A Polgári Törvénykönyv bérletre vonatkozó szabályai alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A jogosult minden esetben csak ideiglenes használati jogot nyer. Ennek a szerződés típusnak igen fontos eleme a bérlő általi használat tűrése a bérbeadó oldalán. (un. non facere szerződés). A jogviszony alanyai a bérbeadó és a bérlő. A tárgy ingó és ingatlan dolog egyaránt lehet.
A bérbeadó legfontosabb kötelezettsége a bérelt dolog használatba adása, ez feltételezi a dolog birtoklásának az átengedését is. A bérlőnek a dolog használatáért bért kell fizetnie, ennek nagyságáról a felek szabadon állapodnak meg és általában pénzben kerül meghatározásra. Fizetésére főszabály szerint időszakonként előre kerül sor, de külön megállapodás alapján fizethető utólagosan, időszakosan vagy akár egy összegben is. Arra az időre ameddig a bérlő a dolgot nem használja, bér fizetésére nem kötelezhető.
Bérbeadó kötelezettségei:
- köteles a dolgot a bérlő birtokába adni és tűrni a birtoklást - szavatol azért, hogy a bérelt dolog szerződésszerű használatra alkalmas, vagy is kellékszavatossággal tartozik - köteles megszüntetni a rendeltetésszerű használat során fellépő esetleges hiányosságokat is - szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a dolog használatában korlátozza vagy akadályozza, ez az ún. jogszavatosság - viseli a rendkívüli felújítás és javítás költségeit - a bérlő által a dologra fordított szükséges kiadásokat - valamint a dologgal kapcsolatos közterheket
Bérbeadó jogai:
- ellenőrzés, a bérlő szükségtelen zavarása nélkül. Követelheti a rendeltetésellenes használat megszüntetését - felmondási jog, amely lehet rendes és azonnali hatályú - törvényes zálogjog, megilleti a hátralékos bér és járulékai erejéig, a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain, ez azonban csak ingatlan vagy lakás bérbeadása esetén - lehetősége van a bérbe adott dolog elidegenítésére
Bérlő kötelezettségei:
- bérfizetés - a dolog fenntartásával járó kisebb kiadások - a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül nem adhatja albérletbe vagy harmadik személy használatába, kivétel az ingatlan és a lakás - bérbeadó értesítése, ha a bérbeadót terhelő munkálatok szükségessége felmerül - ha jogosulatlan átalakítási munkálatokat végez a bérbeadó engedélye nélkül, akkor köteles az eredeti állapotot helyreállítani - a bérlet megszűnése után köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni
Bérlő jogai:
- a dolog rendeltetésszerű használata, felelős a rendeltetésellenes használat során bekövetkezett károkért - ha a bérbeadóval szemben a bérleti jogviszonyból fakadó követelése van, annak kiegyenlítéséig a dolgot visszatarthatja, ( ius retentionis) - mindazt amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog sérelme nélkül leszedheti és elviheti, (ius tollendi)
A bérlet megszűnése: Ennek is több módja lehetséges.
- a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy a feltételek bekövetkeztével - rendes felmondással, bármelyik fél 15 napra felmondhatja - a bérbeadó halála esetén az örökösök szabadon dönthetnek, hogy az adott dolgot a továbbiakban milyen formában kívánják majd hasznosítani - azonnali hatályú felmondás, a bérlő részéről súlyos kellék, vagy jogszavatossági hiba esetén, a bérbeadó részéről, pedig okot adhat rá a rendeltetésellenes, szerződésellenes használat súlyos, ismétlődő volta, vagy bér nemfizetése - megszűnik a bérlet ha a dolog megsemmisül, mivel az elpusztult dolog pótlására a bérbeadó nem köteles.
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
nagy okosság, ezután mindenki vérprof...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing már...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem tu...
Akkor most leshetjük, mint a trafipax...