Létszámleépítés és költségfaragás helyett inkább új piacok meghódításán,
és fõként az eredményesinnováción keresztül vezet a kis- és középvállalkozások
útja a kilábalás felé. Ehhez egítséget a bankhiteltõl legtöbbször nem remélhetnek,
hiszen most a bankok szinte kizárólag csak a stabilan mûködõ középvállalkozásokba,
vagy nagyvállalatokba helyeznek ki pénzügyi forrásokat. Ezzel szemben egy
tõkebefektetõ a vállalakozás sikeres közép és hosszú távú fejlesztését és
mûködését tartja szem elõtt, jóformán abba fektet tõkét.
A kis- és középvállalkozások 85 százalékánál a válság a forgalom visszaesésében
jelentkezett és közel 30 százalékuknál volt kimutatható a finanszírozási források
elapadása. A vállalkozások legjellemzõbb automatikus válságreakciója a költségcsökkentés,
a létszámleépítés és a beruházások elhalasztása volt. Ugyanakkor a kitörési
lehetõség a kis- és középvállalkozások számára közép és hosszútávon az innováció,
a piacszerzés és a hatékonyságnövelés lenne.
A GfK Hungária Piackutató Intézet július végén publikált elemzése szerint
azonban az innováció a kkv-k alig egyötödére jellemzõ, a piacszerzéshez nélkülözhetetlen
külföldi kapcsolatrendszerrel e cégek háromnegyede nem rendelkezik, hatékonyságuk
pedig jóval elmarad az uniós átlagtól. A Versenyképességi Évkönyv szerint
Magyarországon a kkv szektor mûködésének hatékonysága egy tízes skálán alig
éri el a négyet, míg a nagyvállalatok ugyanitt 7,6-os hatékonysági mutatóval
rendelkeznek. Ausztriában a kkv szektor hatékonysága eléri a 7,8-as szintet,
de még Romániában is 5,4.
„Közvetlen tapasztalataink szerint a kis- és középvállalkozási szektor legnagyobb
problémája az üzletfejlesztési stratégia, a management tudás, a külföldi kapcsolatok,
a nyelvtudás vagy az innováció hiánya volt az elmúlt években. Emellett a tõkehiány
szerepe másodlagos problémát jelentett, hiszen az elõbbiekkel rendelkezõ cégek
esetében a szükséges források bevonása is könnyebben megtörténhetett” – mutat
rá Bruckner Zoltán, a Primus Capital ügyvezetõ partnere.
A tõkehelyzet, a finanszírozási szükséglet és az alkalmazott megoldások jelentõsen
befolyásolják a kis- és középvállalkozások lehetõségeit, így az innovációhoz
szükséges kutatásokra fordítható források nagyságát, egy vállalkozás kockázattûrõ
képességét, ezáltal jövõbeli versenyképességét. A közvetlen támogatások elérhetõsége,
és az elmúlt idõszak banki hitelbõsége nem ösztönözte a vállalkozásokat a
számukra hosszútávon is hatékonynak mondható finanszírozási forma kiválasztásában.
A külsõ tõkét igénylõ induló vállalkozások esetében elsõsorban a kockázati
tõke finanszírozás jelentené a kitörés lehetõségét, mert esetükben a viszonylag
magas kockázat, illetve a magas tranzakciós költségek korlátozzák a tõkepiac
egyéb lehetõségeinek igénybevételét. A mikro- és kisvállalkozási szektorban
gyenge a kockázati tõkebefektetés elfogadottsága: a cégvezetõk többnyire nehezen
elviselhetõ kényszernek tekintik a tulajdonosi autonómia kisebb-nagyobb korlátozását,
tõkéjük kiegészítése fejében sem mondanak le önállóságukról. Sõt, még a technológia-intenzív
kkv-knak is csak kis része ismeri a kockázati tõke mûködését és lehetõségeit.
Ha egy vállalkozás tudja hova akar eljutni, rendelkezik versenyelõnyökkel,
ismeri a rövid- és hosszú távú tõkeszükségletét, és a tulajdonos-vezetõk hajlandóak
ezt üzleti tervként kezelni, akkor a társaság jó úton van egy sikeres kockázati
tõkebevonás felé. Hiszen a korai életszakaszban lévõ kis és közepes vállalkozásokba
befektetõ kockázati tõke célja, hogy a tulajdonos-alapítók fejlesztési terveinek
megvalósulását segítse, nemzetközi piacra jutásának megvalósítását támogassa,
de ezek mellett – banki forgótõke finanszírozás hiányában - az átmeneti cash-flow
nehézségek kezelésére is további forrásokat biztosíthat.
A kockázati tõkebefektetés korai szakaszú vagy induló vállalkozások számára
is elérhetõ, amíg a növekedést biztosító banki finanszírozás nem jellemzõ
ebben a vállalkozási körben. Utóbbi ugyanakkor az expanziós szakaszban a forgótõke
finanszírozás vagy eszköz-beruházások megvalósítása esetében jelenthet hatékony
megoldást, melynek megszerzésére egy stabil befektetõi háttérrel is nagyobb
az esély.
„A Primus alapok gyors növekedésû kis és közepes méretû vállalkozásba fektettek
az elmúlt 4 évben, ahol megtapasztalhattuk a különféle finanszírozók szemléletbeli
különbségeit. A válság kitörése óta jellemzõ, hogy a bankok visszavonják,
vagy csökkentik még a sikeres vállalkozások forint forgótõke hitelkereteit
is. Míg a tõkebefektetõ a sikeres mûködésben folyamatosan érdekelt, addig
a külsõ finanszírozónál sok esetben más a prioritás.” – hangsúlyozza Bruckner
Zoltán.
A kockázati tõke számára tulajdonosként az egyik legfontosabb feladat a portfolióba
tartozó társaságok fejlesztése. Ennek érdekében a vállalkozással közösen meghatározzák
és végrehajtják a cégérték-növekedést eredményezõ stratégiát, ehhez illesztve
az erõforrás szükségletet valamint a taktikai lépéseket.
Az “értékképzõ területek” cégenként változnak: lehetnek tisztán technológiai,
vagy pénzügyi jellegûek, piaci részesedés, kompetencia, megvalósítási kapacitás
vagy akár egy meghatározó márkanév felépítése is. A folyamatos kooperáció
számos területen hozhat eredményeket, támogathatja az üzletfejlesztést, további
tõkebefektetések és más finanszírozási forrás bevonását, termékfejlesztési
és piaci stratégiaalkotást, és a kulcspozíciók megfelelõ munkavállalókkal
történõ ellátását is. A tõkebefektetõ korábbi tapasztalatai, és szerteágazó
piacismerete folyamatos elõnyt biztosít a cégek építésében.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...