2017-09-24 17:55 | Vállalkozás-online.hu - vállalkozás működtetése
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow Interjú arrow Illúzió az ingyenes cégalapítás

Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Szolgáltatások
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
Aktuális
E-tanulmány - Hogyan vezessünk könyvelő irodát?
Hogyan vezessünk könyvelő irodát?

Ingyenesen letölthető e-tanulmány a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Illúzió az ingyenes cégalapítás Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Vállalkozás-online.hu   
2011-10-04 17:58
dr. Klausmann Kornél - Illúzió az ingyenes cégalapításAz ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.


Vállalkozás-online.hu: Ha nem tévedek, akkor egy ügyvédi iroda is vállalkozás, de egy speciális vállalkozás. Mitől speciális?

Klausmann Kornél: Egy ügyvédi iroda gyakorlatilag ugyanúgy, vagy legalábbis hasonlóan működik, mint egy gazdasági társaság, azon belül is egy korlátolt felelősségű társaság. Az egyéni vállalkozóhoz az egyéni ügyvédi státusz hasonlít. Az alkalmazotti ügyvédi státusz egy kicsit más, az ugyanis lényegesen kevesebb jogosítvánnyal bír, sokkal kevesebb lehetősége van az ügyvédi törvény alapján (például nincs önálló aláírási joga, ellenjegyzési jogosultsága), tehát vállalkozói szempontból most erről az esetről ne beszéljünk.

Amikor egy ügyvéd úgy dönt, hogy létrehoz egy ügyvédi irodát, vagy egyéni ügyvédként kezdi meg a tevékenységét, akkor az első nagy különbség, hogy az ügyvédeket és az ügyvédi irodákat nem a cégbíróság tartja nyilván. Tehát mi nem tartozunk a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá, hanem egy speciális szabályozást, az ügyvédi törvényt és még néhány kapcsolódó jogszabályt kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a mi regisztrációnkat és a mi működésünket elsősorban területi ügyvédi kamarák, mint köztestületek egyrészt engedélyezik, másrészt ellenőrzik. Így a cégbírósághoz ilyen téren semmiféle kötődésünk nincs, tehát a cégbíróságon a cégjegyzékben nem lehet nyilvánvalóan ügyvédi irodákat és ügyvédi tevékenységet folytató egyéni ügyvédet megtalálni.

Ami emellett még speciálissá teszi az ügyvédi működésünket, hogy kötelező a köztestületi kamarai tagság. Tehát mindenkinek az adott területi kamara tagjának kell lennie. Egy felvételi eljárás és egy alkalmassági jellegű, technikai, illetve személyi alkalmassági jellegű eljárás következtében lesz az adott ügyvédi iroda, vagy az egyéni ügyvéd regisztrált.

Sokkal szigorúbb etikai normák vonatkoznak továbbá ránk. Nyilvánvalóan az ügyvédség egyfajta közbizalmi, vagy bizalmi funkció, amiben az átlagosnál erőteljesebb a bizalmi elem. Az ügyfél-ügyvéd kapcsolat kicsit hasonló, mint az orvos-beteg kapcsolat - nyilván inkább a bizalmi jellegét tekintve.

Kötelező a felelősségbiztosítás, tehát ügyvéd nem tevékenykedhet kötelező felelősségbiztosítás nélkül. Manapság egyre többször fordul elő - sajnos -, hogy egy kolléga működésével kapcsolatosan valamilyen probléma merül fel. Az ügyfelet kár éri, és ezt mondjuk a bíróság jogerősen elbírálja és elmarasztalja a kollégát, akkor az ügyvéd felelősségbiztosítója ezt a kárt megtéríti.

VO: Tehát más gazdasági társuláshoz hasonlóan, az ügyvédeknél is szóba jöhet, hogy több ügyvéd összefog egymással, és közös érdekű partnerség jön létre. Ilyenben már volt része. Milyen tapasztalatai voltak, és mit javasolna annak, aki partnerségbe fogna?

K.K.: Vissza kell kanyarodnunk az ügyvédi működés specialitásaira. Sajnos óriási hátránya a mi életünknek, hogy a működésünk feltételei és szabályai nincsenek olyan jól lerögzítve, mint egy gazdasági társaság működésének feltételei, szabályai. Ugyebár a gazdasági társaságokról szóló mindenkor hatályos jogszabály, és a kapcsolódó joganyagok, nagyon szépen leírják, hogy egy adott gazdasági társaság (legyen az Bt vagy Kft), belső és külső jogviszonyai hogyan néznek ki. Ugyanakkor az ügyvédi irodákkal kapcsolatos, tehát a „társas ügyvédi vállalkozásokkal” kapcsolatos működés az nincs ilyen szépen leszabályozva. Bizonyos keretek vannak nyilvánvalóan, de azokon a kereteken belül sokkal nagyobb lehetőségük van az adott ügyvédeknek, hogy a működésük feltételeit meghatározzák. Gyakorlatilag tehát az adott ügyvédekre bízza a jogalkotó az együttműködés részleteit.

Ezért aztán nagyon gyakran beleesünk abba a hibába, hogy amikor elkezdődik egy együttműködés akkor óriási nagy a bizalom, mindenki kedveli és szereti egymást. Kicsit hajlamosak vagyunk elnagyolni azoknak a dokumentumoknak a kidolgozottságát, amelyeknek aztán később 3-5, esetleg 10 év múlva igen nagy jelentőségük lehet. Ha elromlik a viszony, akkor lényegessé válik, hogyan is szabályoztuk le ezt annak idején. Ha sehogy nem szabályoztuk le, akkor bajba vagyunk.

VO: Milyen dokumentumokra érdemes tehát odafigyelni?

K.K.: Ha újra társas vállalkozásra adnám a fejemet, akkor sokkal alaposabban raknám össze az alapító okiratot, illetve a működési dokumentumokat. Az ügyvédi irodával kapcsolatban gyakorlatilag az iroda alapító okirata az, aminek szabályoznia kell lehetőség szerint minél szélesebben ezeket a külső és belső jogviszonyokat. Ugyanakkor a saját tapasztalataim azt mondják, hogy a részletes alapító okirat mellett, nem csak a haszonból való részesedés, hanem a napi, hétköznapi működés, az iroda életével kapcsolatos döntések meghozatala, az elszámolás szabályaira is nagyon érdemes odafigyelni már az elején. Tisztázzuk, hogyan számolunk el egymással az együttműködés alatt, illetve hogyan számolunk el egymással akkor, ha megszűnik az együttműködés! Ez ugyanis a legnagyobb probléma lehet.

Ameddig működik a partnerség, addig ennek nem tulajdonítanak jelentőséget a felek. Abban a pillanatban, amikor a bizalom elvész, gazdasági társasági formában ott van a vonatkozó törvény és a társasági szerződés iránymutatásai, amelyekhez fordulni lehet, és amiből segítséget kaphatunk konfliktus esetén. Az ügyvédi irodáknál az ügyvédi törvény azért nem sok mindenben segít, és az alapító okiratok sem tartalmazzák ezt.

Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy az ügyfelek hajlamosak egy Kft-ben vagy más gazdasági társaságban nem papírra vetni a taggyűlési határozatokat. Csak szóban megbeszélik az ügyeket, és arra számítanak majd minden a megbeszélteknek megfelelően fog történni. Ám félév múlva a felek eltérően emlékeznek vissza. A dokumentálásnak tehát úgy gondolom egyrészt a jogszabályszerűség miatt is, másrészt pedig a jó partneri viszony megőrzése miatt is, rendkívül nagy jelentősége van.

Hagyjunk tehát nyomot, akár a szóbeli megállapodásoknak is. Ne gondoljuk azt, hogy mivel most jóban vagyunk, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ebből a jövőben probléma lesz. Amikor majd néhány év múlva mégiscsak probléma adódik, már hiába kapkodunk fűhöz-fához. Dokumentáció híján, nagyon csúnyán rajta lehet veszteni.

VO: Az elmúlt egy-két évben egyszerűbb lett a cégalapítás, a cégeljárás. Olyannyira könnyű, hogy már inkább ingyen alapít egy ügyvédi iroda céget, vagy ez egy marketingfogás az ügyvédi irodáktól?

K.K.: Nyilvánvalóan ez egy marketingfogás, és nem is tisztességes marketingfogás. Hozzánk jött már úgy ügyfél, hogy az árajánlatunkat követően elment egy hirdetés alapján ingyenesen céget alapítani, majd aztán egy-két hónap elteltével visszajött, mivel nem minden úgy sikerült, ahogyan azt ő szerette volna. Azt gondolom, hogy továbbra is igaz: olcsó húsnak híg a leve.

Egyébként ez egy rendkívül tisztességtelen dolog, és a jogbiztonságot igenis veszélyezteti, hogyha a laikusok az általuk jogszerűnek, vagy annak gondolt okiratokat kezdenek el gyártani. Az sem véletlen, hogy az ingatlan-nyilvántartásba sem lehet bedobálni mindenféle papírokat csak úgy, ügyvédi ellenjegyzés nélkül. Ugyanez igaz a cégalapításnál. Nem véletlenül kötelező a jogi képviselet, mert ez egy elsőre egyszerű (már nagyon sok mindenben egyszerűsödött), mégis rengeteg részterületet érintő szakmai feladat, ami igenis professzionális szakértelmet igényel. Ha valaki ezt tucatra végzi, ráadásul ingyen, nem hiszem el, hogy kellő odafigyelést tud produkálni. Ez egyszerű pszichológia: ha az ember anyagilag nem a kellő szinten érdekelt valamiben, sajnos általában kevésbé figyel oda. Nem beszélve arról, hogy ezért tanultunk és küszködtünk hosszú éveket.

Másrészről ez egy versenyjogi probléma is az ügyvédek között. Tehát ez tisztességtelen piaci magatartás a többi kollégával szemben, aki adott esetben fenntart egy irodát és jelölteket is, továbbá az ügyfeleket a kellő szinten látja el. Ilyen helyzetben az ügyvédi iroda egyszerűen nem teheti meg, hogy ingyen dolgozzon, mert neki sem dolgozik manapság senki ingyen.

VO: Egy tapasztalt vállalkozó azért tudja, hogy ingyen ebéd nincsen - főleg az üzleti életben. Hol vannak itt a csapdák? Túl azon, hogy nem feltétlenül kapunk jó minőségű cégalapítást, hol akarja majd bevasalni a vállalkozón az ügyvédi iroda ezt az ingyenes cégalapítást?

K.K.: Igazából nem mélyültem el ezeknek az irodáknak a működési rejtelmeiben, de amennyire látom, nem is annyira ügyvédi irodák vagy ügyvédek kínálják ezt a szolgáltatást, hanem egyfajta konglomerátumok. Létrehoznak egy céget vagy cégcsoportot, amely így komplexen nyújtja - idézőjelben - a szolgáltatást: székhelyszolgáltatást, könyvelési-, ügyvédi jellegű szolgáltatást nyújt egy ügyvéd kolléga segítségével.

Nyilván nincs ingyen vacsora: vagy a székhelyszolgáltatást kell kötelezően igénybe venni, és havi szinten kell azt kifizetni, vagy a könyvelési szolgáltatást kell ugye kötelezően igénybe venni X évig, vagy a kézbesítési megbízotti vagy bármilyen egyéb a céghez kötődő szolgáltatást kötelezően meghatározott ideig igénybe kell venni. Valahol az ingyenességet visszakérik valahogyan, de nyilvánvalóan megéri annak a gazdasági entitásnak. Önmagában nem úgy működik, hogy bemegyek valahova és akkor kijövök egy-két céggel, és semmiféle kötelezettségem nincsen. Illúzió azt gondolni, hogy ilyet bárki is adna, tehát visszakérik ennek az árát máshová beépítve.

VO: Önök kiemelten foglalkoznak a szerzői joggal. Általában mi a tapasztalatuk, milyen hibákat szoktak a vállalkozások az interneten véteni, szerzői jogi szempontból?

K.K.: Nem is szerzői jogi, hanem inkább infokommunikációs szempontból foglalkozunk a kérdéssel, ami így némileg összetettebb, mintsem le lehetne szűkíteni a szerzői jogra. Mindez magában foglalja az internetes kereskedelemtől kezdve a szellemi alkotásokig (védjegy, szerzői jog, médiajog) terjedő jogi problémákat. Így tehát az interneten, illetve az elektronikus hálózaton történő megjelenés is egy kicsit komplexebb kérdéskör.

Rengeteg problémát tudnék említeni, de a szerzői jogi kérdések elsődlegesek. Kicsit még gyerekcipőben jár a terület. Mint minden egyes ilyen szellemi tevékenységgel kapcsolatban, az a tapasztalatom (és ezt a saját ügyvédi tevékenységünkre is mondhatom), ha a szolgáltatás maga nem perfektuálódik, vagy ölt testet egy meghatározott termékben - tehát például nem öt kiflit kap az ember, amikor kimegy az ajtón, hanem csak beszélget vele egy ügyvéd és kap három jó tanácsot -, azt valahogy az emberek nem úgy élik meg, mint ha fizikailag kaptak volna valamit. Hasonló a helyzet a szerzői joggal is. Azt gondoljuk például, ha egy grafikus készít egy skiccet, vagy egy étteremben a szalvéta sarkára rajzolt, az neki csak három perc volt, és mi nyugodtan feltölthetjük azt honlapunkra. Pedig ennek nagyon súlyos szerzői jogi következményei vannak.

Tapasztalatom szerint még mindig nagyon sok olyan honlap van, és még mindig nagyon sok olyan webes felülettel lehet találkozni az interneten, ami nagyon súlyos szerzői jogi jogsértések útján jött létre. Mondok egy hétköznapi példát: Adott egy olyan webes felület, amely kifejezetten építőipari típusú szolgáltatásokat hirdet, amely mellett létrehoznak egy konkurens felületet, amely ugyanakkor nem saját maga hozza létre az adatbázisát, hanem az előbbi cég véres-verejtékes munkájával összehozott adatbázisát használja. Nos, egy adatbázis összegyűjtésének, tematizált felállításának óriási kereskedelmi hatása vagy ereje lehet, tehát az nem használható fel szabadon, az egy komoly szellemi termék. Lehet, hogy XY kőműves árait bárki megszerezheti, az nem titok, de 128 kőművesnek, 250 Kft. adatainak és árainak tematizált összegyűjtése már igenis nagyon komoly kereskedelmi értékkel vagy gazdasági értékekkel bír. Ilyen ügyben mi már pert is nyertünk. Más eset, amikor úgy használnak neveket, hogy az nagyon hasonlít egy konkurens cég nevére.

Igen gyakori manapság, hogy adott egy egyetemista fiatalember, aki passzióból segít elkészíteni egy kezdő vállalkozónak vagy vállalkozásnak a webes felületét, majd később, akár évek múltán ismeri fel, hogy ezért akár fizetséget is kérhetett volna. Ilyenkor pereskedés kezdődik, és mivel a szerzői jog nagyon szerzővédő, szerzőpárti, a bíróság a honlap használóját fogja elmarasztalni, hacsak nem tudja írásban igazolni, hogy a felhasználásra joga van.

VO: Infokommunikációs szempontból milyen jogi problémákkal kell szembenézzen egy vállalkozás a Facebook-on?

K.K.: Véleményem szerint az adatvédelemmel. Sokan kiteszik a fél életüket a közösségi portálokra, és nem gondolnak bele az effajta nyilvánosságba. Így aztán a többség megdöbben, amikor kiderül, hogy adatait kereskedelmi vagy marketing célokra gyűjtötték a közösségi portálon. Majd a közvetlen megkeresésnél igen nagy probléma adódik emiatt, amit a megkereső vállalkozás fog leginkább megsínyleni. Nagyon fontos tehát odafigyelni a jogszerű adatkezelésre!

Utolsó frissités ( 2011-10-05 16:05 )





Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés
Bejelentkezés





Elfelejtette jelszavát
Még nem regisztrált? Regisztráljon most
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Interjú
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálóA kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
dr. Klausmann Kornél - Illúzió az ingyenes cégalapításAz ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |