2022-01-27 10:39 |
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow Marketing arrow Az emberi elme rejtett működése

Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
E-tanulmány - Hogyan vezessünk könyvelő irodát?
Hogyan vezessünk könyvelő irodát?

Ingyenesen letölthető e-tanulmány a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Jelenleg 4 vendég van az oldalon.
Az emberi elme rejtett működése Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vállalkozás-online.hu   
2008-12-04 07:43
Hogyan alkotnak a nagy művészek? Miként oldják meg briliáns elméjű tudósok szakterületük legbonyolultabb problémáit? Hallgassuk meg őket, amikor megpróbálják elmagyarázni titkukat, de nagy valószínűség szerint csalódottak leszünk. A művészek olyan rejtélyes dolgokat mondanak, mint „a kép egyszerűen megjelent a fejemben”; az írók válasza: „nem tudom, hogy a honnan jöttek a szavak”; a tudósok pedig így nyilatkoznak: „ráéreztem.” A kérdés a vállalkozóknak igencsak aktuális a marketing, a fogyasztói döntés szempontjából.

Természetesen nem minden vállalkozó, tudós, művész és író ad ilyen ködös válaszokat. Néhányan azokról a folyamatokról vagy inspirációkról beszélnek, amelyek a „nagy ötlethez” vezettek. Mindezek ellenére a magyarázataik változatlanul kevésnek bizonyulnak, általában nem tudják felfedni, miképp teszi meg képzeletük a lényegi ugrást, ami elég furcsának tűnhet. Hogy lehet az, hogy az egyébként briliáns és tisztán gondolkodó emberek képtelenek arra, hogy megfelelően elmagyarázzák gondolkodási folyamataikat? Nem tudják, hogyan csinálták?!

Ami igaz a nagy tudósok és művészek képzeletének működésére, az igaz az a mindennapi életben is. Ha megkérdezik az embereket, hogy miért épp azt a hivatást választották, miért az adott partnerük mellett döntöttek valaki más helyett, miért szeretik az egyik ízt a fagylaltban a másikkal ellentétben, hasonló probléma merül fel. Az emberek válasza ilyen kérdésekre gyakran nem meggyőző, már ha egyáltalán tudnak válaszolni. Most már a pszichológusok sem találják furcsának, hogy az emberek nem képesek megmagyarázni a belső gondolkodási folyamataikat. Ahogy Freudnak anno, úgy a modern kognitív pszichológiával foglalkozóknak is el kellett fogadniuk, hogy számtalan esetben fogalmunk sincs arról, hogy mi is zajlik az elménkben. Minderre bizonyítékok is vannak.

Rejtélyes gondolatok Nisbett és Wilson (1977) számos olyan kognitív- és szociálpszichológiával kapcsolatos tanulmányt vizsgált meg, melyeket az 1960-as, 1970-es években, vagy korábban készítettek. Ezek a tanulmányok a résztvevők viselkedésének manipulálásáról szóltak. Miután Nisbett és Wilson feldolgozta azokat a tanulmányokat, melyek arról szóltak, hogy a kísérletet végzők minként befolyásolják a kísérletben résztvevők tudatát, az alábbi megállapításokra jutottak:

  1. Az emberek legtöbbször nincsenek tisztában azzal, hogy a kísérletet végző személyek megváltoztatják a viselkedésüket vagy a gondolkodási módjukat.
  2. Még ha tudatában is vannak a manipulációnak, nem tudják ezt a változást előidéző folyamatot beazonosítani.
  3. A legtöbb ember nem tudja összekötni a megváltozott gondolatait, viselkedését a kísérletet végzők manipulációival.

Elég zavaró, hogy ezek szerint elménk igen fontos részének működésére nincs rálátásunk, még akkor sem, ha megpróbálunk kutakodni. Ha mindez igaz, akkor hogyan álljunk azokhoz a magyarázatokhoz, melyeket az emberek a viselkedésükkel kapcsolatban adnak? Honnan jönnek a magyarázatok, és igazak egyáltalán? Nisbett és Wilson két újabb nyugtalanító következtetésre jutott:

  1. Amikor az emberek viselkedésüket magyarázzák, igazából nincs hozzáférésük a valós gondolati folyamataikhoz. Ha mégis van, akkor csak nagyon kézenfekvő esetekben.
  2. Egyes esetekben az emberek tényleg a valós okot hozzák fel viselkedésük igazolására, de ez valószínűleg csak véletlen.

Ha Nisbettnek és Wilsonnak igaza van, úgy megállapításaik nagy jelentőséggel bírnak arra vonatkozóan, amit eddig a saját gondolkodásunkról tudtuk, illetve arra, hogy mennyire hihetünk annak, amikor mások a sajátjukról beszélnek.

A bizonyíték Az elkövetkező néhány cikkünkben olyan bizonyítékokat mutatunk be, melyek alátámasztják a fenti állításokat. Addig is gondoljunk csak egy olyan eléggé általános foglalatosságra, mint az autóvezetésre. A legtöbb vezető tapasztalta már, hogy ha hosszabb időn keresztül nem is észlelte a közlekedési jelzéseket, akkor is megállt minden piros lámpánál. Elménk egy része egyértelműen folyamatosan figyel, és ezek az automatikus, nem tudatos folyamatok tartanak minket életben. De van egy nagy különbség, aközött, amikor „automata pilóta” üzemmódban működünk, mert az épp megfelelő nekünk, vagy ha nem tudunk kilépni ebből az állapotból erőfeszítések ellenére sem. A modern kognitív pszichológia egyik fő tanulsága, hogy gondolataink túlnyomó részéhez nincs hozzáférésünk akkor sem, ha szeretnénk.

Utolsó frissités ( 2009-01-07 12:07 )





Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés





Elfelejtette jelszavát
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |