A globális versenyben a magyar vállalkozásoknak a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) és magas hozzáadott értékû munkahelyek jelenthetnek lehetõséget. Ehhez befektetõbarát, alacsonyabb direkt tevékenységi költséget biztosító adóstratégiára, és egyszerûbb pályázati rendszerre lenne szüksége az országnak.
A kutatás-fejlesztés-innováció alapvetõen meghatározza az ország versenyképességét - hangsúlyozta Havas István, a Magyarországon mûködõ Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke a kedden tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Négy fontos területen negyvenhét javaslatot fogalmaztak meg, amelyeket eljuttattak a döntéshozókhoz. Havas István elnök Magyarország számára különleges lehetõségnek nevezte, hogy a globális versenyben újra felépítse a kutatás-fejlesztés-innovációs kapacitását, és magas hozzáadott értéket képviselõ munkahelyeket hozzon létre. Javaslataik figyelembe vételével, a vállalati szektor erõteljesebb bevonásával Magyarországon meg lehetne duplázni a kutatás-fejlesztési ráfordításokat - emelete ki az elnök.
Reich Lajos, az AmCham innovációs munkacsoportjának elnöke kiemelte: javaslataikat már sikeresen bizonyított nemzetközi példákat figyelembe véve fogalmazták meg. Ezek alapján, hosszú távon befektetõbarát, a közvetlen mûködési költséget csökkentõ adóstratégia kialakítását javasolják a K+F+I versenyképessége érdekében regionális és nemzetközi szinten. Fontosnak tartják a pályázati rendszer egyszerûsítését, a kiszámítható és rugalmas intézkedések meghozatalát a fiatal innovatív vállalkozások számára, a megfelelõ szakember utánpótlást.
Márkus Csaba, a Deloitte adótanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális verseny egyre erõsebb a K+F+I munkahelyekért. Fontos lenne a cégek számára a kutatás-fejlesztés-innováció kedvezmények biztosítása, és a K+F+I költségek visszatérítése. A szakszakember szerint a magyar gyógyszeripar területén ösztönzõ K+F+I kedvezményt kellene biztosítani, és rámutatott arra is, hogy az adórendszeren belül a K+F+I fogalmát egyértelmûvé kell tenni. Ezt segítheti az kutatás-fejlesztés-innováció projektek minõsítésének bevezetése. A szakember nem tartotta célszerûnek a K+F+I projektek esetében az árbevételre és a létszámelvárásra vonatkozó feltételeket alkalmazását a termelõ beruházások mintájára.
Budai Judit, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere kiemelte a megfelelõ jogvédelem fontosságát, illetve a végsõ szabadalom megszerzéséhez szükséges idõ korábbi 6-8 évrõl 2 évre történõ csökkentését.
Vincze Gábor, a Microsoft Econ ügyvezetõje elmondta: Magyarország elemi érdeke, hogy a hazai kis- és középvállalkozások be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatok munkájába. Kiemelte javaslataik közül a szoftverfejlesztés jelentõségét, valamint a fiatalok cégalapítását könnyítõ bevált nemzetközi modellek átvételét.
Benkõ Vilmos, az AmCham igazgató tanácsának tagja hangsúlyozta: a kormánynak lehetõvé kellene tennie, hogy a szakképzési hozzájárulást a cégek szabadon felhasználhassák céljaik elérésére, és támogatni kellene a kreatív, problémamegoldó tudást, valamint az oktatásügy és az ipar jobb együttmûködését.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...