2021-04-13 04:09 |
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow EU, Pályázat arrow Alacsony a magyar vállalkozások pályázati aktivitása - Veszélyben az EU források

Hírek főoldal
Magyar vállalkozás
EU, Pályázat
Deviza, árfolyam
Válság
Internet
Facebook
IT
SAP
Google
Microsoft
eBay
CSR
Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
Ingyenes e-book
Vállalkozás alapítása - gyakorlati tanácsok kezdőknek

Ingyenesen letölthető e-book a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Jelenleg 13 vendég van az oldalon.
Alacsony a magyar vállalkozások pályázati aktivitása - Veszélyben az EU források Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vállalkozás-online.hu   
2011-07-27 13:07
A GKI elemzése alapján jól látható, hogy Magyarországnak gyorsan cselekednie kell az uniós források elköltésében. Az eddig beérkezett pályázatok száma ugyanakkor igen alacsony, ráadásul nem mindegyik lesz nyertes. A jelek szerint a magyar a vállalkozások nem látják értelmét a pályázatoknak, igaz nem is ismerik a lehetőségeket.


2007 óta az Új Magyarország Fejlesztési terv (újabb nevén: Új Széchenyi Terv) keretében 61,5 ezer pályázat érkezett be 8.708 milliárd Ft támogatási igénnyel, amelyből 31 ezret támogattak 4.934 milliárd Ft-tal. Közel 28,5 ezer szerződést kötöttek már meg 4.460 milliárd Ft értékben, s ebből 1.802 milliárd Ft (40%) 2011. július közepéig már kifizetésre került. Az adatokból is látható, hogy rendkívül feszített munkára lenne szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ahhoz, hogy sikerüljön elkölteni az EU nekünk adott pénzeit (ez 7 évre 22,4 milliárd euró, közel 5.940 milliárd Ft). A még le nem kötött források nagysága 1.500 milliárd Ft (naponta 1,6 milliárd Ft-ot kellene kiosztani ahhoz, hogy 2013 végégig leköthessük ezt a pénzt, miközben az ÚSZT 100 napja alatt mindössze 100 milliárd Ft értékű pályázat érkezett (az időarányos 160 helyett, de ezek nem mindegyike nyer majd a bírálat során).

Jól jellemzi a helyzetet, hogy a viszonylag sikeresnek „előadott” vállalkozásfejlesztési pályázatokra március 1-től (ezekről már januárban lehetett tudni, így aki akart, felkészülhetett a kiírásra) június közepéig (eddig lehet nyilvános adathoz jutni az NFÜ honlapján!) 2.541 pályázat érkezett, amelyből 614 pályázat (24%) kapott addig támogatást. Ez részben jelzi egyrészt azt, hogy a vállalkozások nemigen látják értelmét a pályázatoknak, részben pedig azt, hogy a hazai intézményrendszer továbbra sem képes a tömegpályáztatásra, annak hatékony és gyors lebonyolítására (az elszámolásokról nem is beszélve, ami jóval több adminisztrációt igényel, mint a pályázatok elbírálása, amelyek egy része ráadásul automatikus rendszerű). De az adat arra is rámutat, hogy ebben a tempóban nem fogjuk tudni lehívni az EU forrásokat teljes egészében (2013-ig ki kellene osztani a forrásokat, 2015-ig le is kellene zárni a projekteket!).

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 júliusában felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63%-ban reprezentálják. Az 1.200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy egyrészt ismeri-e az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatait, illetve 2011. január óta pályázott-e ennek keretében.

A felmérés azt mutatja, hogy a cégek jellemzően nem ismerik az ÚSZT pályázatait, közülük is a nagyobbak tájékozottsága rosszabb (ez részben azzal is összefügghet, hogy a kormányzati propaganda elsősorban a kkv-k pályázati lehetőségeit emeli ki, és sokan a kisüzemekre gondolhatnak). Ágazat szerinti bontásban különösen rossz a pályázatok ismertsége a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint a pénzügyi szektorban.

A válaszadók 91%-a 2011. január óta nem nyújtott be pályázatot az ÚSZT keretében, utóbbiak 85%-a (a teljes kör 77,5%-a) nem is tervez ilyen lépést. A felmérésben részt vettek 8%-a pályázott (29%-uk sikerrel, 11%-uk sikertelenül), a maradék 60% esetében még nem ismert a végkimenetel. Az egyes vállalati létszámok alapján nincs érdemi különbség a vállalkozások között aszerint, hogy fognak-e pályázni. Ugyanakkor a már pályázók aránya az 50-100 fő közötti létszámú cégeknél igen magas (csaknem 11%), míg átlag alatti ez az arány a 100-200 fő közötti és az 500 fő feletti vállalkozások esetében.

A pályázásban aktívak fele 10-50 millió forint közötti összegre pályázik/pályázott, egyötödük 50-100 millió forint közötti támogatási összeg elnyerését célozta meg, és ugyanennyien vannak, akik ennél nagyobb összeget nyertek/nyernének el.

Arra a kérdésre, hogy 2011. január óta indult-e kutatás-fejlesztési pályázaton, vagy tervezi-e a jövőben, a cégek 6%-a adott igenlő választ (építőipari, pénzügyi vagy ingatlanügyleteket bonyolító cégek közül egy sem), közülük is kevesebb, mint egyharmad vesz igénybe pénzintézeti forrást (a többiek – a kétharmad - saját forrásból egészíti ki a pályázati forrást). Utóbbiak kétharmada (a pályázók 20%-a) esetében támogatási intenzitás az egyharmados arányt sem éri el.

 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés





Elfelejtette jelszavát
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |