2014-08-28 03:01 | Vállalkozás-online.hu - vállalkozás működtetése
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow Jog arrow Az adásvételi szerződés

Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Szolgáltatások
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
Aktuális
Ingyenes e-book
Vállalkozás alapítása - gyakorlati tanácsok kezdőknek

Ingyenesen letölthető e-book a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Az adásvételi szerződés Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vállalkozás-online.hu   
2003-09-03 00:00
Az adásvételi szerződésA dologszolgáltató (dare) szerzõdések alaptípusa. Más néven ellenérték fejben való dologátruházás. A gazdasági élet rohamos fejlõdése kikényszerítette néhány adásvételi típusú szerzõdés önállósodását, mint például a szállítási szerzõdés, mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdés, közüzemi szerzõdés.
 


Ezen szerzõdés szerint az eladó, a dolog tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy a dolog tulajdonjogát átruházza a vevõkre, a dolog ellenértékének megfizetése ellenében. Az adásvételi szerzõdést a Polgári Törvénykönyv az egyes szerzõdéstípusok között tárgyalja, ezen kívül más jogszabályok is vonatkoznak erre a szerzõdéstípusra Az adásvételi szerzõdés kétpólusú jogviszony, alanyai a tulajdonjogot átruházó eladó, valamint a dolgot átvevõ és a vételárat megfizetõ vevõ. Mindkét helyzetben bárki szerepelhet, és elõfordulhat az egyes pozíciókban többalanyúság is. Fontos, hogy érvényességi feltétel a felek ügyletkötési képessége, viszont mindkét pozícióban megengedett a képviselet. Az adásvétel tárgya bármilyen ingó vagy ingatlan dolog, illetve jogosultság lehet, amennyiben az forgalomképes. Ha forgalomképtelen dolgot idegenítenek el, az adásvétel jogszabályba ütközõ, tehát a szerzõdés semmis. Az adásvétel tárgya lehet nem létezõ dolog is, ezt a hétköznapi nyelvben reményvételnek nevezik. Lehet feltételes, amikor csak akkor kell fizetni, ha a dolog elõáll. Valamint lehet feltétlen, ebben az esetben a vevõnek akkor is meg kell fizetnie a vételárat, ha maga a dolog nem jön létre. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges. Írásban kell rögzíteni a szerzõdés lényeges elemeit, hogy ki, kinek, mit ad el és mennyiért. És igen lényeges a közjegyzõi hitelesítés vagy az ügyvédi ellenjegyzés. Valamint az eladó részérõl a tulajdonjog bejegyzéséhez való hozzájárulás. A vevõ leglényegesebb kötelezettsége a dolog átvétele és az ellenérték megfizetése.

Az eladó és a vevõ legfontosabb kötelezettségei a szerzõdéssel kapcsolatban:

Eladó:
- tulajdonjog átruházása - dolog átadása - ezek megfelelõsségéért feltétlen helytállás - jog és kellékszavatosság - tájékoztatás - okirat szolgáltatás - az átadással kapcsolatos költségek viselése
Vevõ:
- dolog átvétele - vételár megfizetése - a szerzõdéskötés költségeivel járó kiadásoknak a megfizetése

 
Az elõvásárlási jog. A jövõbeli vevõt megilletõ, feltételhez kötött egyoldalú alakító jog, amely feltétel fennálltával a jogosult nyilatkozatával a másik felet konszenzus hiányában is a szerzõdés vele való megkötésére kényszerítheti. Az elõvásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerzõdésen. A jogszabályon alapuló a jogok ütközésekor megelõzi a szerzõdésen alapulót. Érvényességi feltétel, hogy az elõvásárlási jog írásba legyen foglalva. Az eladó harmadik személytõl kapott vételi ajánlatát, a szerzõdés megkötése elõtt, teljes terjedelemben köteles az elõvásárlásra jogosultakkal közölni.
De nem terheli ez a kötelezettség, ha a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevõ késedelemmel járna. Ha az elõvásárlásra jogosult az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerzõdés közötte és a tulajdonos között létrejön. Ha a jogosult megfelelõ határidõn belül nem tesz elfogadó nyilatkozatot, abban az esetben a tulajdonos a dolgot a kedvezõbb feltételek mellett más személynek eladhatja. Ha az elõvásárlásra jogosulttal az ajánlatot nem közölték, és az adott dolgot harmadik személynek ellenérték fejében eladták, ha az elõvásárlásra jogosult a jogával élni kíván, akkor csakis vele szemben hatálytalan. Abban az esetben ha a vevõ nem volt jóhiszemû. Jóhiszemû vevõvel szemben az elõvásárlásra jogosult nem léphet fel, csak az eladóval szemben érvényesítheti a kárigényét. Rosszhiszemû, vagy ingyenesen szerzõ vevõtõl az elõvásárlásra jogosult követelheti a vételár megfizetését és, hogy a dolgot bocsássa a birtokába. Ha az elõvásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyzik az mindenkivel szemben hatályos lesz, aki a bejegyzést követõen az ingatlanon valamilyen jogot szerez. Az elõvásárlási jog önmagában nem forgalomképes, önállóan nem átruházható. De a szerzõdésen alapuló elõvásárlási jog jogosultja e jogáról lemondhat, hamarabb mint a lejárat, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében.

Vételi jog (opció) Jogszabályon vagy szerzõdésen alapul. Jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával minden további feltétel nélkül kikényszerítheti az adásvételi szerzõdés létrejöttét. Hiányzik a szerzõdés megkötésére vonatkozó szabadság. Vételi jog kikötése esetén a feleknek meg kell állapodniuk a késõbb megkötendõ adásvételi szerzõdés lényeges elemeiben, így például az ellenérték mértékében, a fizetés módjában és a vételi jog fennálltának idõtartamában. Határozott idõre szóló opció leghosszabb idõtartama 5 év lehet, a határozatlan idõre kötött 6 hónap elteltével megszûnik. A megállapodás érvényességének formai kelléke az írásba foglalás, (a dolog megjelölését és a vételárat feltétlenül tartalmaznia kell). Ha ezek alapján a szerzõdés létrejön, a vételi jog ellenértéke beszámít az adásvételi szerzõdésben a vételárba. Ha a jogosult e jogával nem él, az opciós díj a rendelkezésre állás ellenértékeként a dolog tulajdonosát illeti meg. A dolog tulajdonosa mentesülhet az adásvételi szerzõdés megkötése alól, ha bizonyítja, hogy a körülményekben az opciós jog keletkezése óta beállt, neki fel nem róható lényeges változások miatt a kötelezettség teljesítése tõle el nem várható.

Visszavásárlási jog. Egy speciális alany, az elõzõ tulajdonos javára fennálló vételi jog, amelyet a dolog korábbi eladásával egyidõben és írásban kell kikötni és legalább 5 év idõtartamra szólhat. A visszavásárlási ár azonos a korábbi vételárral, amelyet növelhetnek az új tulajdonos hasznos ráfordításai, csökkenti az idõközi rombolásból származó értékcsökkenés. A kötelezett nem tehet semmi olyasmit, ami meghiúsítaná vagy megnehezítené a visszavásárlási jog gyakorlását. Kizárólag szerzõdéssel keletkezhet.

Megtekintésre vétel. A vevõ az eladó telephelyén megtekintett, vételre felajánlott árura vonatkozóan az akaratnyilatkozat megtételére határidõt kér, és ha a határidõ leteltéig nem tesz nyilatkozatot, az eladó ajánlati kötöttsége megszûnik és a felek között a szerzõdés nem jön létre. Az eladó az ajánlathoz a határidõ lejártáig kötve marad. A vevõ feltételes ajánlatot tesz, amelyet ha nem erõsít meg a megjelölt határidõ lejártáig, akkor az a lejáratkor visszavontnak tekintendõ. A szerzõdés létrejöttének befejezõdése, a vevõ kezében lévõ lehetõség. Ilyen esetekben az áru mindig az eladó birtokában marad.

Próbára vétel. A leendõ szerzõdés tárgya a vevõ birtokába kerül, a használati értékrõl való meggyõzõdés céljából. Ha a vételi szándékát feltételesen kifejezõ vevõ, a határidõ alatt nem tesz a szerzõdés létrejöttét illetõen elutasító nyilatkozatot, és nem juttatja vissza a dolgot az eladónak, akkor a hallgatása a birtokállapotra tekintettel beleegyezésnek minõsül, a felek között az adásvételi szerzõdés létrejön.

Részletvétel. Az adásvételi szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy a már átruházott és birtokba is vett dolog ellenértékét, a vevő több részletben, meghatározott későbbi időpontban szolgáltatja. A vevő a teljes ellenértékkel az adásvétel pillanatában nem rendelkezik, de jövedelmei lehetővé teszik, hogy részletekben tulajdonjogot szerezzen. Főszabályként a tulajdonjog a vevőre, a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll. Ezért az eladónak külön érdemes gondoskodni, az alábbi hitelezői pozíciót védő eszközökről:


- tulajdonjog fenntartás
- részletfizetés megvonása
- elállás
- elidegenítési és terhelési tilalom

Tulajdonjog fenntartás. Legcélszerűbb ingatlanok esetében alkalmazni, ha labilisnek tűnik a vevő. E forma szerint az eladónak módjában áll a tulajdonjogát, az átadást követően is magának fenntartani, egészen addig amíg a teljes vételár kifizetésre nem került. Csak írásba foglalt formában jöhet létre, ezt a szerződés megkötésekor kell írásba foglalni, a vételár hiánytalan megfizetéséig terjedhet. ! A részletre vevő a kárveszélyt akkor is viseli, ha a tulajdonjog fenntartása okából nem volt tulajdonos. Ebben az esetben egy függő jogi helyzet keletkezik, az eladó ugyan tulajdonos marad, de nem használhatja és nem is hasznosíthatja a dolgot. Minden esetben indokolt lehet, ha a birtokbaadás és a vételár teljes megfizetése nem esik egybe. Ilyen esetekben létezik egy megkötött szerződés, de a tulajdonátszállás a hiánytalan vételár megfizetéséhez kötődik. Kiemelkedő jelentőségű hitelezővédelmi eszköz.

Részletfizetés jogának megvonása. Az eladó jogvesztés kikötése, hogy megelőzze a kötelezett késedelmét és biztosítsa a részletek pontos, határidőben történő megfizetését.

Elállás. Az eredeti állapot szankcióként alkalmazandó helyreállításával fenyegeti a nem fizető vevőt. Csak az első késedelembe esést követő felszólítás sikertelensége esetén alkalmazható.

Elidegenítési és terhelési tilalom. A tulajdonjog átruházásával egyidejűleg köthető ki, és az eladónak a dologra vonatkozó jogát biztosítja.

Minta szerinti vétel A megkötött szerződés teljesítése során az eladó olyan dolgot köteles a kialkudott feltételekkel szolgáltatni, amely a vevő által megismert és elfogadott mintának megfelel. Igen jelentős ún. tömegáruk esetében, csomagküldő szolgálatoknál. A vevő által a mintában észlelt nyílt hiba esetén, ha a vevő a mintát a szerződéskötéskor ismerte, az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól. A fel nem ismerhető rejtett hibáért az eladó akkor is szavatol, ha az már a mintában is megvolt. Abban az esetben ha a minta az eladónál van, az ő dolga a szolgáltatott dolog és a minta azonosságának a bizonyítása. A mintától való eltérés bizonyításának a kötelezettsége a vevőt terheli, ha a minta a birtokába került. Például a vevő a mintát is és az annak alapján szolgáltatott terméket is felmutatja.

Utolsó frissités ( 2003-09-03 01:00 )





Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés
Bejelentkezés





Elfelejtette jelszavát
Még nem regisztrált? Regisztráljon most
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Interjú
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálóA kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
dr. Klausmann Kornél - Illúzió az ingyenes cégalapításAz ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |