Habár egyes görög tisztviselõk szerint a dél-európai ország minden idõk leghosszabb recesszióját szenvedi el, számos hasonló, sõt súlyosabb gazdasági visszaesésre is volt már példa a történelem során - írja internetes hírportálján a
BBC brit közszolgálati médium.
"Várakozásaink szerint 2013-ban már a hatodik egymást követõ évben leszünk recesszióban - nyilatkozta Notisz Mitarakisz görög politikus. - Nem hiszem, hogy lenne rá történelmi példa, hogy egy ország hat évet töltött recesszióban".
Közgazdászok által a legszélesebb körben elfogadott definíció szerint a recesszió nem más, mint a bruttó hazai termék, a GDP csökkenése két egymást követõ negyedév során.
Görögország gazdasági teljesítménye 2008 utolsó negyedévében mutatott elõször csökkenést, és az ország néhány, gyenge növekedést mutató idõszaktól eltekintve azóta is recesszióban van. Írország azonban már 2006-ban recesszióba lépett, és azóta több negatív növekedésû negyedévet szenvedett el, mint a görögök.
Az 1930-as évek nagy válsága - amelyhez a legtöbb közgazdász a jelenlegi válságot is hasonlítja - négy éven át tartó recessziót hozott az Egyesült Államokban, de szakértõk szerint az nem hasonlítható Görögország jelenlegi problémáihoz. A harmincas évek gazdasági csökkenése jóval meghaladta a jelenlegit, ráadásul az elõbbi kettõs recesszió volt: az idõleges fellendülés után 1937-38-ra ismét komoly visszaesés következett be .
Míg az Egyesült Államok GDP-je 29 százalékkal esett az említett idõszakban, addig Görögországé 2008 óta "csak" 16 százalékos zsugorodást mutatott. A 2008-as események egyébként a legsúlyosabban Lettországot érintették, amely 24 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A szigorú takarékossági intézkedések életbe léptetésével azonban a görög recesszió a következõ években tovább mélyülhet: a jelenlegi - sokak szerint fenntarthatatlan - folyamatok alapján a GDP-esés mértéke elérheti majd a 25-30 százalékot is. Ráadásul a magánszektor teljesítményének csökkenését illetõen Görögország már "utolérte" a harmincas évek Amerikáját.
Az 1930-as évekénél is hosszabb volt az 1870-es évtized "hosszú válsága" az Egyesült Államokban, hivatalos becslések szerint a recesszió 1873 és 1879 között 65 hónapon keresztül tartott. Ezen visszaesés azonban az elmúlt évek kutatásai szerint korántsem volt olyan jelentõs mértékû, mint a késõbbi válságok.
Nem kell azonban évszázados távlatokban kutatni egy, a Görögországét meghaladó súlyosságú válság felleléséhez. Tádzsikisztán 1989 után kilenc éven át volt recesszióban a Világbank adatai szerint. Az ezen idõszak során polgárháború és humanitárius válság által is sújtott közép-ázsiai ország gazdaságát a Szovjetunió felbomlása döntötte romba: a Moszkvától jelentõs mértékben függõ tádzsik gazdaság becslések szerint a függetlenség kikiáltását követõen a felére zsugorodott. A tádzsikisztáni adatok ugyanakkor korántsem megbízhatóak - már csak azért sem, mert az ország gazdasági tevékenységének fele a feketepiacon bonyolódik.
Ennél is hosszabb, 17 éves recessziót szenvedett el Libéria 1980 és 1997 között. Az afrikai ország gazdasági gondjainak oka szakértõk szerint egyrészt a korrupció és a túlzott katonai költekezés, másrészt pedig az acélipar világszintû visszaesése volt, amely érzékenyen érintette a döntõen vasércet exportáló Libériát.
Az ipari forradalmat és a globalizációt megelõzõ korokban a "modern" válságokénál jóval komolyabb társadalmi-gazdasági következményekkel járt egy-egy recesszió, mivel azokból sokkal nehezebb volt kilábalni, ráadásul számos esetben több millió halálos áldozatot követelõ katasztrófákhoz vezettek.
Az 1840-es évek ír éhínségének egyes hatásai szakértõk szerint még ma is érezhetõk, míg az 1340-es évek "fekete halálként" ismert bubópestis-járványa a világ lakosságának harmadát pusztította el.
Számos közgazdász szerint egyébként nem csak a GDP csökkenése, hanem a teljes foglalkoztatottságtól és a stabil növekedéstõl való tartós eltérés is recessziónak minõsül. Egy "tipikus" fejlett gazdaságnak éves szinten 1,8-1,9 százalékos növekedést kell mutatnia - ezért azután például a mindössze 1 százalékos növekedés, ha ez hosszabb idõn át fennáll, e nézet hívei szerint már recessziónak számít. Ezen felfogás szerint Nagy-Britannia 1921-tõl egészen a második világháborúig recesszióban volt, míg az 1990-es években Svájc is komoly növekedési gondokkal küzdött. E szempontból az eurózóna leggyengébb láncszeme Olaszország és Spanyolország, ahol a produktivitás növekedése több mint egy évtizede leállt.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...