2021-12-05 22:09 |
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow Jog arrow A lízing

Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
E-tanulmány - Hogyan vezessünk könyvelő irodát?
Hogyan vezessünk könyvelő irodát?

Ingyenesen letölthető e-tanulmány a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Jelenleg 2 vendég van az oldalon.
A lízing Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vállalkozás-online.hu   
2003-09-21 00:00
A lízing több szerződésből álló folyamat. A hazai gyakorlatban általában sor kerül a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogának a megszerzésére is. De a tulajdonátszállás nem ún. szükségképpeni része az ügyletnek. Az egyik lehetséges megoldás, ha a szerződés feljogosítja a használót, hogy a futamidő lejártakor egyoldalúan döntsön a tulajdon kérdésében. Lehetőség van rá, hogy a felek közötti szerződés eleve rögzítse a tulajdonváltozást.


A tulajdont a lízingbe vevő általában az ún. maradványérték megfizetése fejében szerzi meg, de mód van rá, hogy külön fizetés nélkül csupán a futamidő alatt fizetett lízingdíj fejében a tulajdonjog automatikusan átszállásra kerül. Ez a szerződés valamilyen hasznot hajtó dolog használatát biztosítja és lehetővé teszi az ezek üzemeltetése révén elérhető hasznok szedését.

Kialakulása. Az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg a XX. század második felében. Megjelenésének oka az volt, hogy a beruházások tőkeszükséglete igen gyakran meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. A hitelezők számára biztonságos megoldást nyújtott ez a koncepció, mivel a lízingelt dolog tulajdonjogát megtarthatták és e mellett nem kellett viselniük a tulajdonost terhelő kockázatokat. A lízingelő számára nem is fontos, hogy a lízingelt dolog tulajdonjoga rá szálljon, hanem az a fontos , hogy a lízingelt dolog üzemeltetése révén profitra tegyen szert. A lízingelt vagyontárgy kitermeli a használati díját és ezen felül még a többletnyereséget is. E mellett fontos érv lehet a vállalkozók számára, a különböző országokban a lízinghez kapcsolódó adókedvezmények.

Hazai szabályok. Hazánkban az 1970-es évektől adott a jogi szabályozás a lízingügylettel kapcsolatban. Ezen szabályok ellenére ez az ügylettípus igen nehezen terjedt el, mivel az alacsonynak mondható kamatterhek mellett a lízingdíjak magasak voltak, és az új ügylettípus még ismeretlen volt. A szabályozás során végig a pénzügyi és a számviteli szempontok domináltak.

Magáról a lízingügyletről. Ez alatt a szerződések komplex rendszerét értjük. Több szerződésből épül egymásra és a folyamat négy fő részre tagolható.

- a felek előszerződése, melyben egy meghatározott tárgy vagy jog tekintetében vállalják, hogy a későbbiekben lízingszerződést fognak kötni
- az adásvételi szerződés megkötése, ez a szűkebb értelemben vett lízingszerződés
- lízingtárgy használata
- lehetőség újabb szerződések megkötésére, amelyek tulajdonjog változást eredményezhetnek

A szerződés kétoldalú jogügylet. A lízingbe adó bárki lehet, gyakran valamelyik bank vagy annak leányvállalata. Lízingbe vevőként szintén bárki szerepelhet.

Speciális lehetőség az ún. visszlízing (sale and lease back leasing) a dolog korábbi tulajdonosa a lízingbe vevő, aki eladta és most lízingeli a vagyontárgyat és ilyen módon jut szabad pénzeszközökhöz. Ilyen szerződés bármilyen ingó és ingatlan dologra is létrejöhet.

A jogviszony tartalmának megállapítására vonatkozóan a felek szabadsága nagy. A tartalmat a felek úgy határozhatják meg, hogy az számukra a leginkább megfelelő legyen. A szerződéssel a lízingbe vevő megszerzi a birtoklás és a használat jogát. Ezen kívül a hasznosítás joga a legfontosabb. A lízingbe vevő felhatalmazást kap arra, hogy elsajátítsa a gépek működtetésével elérhető nyereséget. Ezért ő használati díjat fizet. A díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint. A lízing az egyes szerződéstípusok közül a haszonbérlettel áll a legközelebbi rokonságban. A fontos különbség, hogy a lízingügylet elején és végén tulajdonátruházásra kerülhet sor és ez a haszonbérlethez nem kapcsolódik.

Az alábbiakban pontokban felsorolva a lízingügylet néhány jellemzőjét szeretnénk ismertetni:

- a lízingdíj előre meghatározott időpontokban havonta, félévente esedékes.
- ezen szerződés alapján minden költség a lízingbe vevőt terheli
- a szerződés időtartama alatt a lízingbe adó a tulajdonos, mégsem őt terheli a kárveszélyviselés. A kárveszélyt a lízingbe vevő terheli, vagyis neki kell tulajdonosként viselkedni.
- ha a dolog elpusztul a szerződés nem szűnik meg, hanem átalakul egyösszegű fizetési kötelezettséggé. A lízingbe vevőnek meg kell fizetnie a hátralékos díjat. Ez komoly megterhelést jelenthet a lízingbe vevőnek, ezért a lízinghez általában biztosítás is kapcsolódik. Amelyben a biztosító szolgáltatását úgy határozzák meg, hogy az legalább az egyösszegű fizetésre fedezetet nyújtson.
- A lízingbe vevőnek nincsen felmondási joga

A lízingügylet kapcsán időrendi sorrendben az alábbi szerződések követhetik egymást:

- előszerződés, amelyben megállapodnak a későbbi lízingszerződésről
- adásvételi szerződés
- lízingszerződés
- második adásvétel, ahol a lízingbe vevő megszerzi az addig használt dolog tulajdonjogát, ez a szerződés nem kerül minden esetben megkötésre.

A szerződés általában határozott időre szól. Az esedékes díj mértékét úgy állapítják meg, hogy az összes költséget elosztják annyival, ahány hónapra szól a szerződés. A szerződést írásban kötik meg, de ez nem érvényességi kellék.

Megszűnés. A szerződés a határozott idő elteltével szűnik meg. Lehetséges, hogy a lízingtárgy visszakerül a tulajdonoshoz vagy újra lízingbe adható (másodkézi lízing, secondhand) Határozott idő eltelte előtt a szerződés csak igen ritkán szűnik meg, rendes felmondással nem lehet megszűntetni.

 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés





Elfelejtette jelszavát
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |