érni.

Az 1970-es években először az olajárrobbanás kérdőjelezte meg a vállalatóriások sikerességét. Az újabb kihívásokra válaszul vállalatszerkezeti, üzleti innovációk jelentek meg. Ilyen volt például az utóbbi két évtizedben az üzleti folyamatok újraszervezése (BPR - Business Process Reengineering) és a kiszervezés, a tevékenység-kihelyezés (outsourcing).

A különböző digitális és kommunikációs technológiák konvergenciája, a nagy vállalatbirodalmak számítástechnikai rendszereinek összekapcsolása talán a XIX. század második felének hálózati forradalmánál is jelentõsebb gazdasági változásokat generál. Az új, elektronikus adathálózatok végeredményben nemcsak az információs folyamatokra hatottak elementáris erõvel, hanem a társadalmi, gazdasági szereplők értékalkotásának és fogyasztásának új együttmûködési formáját is kezdik kialakítani. Az Internet mára már nem csupán az üzleti információk legolcsóbb és leghatékonyabb közvetítõje, hanem egyre inkább kezd fontos kereskedelmi csatornává, koncentrált piaccá válni. Tekintsük át a következõkben a hálózati gazdaság legfontosabb jellegzetességeit:

Az információ elõállításának határköltsége folyamatosan csökken és közelít a nullához. Az információ a hagyományos javaktól sok szempontból eltérõ tulajdonságokkal rendelkezik. Az információ elõállításának magas fix költségeivel szemben a sokszorosítás és a terjesztés költségei elenyészõk. Részben ebbõl következik, hogy az információ értékelését nem költség alapon, hanem az általa nyújtott érték alapján kell elvégezni.

Az információ tárolásának, feldolgozásának és átvitelének költsége szintén egyre csökken. Geoffrey Moore, az Intel egyik alapítója szerint a chipek tárolási kapacitása 18 havonta megduplázódik (ún. Moore-törvény), aminek következtében egyre több készülék és tevékenység válik "teljesen digitalizálttá". A gyors technológiai fejlõdésnek köszönhetõen egyre gyorsabb, kisebb és olcsóbb eszközök állnak rendelkezésre. Az információk (szoftverek) majdnem teljesen replikálhatók, következésképpen minden egyes individuum elvben az egész társadalom teljes információs outputját fogyaszthatja. (Ennek nyilván számos gyakorlati korlátja van persze, de a legnagyobb korlátja a társadalom tagjainak információbefogadó és feldolgozó képessége.

Az információ és a tudás olcsóbb és hatékonyabb felhasználása. A hálózaton alapuló gazdaság kialakulását az ösztönzi, hogy a hálózati technológiák révén mód nyílik az információ és a tudás olcsóbb és hatékonyabb felhasználására.

Az információ egyszerre lehet gazdag és elérhetõ. Az információ gazdagságát az elektronikus kereskedelem szempontjából a következõ három aspektus határozza meg: a sávszélesség (egységnyi idő alatt továbbított információmennyiség), az egyénre szabottság és az interaktivitás. Az elérhetõség az információcserélõk körének nagyságát jelenti. Az információ gazdagsága és elérhetősége között hagyományosan fordított arányosság áll fenn: minél szélesebb kör számára tesszük elérhetõvé az információt, annál kisebb lesz a gazdagsága, értéke. A hálózatok kialakulása és különösen az Internet térhódítása megszünteti ezt a hagyományosan fordított arányossági kapcsolatot, és az információ gazdagsága immár az elérhetőség növekedése mellett is sértetlen maradhat. Ha mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, akkor az információ - a fizikai szállítás módjától elszakadva - egyszerre lehet gazdag és elérhetõ.

Megjegyzendő, hogy az információmennyiség is robbanásszerűen bővül, mivel növekszik az üzletkötések és információs érintkezések abszolút száma. Ezt a tendenciát nevezik kapcsolat-robbanásnak. Az információ- mennyiség növekedése ugyanakkor figyelemszegénységet szül, így egyre inkább az információ szelektálása jelent feladatot, mintsem az információ elérése.

Értékláncok versenye.
A verseny többnyire már nem pusztán önálló vállalatok között zajlik, hanem beszállítóikkal, illetve partnerhálózatokkal kiegészült termelő, szolgáltató vállalatkörök versengenek egymással. A jövőben fontos szerepet fog betölteni a kiegészítő szolgáltatást nyújtó, illetve komplementer terméket gyártó vállalatokra való koncentrálás. A versenytársakra és a partnerekre tehát egyszerre kell figyelni.

Hálózati hatások, a növekvõ volumenhozadék elve. A résztvevõk számára elõny származik abból, ha egy népszerű, sokak által használt rendszer tagjaivá válnak. Ez a visszacsatolás öngerjesztő folyamatokat indít el, ami a nagy, sokszereplős hálózatok további növekedéséhez vezet. Jóllehet a vevők kezdeti megszerzési költsége magas, azonban egy kritikus tömeg elérésén túl minden újabb vevő megszerzésével egyre növekvõ eredmény érhető el, ami koncentrációs folyamatokhoz vezethet.

Egyszerűbbé válik az üzleti partner váltása. Az információtechnológia fejlődése áttekinthetőbbé teszi a piacokat - és ezt az elektronikus kereskedelem használja ki a leginkább -, így a korábbinál egyszerűbbé válik a partnerek közötti váltás. A vállalatok ezt ellensúlyozandó egyre inkább érdekelté válnak abban, hogy a vevőiket magukhoz láncolják, megnövelve számukra a partnerváltással járó költségeket.

Megnő az iparági standardok jelentõsége. Az iparág szereplőinek természetesen érdekükben áll, hogy kialakuljon egy általánosan elterjedt standard, de mindemellett azt is szeretnék, hogy az általuk kifejlesztett termék, eljárás válna azzá. Mivel általában véve önmagában erre egyetlen vállalat sem képes (az egyik kivétel a Microsoft operációs rendszere), számos iparágban a stratégiai partneri kapcsolatokra irányuló törekvések fokozódásának lehetünk tanúi. A cél a szinergiák kihasználása mellett a domináns piaci pozíció elérése, amelyben a partnerek lehetnek akár a vállalat vevõi is. Ebben a versenyben a várakozásoknak kiemelt szerepük van.

Utolsó frissités ( 2007-03-06 16:00 )





Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés





Elfelejtette jelszavát
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |