2021-12-05 21:25 |
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow Hírek arrow Az érzékek szerepe

Hírek főoldal
Magyar vállalkozás
EU, Pályázat
Deviza, árfolyam
Válság
Internet
Facebook
IT
SAP
Google
Microsoft
eBay
CSR
Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
Ingyenes e-book
Vállalkozás alapítása - gyakorlati tanácsok kezdőknek

Ingyenesen letölthető e-book a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Jelenleg 1 vendég van az oldalon.
Az érzékek szerepe Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vallalkozás-online.hu   
2009-08-26 15:14
A másodlagos érzékeknek is fontos szerepük lehet egy márka érzéki észlelésében. A fogyasztók ma inkább vásárolnak érzékletesebb márkát, és erősebb elköteleződést is mutatnak irántuk.


Az utóbbi évtizedekben világszerte több elmélet született az erős márkák építéséről, segítve ezzel a marketinges szakmát és a vállalkozókat. A téma válság idején még fontosabbá válik. Minden vállalkozás azt szeretné, hogy amikor a fogyasztók visszafogják költéseiket, lehetőleg ne az ő márkáikon kezdjék. Azt is bebizonyították már a kutatások, hogy az árcsökkentés nem feltétlenül a legjobb eszköz a fogyasztók megtartására. A kulcs az erős márkák építése. Minél erősebb egy márka, annál nehezebben pártolnak el tőle, illetve annál könnyebb új fogyasztókat szereznie.

A reklámkutatásokkal foglalkozó szakemberek figyelme az utóbbi időben egyre erőteljesebben fordult az érzelmek felé. A Szonda Ipsos kutatói most kicsit tovább léptek, és azt vizsgálták, milyen összefüggés van a márka érzéki észlelése és a márka erőssége között. Kiderült, hogy bizonyos másodlagos érzékeknek ugyanolyan, vagy hasonlóan fontos szerepe lehet. Az MP3 lejátszók esetében a hanggal megegyező jelentőséggel bír a design és a tapintás, tusfürdők esetében pedig a design közel olyan hangsúlyos szempont, mint maga az illat. A vizsgált sörmárkák mindegyikénél igazolódott, hogy az ízzel szinte azonos fontosságú az illat és a design. A tapintás, valamint a hang sem marad ki a sorból. Az érzékletesebb, érzékibb márkák iránt a fogyasztók nagyobb vásárlási hajlandóságot és erősebb elköteleződést mutatnak. Minél erősebb és pozitívabb érzéki élmény kötődik a márkához, annál erősebb a vásárlási szándék, és annál erősebb a márka iránti lojalitás is.

A szakirodalom, így a Szonda Ipsos kutatói is, egyre többet foglalkoztak az elmúlt években az érzelmeknek a márkaépítésben betöltött szerepével. Felhívták a figyelmet arra, hogy a racionális üzeneteken alapuló kommunikáció mellett, sikeresek lehetnek azok a reklámok is, amelyek, képesek valamilyen pozitív érzelmet kelteni. Az érzelmi kommunikáció hatására az adott érzelmek a márkához kötődnek, erősítve ezzel a márkához fűződő fogyasztási élményt. A Szonda kutatói a reklámkampányok értékelése során külön foglalkoznak a reklám által kiváltott érzelmek mérésével, megértésével, márkavizsgálataikban pedig kitérnek a márka használatának érzelmi motivációira is.

Semmi sem juthat el az agyunkig az öt érzékünk nélkül. A márka egy percepció. Miközben a terméket látjuk, halljuk, megtapintjuk stb. a róla szerzett tapasztalatok alapján kialakul a márka képe az agyunkban, amelyhez érzelmeket is társítunk. Ebből a gondolatból kiindulva kezdeményezte az Ipsos Csoport azt a kutatást, amelynek keretében világszerte több száz márkánál mérték az érzékek és a márkaerősség összefüggését, s ezt a kutatást Magyarországon is elvégezték. A kutatásba többféle termékkategóriát vontak be, a többi között élelmiszereket, háztartási és kozmetikai cikkeket, OTC gyógyszereket, de olyan műszaki cikkeket is vizsgáltak, mint pl. az MP3 lejátszók, vagy PC-k.

A kutatás nemzetközileg és Magyarországon is visszaigazolt néhány magától értetődő összefüggést: élelmiszerek esetében természetesen az íz, míg pl. háztartási és kozmetikai cikkek esetében az illat a legerősebb érzéki élmény. Ezeken túllépve viszont az is kiderült, hogy bizonyos másodlagos érzékeknek ugyanolyan, vagy hasonlóan fontos szerepe lehet a márka építésében és a fogyasztók meggyőzésében. Az MP3 lejátszók esetében a hang mellett ugyanolyan jelentőséggel bír a design és a tapintás, tusfürdők esetében a design közel olyan hangsúlyos szempont, mint maga az illat. A vizsgált sörmárkák mindegyikénél igazolódott, hogy az íz mellett jelentős szerepet játszik az illat és a design is. A tapintás, valamint a hang sem marad ki a sorból.

A kutatás másik fontos eredménye, hogy az érzékletesebb, érzékibb márkák iránt a fogyasztók nagyobb vásárlási hajlandóságot és erősebb elköteleződést mutattak. Igaz volt ez akkor is, amikor kizárólag egy-egy adott márka fogyasztói körében vizsgálódtak a kutatók: minél erősebb és pozitívabb érzet, annál erősebb a vásárlási szándék, és annál erősebb a márka iránti lojalitás is.

A válaszadókat öt, egyforma nagyságú csoportba (kvintilisbe) osztották aszerint, hogy milyen erős érzékeket társítottak egy-egy márkához. Ezután megvizsgálták, hogy van-e különbség az egyes márkák iránt mutatott vásárlási szándékot illetően aszerint, hogy milyen erős érzéki tapasztalata van a fogyasztóknak a márkákkal kapcsolatosan. Minél intenzívebb volt ez az élmény, annál erősebb vásárlási szándékot mértek az adott márka iránt, még azok körében is, akik az egyes márkákat már most is fogyasztják valamilyen gyakorisággal.

Főként alapvetően funkcionális márkák pl. tusfürdők esetében volt érdekes megfigyelni, hogy minél erősebb érzéki élményt kapcsoltak a válaszadók egy-egy márkához, annál inkább úgy gondolták, hogy a vizsgált márka többet nyújt(hat) számukra, mint más márkák az adott kategóriában.

A vásárlási szándékhoz hasonlóan: a fogyasztóknak az a 20%-a, aki a legerősebb érzékeket kapcsolta a márkákhoz, szignifikánsan nagyobb arányban vallotta, hogy az adott márka az „egyetlen” a számára. A márkához kötődő érzékek nagyon jól hasznosíthatók a kommunikációban, felkelthetik a figyelmet egy-egy márka iránt - gondoljunk csak arra, amikor a ’80-as évek végén megjelent Magyarországon a Plusssz pezsgőtabletta, az ország először nem az ízével vagy a hatásosságával ismerkedett meg, hanem a hangjával, amelynek nagyon fontos szerepe volt a bevezető reklámokban. Az érzéki élmény erősítésével növelhető a márka iránti elköteleződés: mint azt a kutatás bizonyította, azonosan teljesítő márkák esetében is erősebb elköteleződést mértek azon márkák iránt, amelyekhez több pozitív érzéki élményt kapcsoltak a fogyasztók.

Amikor egy márkáról gondolkodunk tehát, érdemes az érzékelés mentén is összevetni azt a versenytársakkal, hiszen ez a viszonylag egyszerű kérdés új ötleteket adhat a márkaépítéshez.
Hozzászólások
hozzászólok keresés RSS
Hozzászólás
név:
e-mail:
 
website:
tárgy:
UBBkód:
[b] [i] [u] [url] [quote] [code] [img] 
 
 
Kerjuk irja be a kepen lathato kodot!
motor: !JoomlaComment 3.20

3.20 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

Utolsó frissités ( 2009-08-26 15:18 )





Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés





Elfelejtette jelszavát
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |