2007 óta az Új Magyarország Fejlesztési terv (újabb nevén: Új Széchenyi Terv) keretében 61,5 ezer pályázat érkezett be 8.708 milliárd Ft támogatási igénnyel, amelyből 31 ezret támogattak 4.934 milliárd Ft-tal. Közel 28,5 ezer szerződést kötöttek már meg 4.460 milliárd Ft értékben, s ebből 1.802 milliárd Ft (40%) 2011. július közepéig már kifizetésre került. Az adatokból is látható, hogy rendkívül feszített munkára lenne szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ahhoz, hogy sikerüljön elkölteni az EU nekünk adott pénzeit (ez 7 évre 22,4 milliárd euró, közel 5.940 milliárd Ft). A még le nem kötött források nagysága 1.500 milliárd Ft (naponta 1,6 milliárd Ft-ot kellene kiosztani ahhoz, hogy 2013 végégig leköthessük ezt a pénzt, miközben az ÚSZT 100 napja alatt mindössze 100 milliárd Ft értékű pályázat érkezett (az időarányos 160 helyett, de ezek nem mindegyike nyer majd a bírálat során).

Jól jellemzi a helyzetet, hogy a viszonylag sikeresnek „előadott” vállalkozásfejlesztési pályázatokra március 1-től (ezekről már januárban lehetett tudni, így aki akart, felkészülhetett a kiírásra) június közepéig (eddig lehet nyilvános adathoz jutni az NFÜ honlapján!) 2.541 pályázat érkezett, amelyből 614 pályázat (24%) kapott addig támogatást. Ez részben jelzi egyrészt azt, hogy a vállalkozások nemigen látják értelmét a pályázatoknak, részben pedig azt, hogy a hazai intézményrendszer továbbra sem képes a tömegpályáztatásra, annak hatékony és gyors lebonyolítására (az elszámolásokról nem is beszélve, ami jóval több adminisztrációt igényel, mint a pályázatok elbírálása, amelyek egy része ráadásul automatikus rendszerű). De az adat arra is rámutat, hogy ebben a tempóban nem fogjuk tudni lehívni az EU forrásokat teljes egészében (2013-ig ki kellene osztani a forrásokat, 2015-ig le is kellene zárni a projekteket!).

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 júliusában felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63%-ban reprezentálják. Az 1.200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy egyrészt ismeri-e az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatait, illetve 2011. január óta pályázott-e ennek keretében.

A felmérés azt mutatja, hogy a cégek jellemzően nem ismerik az ÚSZT pályázatait, közülük is a nagyobbak tájékozottsága rosszabb (ez részben azzal is összefügghet, hogy a kormányzati propaganda elsősorban a kkv-k pályázati lehetőségeit emeli ki, és sokan a kisüzemekre gondolhatnak). Ágazat szerinti bontásban különösen rossz a pályázatok ismertsége a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint a pénzügyi szektorban.

A válaszadók 91%-a 2011. január óta nem nyújtott be pályázatot az ÚSZT keretében, utóbbiak 85%-a (a teljes kör 77,5%-a) nem is tervez ilyen lépést. A felmérésben részt vettek 8%-a pályázott (29%-uk sikerrel, 11%-uk sikertelenül), a maradék 60% esetében még nem ismert a végkimenetel. Az egyes vállalati létszámok alapján nincs érdemi különbség a vállalkozások között aszerint, hogy fognak-e pályázni. Ugyanakkor a már pályázók aránya az 50-100 fő közötti létszámú cégeknél igen magas (csaknem 11%), míg átlag alatti ez az arány a 100-200 fő közötti és az 500 fő feletti vállalkozások esetében.

A pályázásban aktívak fele 10-50 millió forint közötti összegre pályázik/pályázott, egyötödük 50-100 millió forint közötti támogatási összeg elnyerését célozta meg, és ugyanennyien vannak, akik ennél nagyobb összeget nyertek/nyernének el.

Arra a kérdésre, hogy 2011. január óta indult-e kutatás-fejlesztési pályázaton, vagy tervezi-e a jövőben, a cégek 6%-a adott igenlő választ (építőipari, pénzügyi vagy ingatlanügyleteket bonyolító cégek közül egy sem), közülük is kevesebb, mint egyharmad vesz igénybe pénzintézeti forrást (a többiek – a kétharmad - saját forrásból egészíti ki a pályázati forrást). Utóbbiak kétharmada (a pályázók 20%-a) esetében támogatási intenzitás az egyharmados arányt sem éri el.