Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínûleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségrõl, az ingyenes cégalapításról.
Vállalkozás-online.hu: Ha nem tévedek, akkor egy ügyvédi iroda is vállalkozás, de egy speciális vállalkozás. Mitõl speciális?
Klausmann Kornél: Egy ügyvédi iroda gyakorlatilag ugyanúgy, vagy legalábbis hasonlóan mûködik, mint egy gazdasági társaság, azon belül is egy korlátolt felelõsségû társaság. Az egyéni vállalkozóhoz az egyéni ügyvédi státusz hasonlít. Az alkalmazotti ügyvédi státusz egy kicsit más, az ugyanis lényegesen kevesebb jogosítvánnyal bír, sokkal kevesebb lehetõsége van az ügyvédi törvény alapján (például nincs önálló aláírási joga, ellenjegyzési jogosultsága), tehát vállalkozói szempontból most errõl az esetrõl ne beszéljünk.
Amikor egy ügyvéd úgy dönt, hogy létrehoz egy ügyvédi irodát, vagy egyéni ügyvédként kezdi meg a tevékenységét, akkor az elsõ nagy különbség, hogy az ügyvédeket és az ügyvédi irodákat nem a cégbíróság tartja nyilván. Tehát mi nem tartozunk a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá, hanem egy speciális szabályozást, az ügyvédi törvényt és még néhány kapcsolódó jogszabályt kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a mi regisztrációnkat és a mi mûködésünket elsõsorban területi ügyvédi kamarák, mint köztestületek egyrészt engedélyezik, másrészt ellenõrzik. Így a cégbírósághoz ilyen téren semmiféle kötõdésünk nincs, tehát a cégbíróságon a cégjegyzékben nem lehet nyilvánvalóan ügyvédi irodákat és ügyvédi tevékenységet folytató egyéni ügyvédet megtalálni.
Ami emellett még speciálissá teszi az ügyvédi mûködésünket, hogy kötelezõ a köztestületi kamarai tagság. Tehát mindenkinek az adott területi kamara tagjának kell lennie. Egy felvételi eljárás és egy alkalmassági jellegû, technikai, illetve személyi alkalmassági jellegû eljárás következtében lesz az adott ügyvédi iroda, vagy az egyéni ügyvéd regisztrált.
Sokkal szigorúbb etikai normák vonatkoznak továbbá ránk. Nyilvánvalóan az ügyvédség egyfajta közbizalmi, vagy bizalmi funkció, amiben az átlagosnál erõteljesebb a bizalmi elem. Az ügyfél-ügyvéd kapcsolat kicsit hasonló, mint az orvos-beteg kapcsolat - nyilván inkább a bizalmi jellegét tekintve.
Kötelezõ a felelõsségbiztosítás, tehát ügyvéd nem tevékenykedhet kötelezõ felelõsségbiztosítás nélkül. Manapság egyre többször fordul elõ - sajnos -, hogy egy kolléga mûködésével kapcsolatosan valamilyen probléma merül fel. Az ügyfelet kár éri, és ezt mondjuk a bíróság jogerõsen elbírálja és elmarasztalja a kollégát, akkor az ügyvéd felelõsségbiztosítója ezt a kárt megtéríti.
VO: Tehát más gazdasági társuláshoz hasonlóan, az ügyvédeknél is szóba jöhet, hogy több ügyvéd összefog egymással, és közös érdekû partnerség jön létre. Ilyenben már volt része. Milyen tapasztalatai voltak, és mit javasolna annak, aki partnerségbe fogna?
K.K.: Vissza kell kanyarodnunk az ügyvédi mûködés specialitásaira. Sajnos óriási hátránya a mi életünknek, hogy a mûködésünk feltételei és szabályai nincsenek olyan jól lerögzítve, mint egy gazdasági társaság mûködésének feltételei, szabályai. Ugyebár a gazdasági társaságokról szóló mindenkor hatályos jogszabály, és a kapcsolódó joganyagok, nagyon szépen leírják, hogy egy adott gazdasági társaság (legyen az Bt vagy Kft), belsõ és külsõ jogviszonyai hogyan néznek ki. Ugyanakkor az ügyvédi irodákkal kapcsolatos, tehát a „társas ügyvédi vállalkozásokkal” kapcsolatos mûködés az nincs ilyen szépen leszabályozva. Bizonyos keretek vannak nyilvánvalóan, de azokon a kereteken belül sokkal nagyobb lehetõségük van az adott ügyvédeknek, hogy a mûködésük feltételeit meghatározzák. Gyakorlatilag tehát az adott ügyvédekre bízza a jogalkotó az együttmûködés részleteit.
Ezért aztán nagyon gyakran beleesünk abba a hibába, hogy amikor elkezdõdik egy együttmûködés akkor óriási nagy a bizalom, mindenki kedveli és szereti egymást. Kicsit hajlamosak vagyunk elnagyolni azoknak a dokumentumoknak a kidolgozottságát, amelyeknek aztán késõbb 3-5, esetleg 10 év múlva igen nagy jelentõségük lehet. Ha elromlik a viszony, akkor lényegessé válik, hogyan is szabályoztuk le ezt annak idején. Ha sehogy nem szabályoztuk le, akkor bajba vagyunk.
VO: Milyen dokumentumokra érdemes tehát odafigyelni?
K.K.: Ha újra társas vállalkozásra adnám a fejemet, akkor sokkal alaposabban raknám össze az alapító okiratot, illetve a mûködési dokumentumokat. Az ügyvédi irodával kapcsolatban gyakorlatilag az iroda alapító okirata az, aminek szabályoznia kell lehetõség szerint minél szélesebben ezeket a külsõ és belsõ jogviszonyokat. Ugyanakkor a saját tapasztalataim azt mondják, hogy a részletes alapító okirat mellett, nem csak a haszonból való részesedés, hanem a napi, hétköznapi mûködés, az iroda életével kapcsolatos döntések meghozatala, az elszámolás szabályaira is nagyon érdemes odafigyelni már az elején. Tisztázzuk, hogyan számolunk el egymással az együttmûködés alatt, illetve hogyan számolunk el egymással akkor, ha megszûnik az együttmûködés! Ez ugyanis a legnagyobb probléma lehet.
Ameddig mûködik a partnerség, addig ennek nem tulajdonítanak jelentõséget a felek. Abban a pillanatban, amikor a bizalom elvész, gazdasági társasági formában ott van a vonatkozó törvény és a társasági szerzõdés iránymutatásai, amelyekhez fordulni lehet, és amibõl segítséget kaphatunk konfliktus esetén. Az ügyvédi irodáknál az ügyvédi törvény azért nem sok mindenben segít, és az alapító okiratok sem tartalmazzák ezt.
Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy az ügyfelek hajlamosak egy Kft-ben vagy más gazdasági társaságban nem papírra vetni a taggyûlési határozatokat. Csak szóban megbeszélik az ügyeket, és arra számítanak majd minden a megbeszélteknek megfelelõen fog történni. Ám félév múlva a felek eltérõen emlékeznek vissza. A dokumentálásnak tehát úgy gondolom egyrészt a jogszabályszerûség miatt is, másrészt pedig a jó partneri viszony megõrzése miatt is, rendkívül nagy jelentõsége van.
Hagyjunk tehát nyomot, akár a szóbeli megállapodásoknak is. Ne gondoljuk azt, hogy mivel most jóban vagyunk, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ebbõl a jövõben probléma lesz. Amikor majd néhány év múlva mégiscsak probléma adódik, már hiába kapkodunk fûhöz-fához. Dokumentáció híján, nagyon csúnyán rajta lehet veszteni.
VO: Az elmúlt egy-két évben egyszerûbb lett a cégalapítás, a cégeljárás. Olyannyira könnyû, hogy már inkább ingyen alapít egy ügyvédi iroda céget, vagy ez egy marketingfogás az ügyvédi irodáktól?
K.K.: Nyilvánvalóan ez egy marketingfogás, és nem is tisztességes marketingfogás. Hozzánk jött már úgy ügyfél, hogy az árajánlatunkat követõen elment egy hirdetés alapján ingyenesen céget alapítani, majd aztán egy-két hónap elteltével visszajött, mivel nem minden úgy sikerült, ahogyan azt õ szerette volna. Azt gondolom, hogy továbbra is igaz: olcsó húsnak híg a leve.
Egyébként ez egy rendkívül tisztességtelen dolog, és a jogbiztonságot igenis veszélyezteti, hogyha a laikusok az általuk jogszerûnek, vagy annak gondolt okiratokat kezdenek el gyártani. Az sem véletlen, hogy az ingatlan-nyilvántartásba sem lehet bedobálni mindenféle papírokat csak úgy, ügyvédi ellenjegyzés nélkül. Ugyanez igaz a cégalapításnál. Nem véletlenül kötelezõ a jogi képviselet, mert ez egy elsõre egyszerû (már nagyon sok mindenben egyszerûsödött), mégis rengeteg részterületet érintõ szakmai feladat, ami igenis professzionális szakértelmet igényel. Ha valaki ezt tucatra végzi, ráadásul ingyen, nem hiszem el, hogy kellõ odafigyelést tud produkálni. Ez egyszerû pszichológia: ha az ember anyagilag nem a kellõ szinten érdekelt valamiben, sajnos általában kevésbé figyel oda. Nem beszélve arról, hogy ezért tanultunk és küszködtünk hosszú éveket.
Másrészrõl ez egy versenyjogi probléma is az ügyvédek között. Tehát ez tisztességtelen piaci magatartás a többi kollégával szemben, aki adott esetben fenntart egy irodát és jelölteket is, továbbá az ügyfeleket a kellõ szinten látja el. Ilyen helyzetben az ügyvédi iroda egyszerûen nem teheti meg, hogy ingyen dolgozzon, mert neki sem dolgozik manapság senki ingyen.
VO: Egy tapasztalt vállalkozó azért tudja, hogy ingyen ebéd nincsen - fõleg az üzleti életben. Hol vannak itt a csapdák? Túl azon, hogy nem feltétlenül kapunk jó minõségû cégalapítást, hol akarja majd bevasalni a vállalkozón az ügyvédi iroda ezt az ingyenes cégalapítást?
K.K.: Igazából nem mélyültem el ezeknek az irodáknak a mûködési rejtelmeiben, de amennyire látom, nem is annyira ügyvédi irodák vagy ügyvédek kínálják ezt a szolgáltatást, hanem egyfajta konglomerátumok. Létrehoznak egy céget vagy cégcsoportot, amely így komplexen nyújtja - idézõjelben - a szolgáltatást: székhelyszolgáltatást, könyvelési-, ügyvédi jellegû szolgáltatást nyújt egy ügyvéd kolléga segítségével.
Nyilván nincs ingyen vacsora: vagy a székhelyszolgáltatást kell kötelezõen igénybe venni, és havi szinten kell azt kifizetni, vagy a könyvelési szolgáltatást kell ugye kötelezõen igénybe venni X évig, vagy a kézbesítési megbízotti vagy bármilyen egyéb a céghez kötõdõ szolgáltatást kötelezõen meghatározott ideig igénybe kell venni. Valahol az ingyenességet visszakérik valahogyan, de nyilvánvalóan megéri annak a gazdasági entitásnak. Önmagában nem úgy mûködik, hogy bemegyek valahova és akkor kijövök egy-két céggel, és semmiféle kötelezettségem nincsen. Illúzió azt gondolni, hogy ilyet bárki is adna, tehát visszakérik ennek az árát máshová beépítve.
VO: Önök kiemelten foglalkoznak a szerzõi joggal. Általában mi a tapasztalatuk, milyen hibákat szoktak a vállalkozások az interneten véteni, szerzõi jogi szempontból?
K.K.: Nem is szerzõi jogi, hanem inkább infokommunikációs szempontból foglalkozunk a kérdéssel, ami így némileg összetettebb, mintsem le lehetne szûkíteni a szerzõi jogra. Mindez magában foglalja az internetes kereskedelemtõl kezdve a szellemi alkotásokig (védjegy, szerzõi jog, médiajog) terjedõ jogi problémákat. Így tehát az interneten, illetve az elektronikus hálózaton történõ megjelenés is egy kicsit komplexebb kérdéskör.
Rengeteg problémát tudnék említeni, de a szerzõi jogi kérdések elsõdlegesek. Kicsit még gyerekcipõben jár a terület. Mint minden egyes ilyen szellemi tevékenységgel kapcsolatban, az a tapasztalatom (és ezt a saját ügyvédi tevékenységünkre is mondhatom), ha a szolgáltatás maga nem perfektuálódik, vagy ölt testet egy meghatározott termékben - tehát például nem öt kiflit kap az ember, amikor kimegy az ajtón, hanem csak beszélget vele egy ügyvéd és kap három jó tanácsot -, azt valahogy az emberek nem úgy élik meg, mint ha fizikailag kaptak volna valamit. Hasonló a helyzet a szerzõi joggal is. Azt gondoljuk például, ha egy grafikus készít egy skiccet, vagy egy étteremben a szalvéta sarkára rajzolt, az neki csak három perc volt, és mi nyugodtan feltölthetjük azt honlapunkra. Pedig ennek nagyon súlyos szerzõi jogi következményei vannak.
Tapasztalatom szerint még mindig nagyon sok olyan honlap van, és még mindig nagyon sok olyan webes felülettel lehet találkozni az interneten, ami nagyon súlyos szerzõi jogi jogsértések útján jött létre. Mondok egy hétköznapi példát: Adott egy olyan webes felület, amely kifejezetten építõipari típusú szolgáltatásokat hirdet, amely mellett létrehoznak egy konkurens felületet, amely ugyanakkor nem saját maga hozza létre az adatbázisát, hanem az elõbbi cég véres-verejtékes munkájával összehozott adatbázisát használja. Nos, egy adatbázis összegyûjtésének, tematizált felállításának óriási kereskedelmi hatása vagy ereje lehet, tehát az nem használható fel szabadon, az egy komoly szellemi termék. Lehet, hogy XY kõmûves árait bárki megszerezheti, az nem titok, de 128 kõmûvesnek, 250 Kft. adatainak és árainak tematizált összegyûjtése már igenis nagyon komoly kereskedelmi értékkel vagy gazdasági értékekkel bír. Ilyen ügyben mi már pert is nyertünk. Más eset, amikor úgy használnak neveket, hogy az nagyon hasonlít egy konkurens cég nevére.
Igen gyakori manapság, hogy adott egy egyetemista fiatalember, aki passzióból segít elkészíteni egy kezdõ vállalkozónak vagy vállalkozásnak a webes felületét, majd késõbb, akár évek múltán ismeri fel, hogy ezért akár fizetséget is kérhetett volna. Ilyenkor pereskedés kezdõdik, és mivel a szerzõi jog nagyon szerzõvédõ, szerzõpárti, a bíróság a honlap használóját fogja elmarasztalni, hacsak nem tudja írásban igazolni, hogy a felhasználásra joga van.
VO: Infokommunikációs szempontból milyen jogi problémákkal kell szembenézzen egy vállalkozás a Facebook-on?
K.K.: Véleményem szerint az adatvédelemmel. Sokan kiteszik a fél életüket a közösségi portálokra, és nem gondolnak bele az effajta nyilvánosságba. Így aztán a többség megdöbben, amikor kiderül, hogy adatait kereskedelmi vagy marketing célokra gyûjtötték a közösségi portálon. Majd a közvetlen megkeresésnél igen nagy probléma adódik emiatt, amit a megkeresõ vállalkozás fog leginkább megsínyleni. Nagyon fontos tehát odafigyelni a jogszerû adatkezelésre!
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...