A mûszaki technológia fejlõdése, ha nem is az egyik pillanatról a másikra, de szükségszerûen folyamatosan változtatja, alakítja a világot. Ennek nyomán idõnként üzleti paradigmaváltások is szükségessé válnak. Az Internet kialakulása hasonló helyzetet teremtett, mint a XIX. század vasúti hálózatának létrejötte és az ezzel párhuzamosan fejlõdõ technológiák az ipari forradalom korában.
Ez az úgynevezett hálózati infrastruktúra teremtett hátteret a nagy és bonyolult szervezetek, vállalatok kialakulásához. A gyorsabb és megbízhatóbb kommunikáció, illetve szállítás révén a cégek már nemcsak helyi, hanem nemzeti, sõt nemzetközi piacokat is el tudtak érni.
Az 1970-es években elõször az olajárrobbanás kérdõjelezte meg a vállalatóriások sikerességét. Az újabb kihívásokra válaszul vállalatszerkezeti, üzleti innovációk jelentek meg. Ilyen volt például az utóbbi két évtizedben az üzleti folyamatok újraszervezése (BPR - Business Process Reengineering) és a kiszervezés, a tevékenység-kihelyezés (outsourcing).
A különbözõ digitális és kommunikációs technológiák konvergenciája, a nagy vállalatbirodalmak számítástechnikai rendszereinek összekapcsolása talán a XIX. század második felének hálózati forradalmánál is jelentõsebb gazdasági változásokat generál. Az új, elektronikus adathálózatok végeredményben nemcsak az információs folyamatokra hatottak elementáris erõvel, hanem a társadalmi, gazdasági szereplõk értékalkotásának és fogyasztásának új együttmûködési formáját is kezdik kialakítani. Az Internet mára már nem csupán az üzleti információk legolcsóbb és leghatékonyabb közvetítõje, hanem egyre inkább kezd fontos kereskedelmi csatornává, koncentrált piaccá válni. Tekintsük át a következõkben a hálózati gazdaság legfontosabb jellegzetességeit:
Az információ elõállításának határköltsége folyamatosan csökken és közelít a nullához. Az információ a hagyományos javaktól sok szempontból eltérõ tulajdonságokkal rendelkezik. Az információ elõállításának magas fix költségeivel szemben a sokszorosítás és a terjesztés költségei elenyészõk. Részben ebbõl következik, hogy az információ értékelését nem költség alapon, hanem az általa nyújtott érték alapján kell elvégezni.
Az információ tárolásának, feldolgozásának és átvitelének költsége szintén egyre csökken. Geoffrey Moore, az Intel egyik alapítója szerint a chipek tárolási kapacitása 18 havonta megduplázódik (ún. Moore-törvény), aminek következtében egyre több készülék és tevékenység válik "teljesen digitalizálttá". A gyors technológiai fejlõdésnek köszönhetõen egyre gyorsabb, kisebb és olcsóbb eszközök állnak rendelkezésre. Az információk (szoftverek) majdnem teljesen replikálhatók, következésképpen minden egyes individuum elvben az egész társadalom teljes információs outputját fogyaszthatja. (Ennek nyilván számos gyakorlati korlátja van persze, de a legnagyobb korlátja a társadalom tagjainak információbefogadó és feldolgozó képessége.
Az információ és a tudás olcsóbb és hatékonyabb felhasználása. A hálózaton alapuló gazdaság kialakulását az ösztönzi, hogy a hálózati technológiák révén mód nyílik az információ és a tudás olcsóbb és hatékonyabb felhasználására.
Az információ egyszerre lehet gazdag és elérhetõ. Az információ gazdagságát az elektronikus kereskedelem szempontjából a következõ három aspektus határozza meg: a sávszélesség (egységnyi idõ alatt továbbított információmennyiség), az egyénre szabottság és az interaktivitás. Az elérhetõség az információcserélõk körének nagyságát jelenti. Az információ gazdagsága és elérhetõsége között hagyományosan fordított arányosság áll fenn: minél szélesebb kör számára tesszük elérhetõvé az információt, annál kisebb lesz a gazdagsága, értéke. A hálózatok kialakulása és különösen az Internet térhódítása megszünteti ezt a hagyományosan fordított arányossági kapcsolatot, és az információ gazdagsága immár az elérhetõség növekedése mellett is sértetlen maradhat. Ha mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, akkor az információ - a fizikai szállítás módjától elszakadva - egyszerre lehet gazdag és elérhetõ.
Megjegyzendõ, hogy az információmennyiség is robbanásszerûen bõvül, mivel növekszik az üzletkötések és információs érintkezések abszolút száma. Ezt a tendenciát nevezik kapcsolat-robbanásnak. Az információ- mennyiség növekedése ugyanakkor figyelemszegénységet szül, így egyre inkább az információ szelektálása jelent feladatot, mintsem az információ elérése. |
Értékláncok versenye. A verseny többnyire már nem pusztán önálló vállalatok között zajlik, hanem beszállítóikkal, illetve partnerhálózatokkal kiegészült termelõ, szolgáltató vállalatkörök versengenek egymással. A jövõben fontos szerepet fog betölteni a kiegészítõ szolgáltatást nyújtó, illetve komplementer terméket gyártó vállalatokra való koncentrálás. A versenytársakra és a partnerekre tehát egyszerre kell figyelni.
Hálózati hatások, a növekvõ volumenhozadék elve. A résztvevõk számára elõny származik abból, ha egy népszerû, sokak által használt rendszer tagjaivá válnak. Ez a visszacsatolás öngerjesztõ folyamatokat indít el, ami a nagy, sokszereplõs hálózatok további növekedéséhez vezet. Jóllehet a vevõk kezdeti megszerzési költsége magas, azonban egy kritikus tömeg elérésén túl minden újabb vevõ megszerzésével egyre növekvõ eredmény érhetõ el, ami koncentrációs folyamatokhoz vezethet.
Egyszerûbbé válik az üzleti partner váltása. Az információtechnológia fejlõdése áttekinthetõbbé teszi a piacokat - és ezt az elektronikus kereskedelem használja ki a leginkább -, így a korábbinál egyszerûbbé válik a partnerek közötti váltás. A vállalatok ezt ellensúlyozandó egyre inkább érdekelté válnak abban, hogy a vevõiket magukhoz láncolják, megnövelve számukra a partnerváltással járó költségeket.
Megnõ az iparági standardok jelentõsége. Az iparág szereplõinek természetesen érdekükben áll, hogy kialakuljon egy általánosan elterjedt standard, de mindemellett azt is szeretnék, hogy az általuk kifejlesztett termék, eljárás válna azzá. Mivel általában véve önmagában erre egyetlen vállalat sem képes (az egyik kivétel a Microsoft operációs rendszere), számos iparágban a stratégiai partneri kapcsolatokra irányuló törekvések fokozódásának lehetünk tanúi. A cél a szinergiák kihasználása mellett a domináns piaci pozíció elérése, amelyben a partnerek lehetnek akár a vállalat vevõi is. Ebben a versenyben a várakozásoknak kiemelt szerepük van. |
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...