2014-09-30 13:48 | Vállalkozás-online.hu - vállalkozás működtetése
 

 
    Vállalkozás Online a Twitter-en  Vállalkozás Online a Facebook-on  Vállalkozás Online a Facebook-on
Címlap arrow Jog arrow Gt. törvény változás 2012

Rovatok
Címlap
Vállalkozás indítása
A vállalkozó
Marketing
E-business
Pénzügyek
Adózás
Jog
Menedzsment
Állás - Munka
Európai Unió
Üzleti etika
KKV e-Learning
Szolgáltatások
Letöltés
Névjegy
e-Tartalom
Hasznos linkek
KKV apró
Üzleti könyvtár
Üzleti K.V.
Cikk beküldése
Keresés
Aktuális
Ingyenes e-book
Vállalkozás alapítása - gyakorlati tanácsok kezdőknek

Ingyenesen letölthető e-book a Vállalkozás-online.hu regisztrált olvasóinak.

Ha már regisztrált, belépés után klikk ide.
Ha még nem, akkor ide.


Tovább...
 
Online tagok
Jelenleg 1 vendég van az oldalon.
Gt. törvény változás 2012 Megosztom! Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
dr. Hajdan Teofil, ügyvéd   
2012-03-27 16:00
Gt. törvény változás 2012A visszaélések csökkentése és a hitelezői védelem a legfőbb célja a „Gazdasági társaságokról szóló” 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Gt. törvény) 2012. március 1. napjával életbe lépett változásainak. Nehezebb lesz elbújni korlátolt felelősség mögé és a korábban rossz útra tévedt tulajdonosok sem lehetnek ismét többségi tulajdonosok. Az új szabályok mind a jelenleg létező, és működő, mind a közeljövőben létrejövő gazdasági társaságok esetében alkalmazandóak, melyeket dr. Hajdan Teofil ügyvéd gyűjtött össze.


Elsőként egy fontos, elméleti jellegű alapvetésre hívnám fel a figyelmet: az életbe lépett módosítás megteremtette a jogszabályi alapját annak, hogy közérdekből vagy hitelezővédelmi okokból, ezentúl kormányrendelet is kimondhatja bizonyos gazdasági tevékenységekre, hogy azok csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. Így a vállalkozás szabadságának elve a közeljövőben csorbát szenvedhet, az állam ugyanis meghatározhatja, hogy mely gazdálkodási tevékenység mely cégjogi formában folytatható. Ezen „szigor” a jelenlegi jogalkotásra általánosságban is jellemző.

A változó cégalapítási illetékről szóló cikkemben is említettem, hogy a nemrég hatályba lépett módosításokkal a jogalkotó elsősorban a hitelezők érdekeit kívánta szem előtt tartani. Ennek megfelelően garanciális szabályként került a Gt. törvény általános rendelkezései közé az alábbi tilalom:

Az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.), vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,

  • nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;
  • nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést.
A tilalom az egyszemélyes társaságalapításra, illetve gazdasági társaságokban tehát kizárólagos, de a közvetlen vagy közvetett többségi részesedés megszerzésére is vonatkozik. Ezen előírás értelmében, a korábban „csalárd módon” a cégüket eltüntető tulajdonosok „elviekben” nem lehetnek ismét tulajdonosok más gazdasági társaságban.

A gyakorlat, illetve a hazai üzleti világ tapasztalataiból kiindulva kérdéses azonban, hogy ezek a szabályok mennyire lesznek alkalmazhatóak a mindennapokban. Túlzás nélkül állíthatjuk ugyanis, hogy ilyen bírósági ítéletek meghozatalára a gyakorlati életben sohasem került sor, a bizonyítási nehézségekre - lásd könyvelési anyagok megőrzése, a felszámolás során való „elvesztése” - tekintettel. Ezen tapasztalatok fényében a szabályozás gyakorlati érvényesülése szempontjából meglehetősen szkeptikus vagyok.

A korábbi szabályozás csak a vezetői tisztségviselőkre vonatkozóan mondott ki hasonló tilalmat. A módosítás indokolása szerint a gazdaságban tapasztalt visszaélések teszik indokolttá ezt a szigorítást a tisztességes vállalkozók védelme és a sorozatos visszaélések megelőzése érdekében.

Egy további garanciális szabály értelmében az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekről szóló törvény szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaság alapítás lehető legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága - elősegítve ezzel a későbbi visszaélések megelőzését. Ez a gyakorlatban a társaság tulajdonosainak, illetve ügyvezetőjének minden személyes adatának a személy-, és lakcím-nyilvántartásból való lekérdezését, illetve azonosító okmányaik érvényességének az ellenőrzését jelenti.

Szintén új, a hitelezők védelme érdekében szükséges szabály, hogy a társasági tagok könnyebb azonosíthatósága érdekében, a társasági szerződés a továbbiakban tartalmazza majd a tagok természetes személyazonosító adatait is, így a tagok születési helye, és ideje kötelezően feltüntetésre kerül a gazdasági társaságok társasági szerződésében.

Itt jegyzem meg, hogy további, a hitelezők érdekeit védő rendelkezésnek tekinthető az a kötelező könyvvizsgáló választás eseteinek bővítésére irányuló jogalkotói szándék, melynek értelmében külön törvény kötelezővé teheti könyvvizsgáló választását a gazdasági társaságoknál. A kötelező könyvvizsgáló választásra vonatkozóan a törvény jelenleg egy konkrét esetet nevesít kifejezetten: kötelező lesz a társaságnál könyvvizsgáló választása, ha azt külön törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében - előírja.

A fentiekben kifejtett eseteknél is erősebb hitelezővédelmi rendelkezést tartalmaz azon új szabály, mely a Korlátolt Felelősségű Társaságok, és a Részvény Társaságok esetében a tagok korlátolt felelősségét áttöri.

Ennek értelmében a Kft. és az Rt. jogutód nélküli megszűnése, valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A Kft. és az Rt. azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

A tagok (részvényesek) ezen fokozott felelősségére 3 kiemelten súlyos esetet határoz meg a jogszabály, nem taxatív felsorolással. A tagok (részvényesek) korlátlan felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha

  • a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
  • a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, vagy
  • a vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el, és tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy a jogalkotó kiemelten, különböző úton és módon kívánja védeni a tisztességes vállalkozásokat, illetve nem utolsó sorban saját érdekeit, hiszen az adóbevételek növelése, a cégek csalárd módon történő „bedöntésének” a megakadályozása, illetve ezzel a tisztességes vállalkozások támogatása mindannyiunk érdeke.

Utolsó frissités ( 2012-03-27 16:11 )





Share/Bookmark
 
Következő >


Go to top of page Go to top of page
Vállalkozás Online Kövessen minket! Online névjegyek Cikk beküldése Link ajánlása Belépési adatok Kijelentkezés
Bejelentkezés





Elfelejtette jelszavát
Még nem regisztrált? Regisztráljon most
RSS
Vállalkozás-online.hu - Periodika
Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak
Üzleti könyvtár
Online névjegyek

Top 10 cikk
Friss comment
Friss cikkek
Interjú
Nehéz üzlet a könyvvizsgálat és a könyvelés
Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálóA kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelővel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelők helyzetéről.
 
Illúzió az ingyenes cégalapítás
dr. Klausmann Kornél - Illúzió az ingyenes cégalapításAz ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínűleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségről, az ingyenes cégalapításról.
 
Szavazzon!
Ön vásárolt már infóterméket az internetről?
 
Friss K.V.
Vállalkozás indítása

Vállalkozás-online.hu - Periodika Ingyenesen letölthető dokumentumok vállalkozóknak Üzleti könyvtár Online névjegyek
| Címlap | Vállalkozás indítása | A vállalkozó | Marketing | E-business | Pénzügyek | Adózás | Jog | Menedzsment | Állás - Munka | Európai Unió | Üzleti etika | KKV e-Learning |