Évekig azt hittük, ha egy cégtulajdonossal találkozunk, akkor egy vállalkozóval találkozunk. Magyarországon a közhiedelem szerint nagy az innovációs aktivitás és látszólag számos embernek van legalább egy lehetséges piaci ötlete. Sajnos rá kellett jönnünk, hogy tévedtünk. Ha egy cégtulajdonossal találkozunk, akkor általában egy álmodozóval találkozunk.
A különbség az álmodozó és a cselekvõ ember között elég jelentõs! A sikeres vállalkozónak kezdetben van egy álma a sikerrõl, de nem áll meg ezen a ponton. Egy vezetõ végrehajtja a szükséges feladatokat, hogy ezáltal a siker biztosan bekövetkezzen, amivel elkülönül az álmodozóktól. A sikerhez szükséges egy olyan vezetõ, aki elkötelezett, bátor, vakmerõ, elõre tervez, fegyelmezett, áldozatokat hoz és szenvedélyes. Ez a sok tulajdonság egyetlen emberben nem gyakori, máskülönben mindenki sikeres lenne.
Miért van az, hogy az egyik lehetõség sikert hoz, amíg egy másik - akár még biztatóbb lehetõség - elbukik? Mindig felmerülnek olyan problémák melyeket elõre nem lehetett látni. Néhány nehézség után az Álmodozó feladja a próbálkozást. A sikeres vállalkozó felismeri, hogy a nehézség csak egy akadály, amit le kell küzdenie, és nem az ügy végét jelenti. Kitartással az akadályok legyõzhetõek, és ez megmutatja, hogy a „NEM” szó csak egy szükséges rossz bármilyen siker eléréséhez.
Az álmodozók a rövidebb utat választják. Az álmodozó találgat. Az álmodozó halogatja az „unalmas” kutatást. Az álmodozó reménykedik, hogy majd valaki más elvégzi helyette a munkát. Az álmodozó nem lehet sikeres. Sajnos rengeteg kiválóan használható piaci lehetõség vész el az álmodozói hozzáállás miatt.
A sikeres vállalkozó mindig Cselekvõ! Mindig figyeli milyen rejtett problémák merülhetnek fel az idõ elõrehaladtával. A cselekvõk mindig megtalálják a megoldást az akadályok legyõzésére és tovább haladnak a megvalósítással. A cselekvõ nem fél a kritikától, mert a kritika által megláthatja a javítási lehetõségeket. A cselekvõ reálisan gondolkodik, nem egy álomvilágban él.
A legfontosabb különbség, hogy a cselekvõk pozitívan reálisak, míg a legtöbb álmodozó negatív hozzáállású. Az álmodozók úgy látják az akadályokat, mint végsõ korlátokat, ezzel szemben a cselekvõk keresik a megoldást és az elérhetõ legjobb módszereket használják a siker eléréséhez.
Miért van az, hogy a legtöbb ember olyan munkát végez, amit nem is élvez? Természetesen azért, mert szükségük van jövedelemforrásra. Legtöbbünknek van valamilyen szintû munkaerkölcsünk, azonban gyakran maga a munka nem kielégítõ. Sok alkalmazott érzi magát alulfizetettnek vagy éppen alulértékeltnek. Õk többet szeretnének: nagyobb megbecsülést, nagyobb hozzászólási lehetõséget - ám ez rendszerint nem történik meg. Az ilyen emberek megragadtak valaminél és általában ez késõbb sem változik. Gyakran álmodoznak egy nagy ötletrõl, valamilyen kütyürõl, amely egy csapásra megváltoztatja az életüket, és amivel gyorsan, nagyon gazdagok lesznek. De ez is csak egy álom.
Sok vállalkozó, akivel együtt dolgoztunk, zsákutcába került a munkájával. Vezetõi képességük azonban meg volt továbbra is, és vágytak a fordulatra, amely jobbá teszi az életüket. A lehetõséget a modern kapitalista Amerika prezentálta, ahol valamennyi vállalkozó megragadhatja a lehetõséget és így részt vehet élete legjobb kalandjában.
A vállalkozásfejlesztési tanácsadók több száz prezentációt látnak évente, de ezeknek kevesebb, mint 1%-uk fog valaha is megvalósulni és a piacra kerülni. Mégis a benyújtott ötletek körülbelül 30%-ának van reális piaci esélye, néha igen komoly, nagy lehetõsége. Rossz látni a sok álmodozót, akikben nincsenek meg a szükséges jellemvonások és a sikerhez szükséges képességek. Ez nagy veszteség az álmodozóknak, a gazdaságnak és a társadalom nagy részének is, hiszen nagyon sok ilyen elveszett ötletnek volna tényleges hasznossága és létjogosultsága.
A tanácsadók sokévnyi tanítás, felkészítés, konzultálás után ösztönösen érzik kibõl válhat sikeres ember. Az ilyen emberek ugyanis mindig szenvedélyesen hisznek a lehetõségükben, megfelelõ tudással rendelkeznek a piaci versenyhez, hisznek a termékükben és saját magukban is. Az emberek hozzáállása, és így a késõbbi lehetõségeik legtöbbször már az elsõ megbeszélésen (történjen az telefonon, személyesen vagy akár e-mailen) nyilvánvalóak.
Az álmodozó mindig talál valamit, amiért panaszkodhat. Reménykedõ, bizonytalan, amit túlzott mértékben hangsúlyoz is, mégis a rövidebb úton próbál betörni a rendkívül versengõ piacra. „Keressünk rengeteg pénzt együtt” ez a nyitómondat hallható leggyakrabban. Egy másik vesztes megközelítés: „Nem tudom mennyi költség lesz (vagy ki a konkurenciánk, ki a cél közönségünk, stb.), csak azt tudom, hogy gazdagok leszünk, még a nejemnek is tetszett az ötlet.”.
A cselekvõknek erõs fellépésük van. Nem hátrálnak meg az erõfeszítésektõl, készek az egész projektet javítani, akár újra is kezdeni. A legtöbb kérdésre van válaszuk, de nyitottak a külsõ segítség elfogadására is. Reálisak, rugalmasak és alkalmazkodóak.
Az álmodozók gyakran megállnak ott, hogy majd egyszer valakinek sok millióért eladják az ötletüket. A cselekvõk felismerik a jó lehetõségeket és olyan megállapodást kötnek, ahol mindenki jól jár. A cselekvõk megtesznek mindent, hogy az üzlet létrejöjjön.
Sajnos a vállalkozói siker nem megtanulható vagy megvásárolható. Az egyéniségnek, a pozitív hozzáállásnak és a vezetõi tulajdonságoknak nincs áruk, mivel ezek az adottságok vagy megvannak valakiben, vagy nem. A legtöbb ember megelégszik a középvezetõi beosztásával vagy még kevesebbel. A vállalkozóknak van egy elengedhetetlen tulajdonságuk, ami szükséges a siker eléréséhez. Hogy mi ez a plusz tulajdonság, pontosan nem tudjuk, csak látjuk, amikor megvan valakiben.
Sok feltaláló felismeri, hogy kreatív, de nem vállalkozó. Meg van a képessége, hogy alkosson, tervezzen, feltaláljon, de nincs meg a képessége ahhoz, hogy az ötletét a piacra vigye és ott sikeres legyen. Ezek a feltalálók, vagy alkotók, tudják, hogy profi segítségre van szükségük, akik segítik a munkájuk eladását, menedzselését. Ahogy Piszkos Harry mondta: „Az ember legyen tisztában a korlátaival”.
Az álmodozók sajnos kudarcra vannak ítélve. Sok idõt fognak elpazarolni, rengeteg hibát követnek majd el és sok pénzt fognak veszíteni, majd végül szellemileg is összeroppannak, amikor az elkerülhetetlen kudarc már közel van.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...