A dologszolgáltató (dare) szerzõdések alaptípusa. Más néven ellenérték fejben való dologátruházás. A gazdasági élet rohamos fejlõdése kikényszerítette néhány adásvételi típusú szerzõdés önállósodását, mint például a szállítási szerzõdés, mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdés, közüzemi szerzõdés.
Ezen szerzõdés szerint az eladó, a dolog tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy a dolog tulajdonjogát átruházza a vevõkre, a dolog ellenértékének megfizetése ellenében. Az adásvételi szerzõdést a Polgári Törvénykönyv az egyes szerzõdéstípusok között tárgyalja, ezen kívül más jogszabályok is vonatkoznak erre a szerzõdéstípusra Az adásvételi szerzõdés kétpólusú jogviszony, alanyai a tulajdonjogot átruházó eladó, valamint a dolgot átvevõ és a vételárat megfizetõ vevõ. Mindkét helyzetben bárki szerepelhet, és elõfordulhat az egyes pozíciókban többalanyúság is. Fontos, hogy érvényességi feltétel a felek ügyletkötési képessége, viszont mindkét pozícióban megengedett a képviselet. Az adásvétel tárgya bármilyen ingó vagy ingatlan dolog, illetve jogosultság lehet, amennyiben az forgalomképes. Ha forgalomképtelen dolgot idegenítenek el, az adásvétel jogszabályba ütközõ, tehát a szerzõdés semmis. Az adásvétel tárgya lehet nem létezõ dolog is, ezt a hétköznapi nyelvben reményvételnek nevezik. Lehet feltételes, amikor csak akkor kell fizetni, ha a dolog elõáll. Valamint lehet feltétlen, ebben az esetben a vevõnek akkor is meg kell fizetnie a vételárat, ha maga a dolog nem jön létre. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges. Írásban kell rögzíteni a szerzõdés lényeges elemeit, hogy ki, kinek, mit ad el és mennyiért. És igen lényeges a közjegyzõi hitelesítés vagy az ügyvédi ellenjegyzés. Valamint az eladó részérõl a tulajdonjog bejegyzéséhez való hozzájárulás. A vevõ leglényegesebb kötelezettsége a dolog átvétele és az ellenérték megfizetése.
Az eladó és a vevõ legfontosabb kötelezettségei a szerzõdéssel kapcsolatban:
Eladó: - tulajdonjog átruházása - dolog átadása - ezek megfelelõsségéért feltétlen helytállás - jog és kellékszavatosság - tájékoztatás - okirat szolgáltatás - az átadással kapcsolatos költségek viselése Vevõ: - dolog átvétele - vételár megfizetése - a szerzõdéskötés költségeivel járó kiadásoknak a megfizetése
Az elõvásárlási jog. A jövõbeli vevõt megilletõ, feltételhez kötött egyoldalú alakító jog, amely feltétel fennálltával a jogosult nyilatkozatával a másik felet konszenzus hiányában is a szerzõdés vele való megkötésére kényszerítheti. Az elõvásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerzõdésen. A jogszabályon alapuló a jogok ütközésekor megelõzi a szerzõdésen alapulót. Érvényességi feltétel, hogy az elõvásárlási jog írásba legyen foglalva. Az eladó harmadik személytõl kapott vételi ajánlatát, a szerzõdés megkötése elõtt, teljes terjedelemben köteles az elõvásárlásra jogosultakkal közölni.
De nem terheli ez a kötelezettség, ha a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevõ késedelemmel járna. Ha az elõvásárlásra jogosult az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerzõdés közötte és a tulajdonos között létrejön. Ha a jogosult megfelelõ határidõn belül nem tesz elfogadó nyilatkozatot, abban az esetben a tulajdonos a dolgot a kedvezõbb feltételek mellett más személynek eladhatja. Ha az elõvásárlásra jogosulttal az ajánlatot nem közölték, és az adott dolgot harmadik személynek ellenérték fejében eladták, ha az elõvásárlásra jogosult a jogával élni kíván, akkor csakis vele szemben hatálytalan. Abban az esetben ha a vevõ nem volt jóhiszemû. Jóhiszemû vevõvel szemben az elõvásárlásra jogosult nem léphet fel, csak az eladóval szemben érvényesítheti a kárigényét. Rosszhiszemû, vagy ingyenesen szerzõ vevõtõl az elõvásárlásra jogosult követelheti a vételár megfizetését és, hogy a dolgot bocsássa a birtokába. Ha az elõvásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyzik az mindenkivel szemben hatályos lesz, aki a bejegyzést követõen az ingatlanon valamilyen jogot szerez. Az elõvásárlási jog önmagában nem forgalomképes, önállóan nem átruházható. De a szerzõdésen alapuló elõvásárlási jog jogosultja e jogáról lemondhat, hamarabb mint a lejárat, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében.
Vételi jog (opció) Jogszabályon vagy szerzõdésen alapul. Jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával minden további feltétel nélkül kikényszerítheti az adásvételi szerzõdés létrejöttét. Hiányzik a szerzõdés megkötésére vonatkozó szabadság. Vételi jog kikötése esetén a feleknek meg kell állapodniuk a késõbb megkötendõ adásvételi szerzõdés lényeges elemeiben, így például az ellenérték mértékében, a fizetés módjában és a vételi jog fennálltának idõtartamában. Határozott idõre szóló opció leghosszabb idõtartama 5 év lehet, a határozatlan idõre kötött 6 hónap elteltével megszûnik. A megállapodás érvényességének formai kelléke az írásba foglalás, (a dolog megjelölését és a vételárat feltétlenül tartalmaznia kell). Ha ezek alapján a szerzõdés létrejön, a vételi jog ellenértéke beszámít az adásvételi szerzõdésben a vételárba. Ha a jogosult e jogával nem él, az opciós díj a rendelkezésre állás ellenértékeként a dolog tulajdonosát illeti meg. A dolog tulajdonosa mentesülhet az adásvételi szerzõdés megkötése alól, ha bizonyítja, hogy a körülményekben az opciós jog keletkezése óta beállt, neki fel nem róható lényeges változások miatt a kötelezettség teljesítése tõle el nem várható. Visszavásárlási jog. Egy speciális alany, az elõzõ tulajdonos javára fennálló vételi jog, amelyet a dolog korábbi eladásával egyidõben és írásban kell kikötni és legalább 5 év idõtartamra szólhat. A visszavásárlási ár azonos a korábbi vételárral, amelyet növelhetnek az új tulajdonos hasznos ráfordításai, csökkenti az idõközi rombolásból származó értékcsökkenés. A kötelezett nem tehet semmi olyasmit, ami meghiúsítaná vagy megnehezítené a visszavásárlási jog gyakorlását. Kizárólag szerzõdéssel keletkezhet. Megtekintésre vétel. A vevõ az eladó telephelyén megtekintett, vételre felajánlott árura vonatkozóan az akaratnyilatkozat megtételére határidõt kér, és ha a határidõ leteltéig nem tesz nyilatkozatot, az eladó ajánlati kötöttsége megszûnik és a felek között a szerzõdés nem jön létre. Az eladó az ajánlathoz a határidõ lejártáig kötve marad. A vevõ feltételes ajánlatot tesz, amelyet ha nem erõsít meg a megjelölt határidõ lejártáig, akkor az a lejáratkor visszavontnak tekintendõ. A szerzõdés létrejöttének befejezõdése, a vevõ kezében lévõ lehetõség. Ilyen esetekben az áru mindig az eladó birtokában marad. Próbára vétel. A leendõ szerzõdés tárgya a vevõ birtokába kerül, a használati értékrõl való meggyõzõdés céljából. Ha a vételi szándékát feltételesen kifejezõ vevõ, a határidõ alatt nem tesz a szerzõdés létrejöttét illetõen elutasító nyilatkozatot, és nem juttatja vissza a dolgot az eladónak, akkor a hallgatása a birtokállapotra tekintettel beleegyezésnek minõsül, a felek között az adásvételi szerzõdés létrejön. Részletvétel. Az adásvételi szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy a már átruházott és birtokba is vett dolog ellenértékét, a vevő több részletben, meghatározott későbbi időpontban szolgáltatja. A vevő a teljes ellenértékkel az adásvétel pillanatában nem rendelkezik, de jövedelmei lehetővé teszik, hogy részletekben tulajdonjogot szerezzen. Főszabályként a tulajdonjog a vevőre, a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll. Ezért az eladónak külön érdemes gondoskodni, az alábbi hitelezői pozíciót védő eszközökről: - tulajdonjog fenntartás - részletfizetés megvonása - elállás - elidegenítési és terhelési tilalom
Tulajdonjog fenntartás. Legcélszerűbb ingatlanok esetében alkalmazni, ha labilisnek tűnik a vevő. E forma szerint az eladónak módjában áll a tulajdonjogát, az átadást követően is magának fenntartani, egészen addig amíg a teljes vételár kifizetésre nem került. Csak írásba foglalt formában jöhet létre, ezt a szerződés megkötésekor kell írásba foglalni, a vételár hiánytalan megfizetéséig terjedhet. ! A részletre vevő a kárveszélyt akkor is viseli, ha a tulajdonjog fenntartása okából nem volt tulajdonos. Ebben az esetben egy függő jogi helyzet keletkezik, az eladó ugyan tulajdonos marad, de nem használhatja és nem is hasznosíthatja a dolgot. Minden esetben indokolt lehet, ha a birtokbaadás és a vételár teljes megfizetése nem esik egybe. Ilyen esetekben létezik egy megkötött szerződés, de a tulajdonátszállás a hiánytalan vételár megfizetéséhez kötődik. Kiemelkedő jelentőségű hitelezővédelmi eszköz. Részletfizetés jogának megvonása. Az eladó jogvesztés kikötése, hogy megelőzze a kötelezett késedelmét és biztosítsa a részletek pontos, határidőben történő megfizetését. Elállás. Az eredeti állapot szankcióként alkalmazandó helyreállításával fenyegeti a nem fizető vevőt. Csak az első késedelembe esést követő felszólítás sikertelensége esetén alkalmazható. Elidegenítési és terhelési tilalom. A tulajdonjog átruházásával egyidejűleg köthető ki, és az eladónak a dologra vonatkozó jogát biztosítja. Minta szerinti vétel A megkötött szerződés teljesítése során az eladó olyan dolgot köteles a kialkudott feltételekkel szolgáltatni, amely a vevő által megismert és elfogadott mintának megfelel. Igen jelentős ún. tömegáruk esetében, csomagküldő szolgálatoknál. A vevő által a mintában észlelt nyílt hiba esetén, ha a vevő a mintát a szerződéskötéskor ismerte, az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól. A fel nem ismerhető rejtett hibáért az eladó akkor is szavatol, ha az már a mintában is megvolt. Abban az esetben ha a minta az eladónál van, az ő dolga a szolgáltatott dolog és a minta azonosságának a bizonyítása. A mintától való eltérés bizonyításának a kötelezettsége a vevőt terheli, ha a minta a birtokába került. Például a vevő a mintát is és az annak alapján szolgáltatott terméket is felmutatja.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...