A létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat még nem fenyegeti az olcsó ázsiai munkaerõ, de a fejlõdést a szakmai szabályok hiánya gátolja. A gazdaságnak ez az eddig elhanyagolt, azonban eredményesen fejleszthetõ területe sok kis-, és középvállalkozásnak nyújt üzleti lehetõséget. Októberben szakmai konferenciát és kiállítást szerveznek a létesítménygazdálkodási szolgáltatásokról.
Idén elsõ alkalommal a létesítménygazdálkodás meghatározó szakmai szervezeti közös konferenciát és kiállítást rendeznek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség (HFMS), a Magyar Tisztítás-technológia Szövetség (MATISZ), valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete (SZVMSZK) közös szervezésében tartják meg 2011. október 5-én a MOHA rendezvényközpontban (1143 Budapest Gizella út 42-44.) a Létesítménygazdálkodási konferencia és kiállítás címû egész napos rendezvényt. Az esemény fõvédnöke Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelõs államtitkára.
Célja a tõke vonzása A konferencia fõ üzenete, hogy a létesítménygazdálkodási szolgáltatások fejlesztése növeli az ország tõkevonzó képességét (jobb munkakörnyezet), jelentõs számú munkahelyet teremt, elõsegíti a gazdaság kifehérítését és növeli az adóbevételeket. A konferencia elsõdleges célja, hogy új megvilágításba helyezze a létesítménygazdálkodás jelentõségét, bemutassa az újdonságokat és elõsegítse az információcserét.
A létesítménygazdálkodási szolgáltatások az üzleti szolgáltatások körébe tartoznak. A szervezetek igen nagyszámú létesítménygazdálkodási szolgáltatást használnak fel mûködésük során, a szolgáltatások által elõállított értéktöbblet beépül a szervezet által elõállított végtermékekbe.
A szervezetek által igénybevett létesítménygazdálkodási szolgáltatások száma 100 és mintegy 200 között változik. A szolgáltatási kör magában foglalja az épületet, amely maga is szolgáltatás: épület-karbantartási és egyéb mûszaki szolgáltatások, takarítás, az energiamenedzsment, õrzés-védelem. Ide tartozik továbbá az emberekhez, a közvetlen munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, étkezési szolgáltatások, munkahelyi egészségügyi szolgáltatások, információs és kommunikációs szolgáltatások, helyi katasztrófa-megelõzés és elhárítás, létesítmények tûzbiztonsági szolgáltatásai, bútorozás, költözések, vagyonvédelem, munkavédelem, területmenedzsment.
A létesítménygazdálkodási nemzetgazdasági súlya A Magyarországon felhasznált létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat szinte kizárólag KKV-k termelik meg, becslés szerint számuk tízezres nagyságrendû.
A létesítménygazdálkodási szolgáltatások egyik legnagyobb felhasználói a magyar állam szervezetei (az államigazgatás és az önkormányzatok). A létesítmény-gazdálkodási szolgáltatások összköltségei sok esetben az adott szervezet bérköltségeit is meghaladják, de ennek ellenére kínzóan hiányzik bárminemû általános és konkrét szakmai szabályozás. A létesítménygazdálkodási szolgáltatások elõállításával az aktív felnõtt lakosság mintegy 9-10%-a foglalkozik. A szervezetek költségarányaira alapozott becslésünk alapján azt mondhatjuk, ma Magyarországon legalább 300-400 ezer ember foglalkozik létesítménygazdálkodási szolgáltatások termelésével, ill. irányításával.
Miért fontos a fejlesztése? A létesítménygazdálkodás keresleti és kínálati oldala egy szolgáltatás-orientált piacot képvisel, amelyet nem veszélyeztet az olcsó ázsiai munkaerõ, és viszonylag független az ipar teljesítõképességétõl. Helyzete a gazdasági hullámok esetén is relatíve konstansnak mondható, kisebb kilengéseket mutat, mint a gazdaság más területei.
Egyelõre a fejlõdés komoly akadálya, hogy kevés kivételtõl eltekintve nincsenek általánosan ismert és elfogadott specifikus szakmai szabályok: sem arra nézve, hogyan kell a szolgáltatásokat elõállítani, sem arra, hogyan lehet azokat hatékonyan igénybe venni (azaz megrendelni, ellenõrizni, minõsíteni, stb.).
A nemzetgazdaság eddig elhanyagolt, de eredményesen fejleszthetõ egyik területe a létesítménygazdálkodás szolgáltatási szektor, amely fejlesztésével Magyarország jelentõs regionális versenyelõnyhöz juthat.
Miután a létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat csaknem kizárólag hazai tulajdonú vállalkozások, KKV-k állítják elõ, így fejlesztésük döntõ részben a hazai gazdaságot erõsíti, de emellett elõsegíti a hazai tulajdonú gazdaság és a multinacionális gazdaság közeledését, hozzájárul az átláthatóság megteremtéséhez, a feketemunka visszaszorításához, a korrupció csökkenéséhez.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...