Kemény vállalkozói munka és felelõsségvállalás helyett inkább szórakoznának, de a kudarctól is félnek. Hiányzik körükbõl az optimizmus, a lelkesedés, és az önbizalom. Sikeres hazai vállalkozók példáiból szeretnének tanulni a magyar fiatalok, de csak kevés fórumon tudnak hozzájutni a tapasztalatokhoz.
A Fiatal Vállalkozók Szövetségének felmérése szerint hazánkban a 2,3 millió 15-34 éves fiatal kevesebb, mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány. Figyelembe véve azt, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága komoly utánpótláshiánnyal fenyeget. Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete, a Business Telecom Kft. alapító ügyvezetõje szerint a sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erõsítése lendíthet a legtöbbet az új vállalkozói generáció kinevelésében.
A magyar kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szinten központi szerepet játszanak a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az állam arra kényszerül, hogy fokozatosan kivonuljon korábbi gondoskodó szerepébõl, így mind a gazdasági növekedés biztosítása, mind az egyén boldogulása egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állampolgárok által önerõbõl megteremtett keretekre és forrásokra.
„Mindez hosszú távú társadalmi-gazdasági folyamatok eredménye, de a változást az utóbbi évek gazdasági válsága jelentõsen felgyorsította” – vázolja Takács Krisztián. „Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelõ utánpótlás nem látszik biztosítottnak.”
Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás A FIVOSZ tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják. Véleményük szerint szinte csak elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintû, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitõl nem tanulják meg, hogyan mûködik az üzlet a hétköznapokban. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, fõiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetõség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerõpiaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepõ, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.
A tõkehiány probléma, de a pszichés gátakat sokkal nehezebb áttörni Másodsorban a tõkehiányt említik a fiatalok leggyakrabban, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekbõl kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetõségeikkel, nincsenek konkrét terveik, és nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetõk után. Ennek számos oka közül a két sarkalatos pont a kényelmesség – a fiatalok életük legszebbnek tartott éveit inkább töltenék szórakozással, mint kemény munkával és felelõsségvállalással –, illetve a félelem a kudarctól, ami az optimizmus, lelkesedés, önbizalom és hit hiányát jelzi ezen a téren.
Takács Krisztián, aki kisvállalkozásból lett sikeres alternatív távközlési cége, a tõzsdei aspiráns BTel irányításában szerzett tapasztalatait elõadóként rendszeresen megosztja a FIVOSZ rendezvényein, számos hasonló példával találkozott.
„A forráshiány nagyon erõs érv, amivel nem lehet vitatkozni, de sokan már azelõtt feladják, hogy az anyagi kérdések felmerülnének” – véli Takács. „Ezért annyira fontos a FIVOSZ tapasztaltabb tagjainak hozzájárulása, mind a motiváció, mind a gyakorlati útmutatás terén. A célunk, hogy a fiatalok higgyék és érezzék: Magyarországon igenis lehet sikeres, növekvõ, átláthatóan és felelõsséggel irányított vállalkozást építeni”.
A vállalkozó kedv növelésére a példaképek bemutatása és a sikeres hazai gyakorlatok elterjesztése mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlõdés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sõt, a jövedelem növelésének lehetõségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdõjelezõdik.
Az új vállalkozói kultúrát meghonosító és megerõsítõ szervezetek, mint a FIVOSZ, és vele a piaci szereplõk, mint üzleti mentorok támogatása a jövõben minden eddiginél nagyobb szerepet kap a jövõ fiatal vállalkozóinak motiválásában és kinevelésében. A hazánkban rendelkezésre álló tudás megosztását, illetve a tapasztalatcserét a FIVOSZ a Fiatal Vállalkozók Hete (2011. november 14-20.) keretében idén immár negyedik éve segíti. A szervezeti tagság, a hazai és nemzetközi rendezvények, a képzések és felsõoktatási együttmûködések révén a hasonló szervezeti kezdeményezések jelentõsen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozó kedv akadályai elgördüljenek a fiatalok útjából.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...