Magyarországon némi túlzással az országimázs része az „informális ügyintézés”, a „kapcsolati tõke” felhasználása mindennapi életünk számtalan területén: ebben a huszadik század egymást váltó politikai rendszerei sem hoztak változást, és mindez a rendszerváltás óta sem szorult háttérbe. Az emberek a kapcsolataikat használják fel olyan helyzetekben, amikor a kapcsolat felhasználásával valószínûbb a sikeres kimenet. Az elmúlt egy évtizedben minden vizsgált dimenzióban szinte megduplázódott a személyes (rokoni vagy baráti) kapcsolatokat, vagyis a kapcsolati tõkéjüket mozgósítani tudók aránya.
A legelterjedtebb a kapcsolati tõke bevetése az egészségügyben és hivatalos ügyintézésben, például önkormányzati engedélyek, kölcsönök, hitelek megszerzésében: 2011-ben a felnõtt magyarok fele (54%) vett igénybe ilyen ügyek intézésében rokoni, közel harmada pedig (31%) baráti segítséget, míg ennél is egy kicsit magasabb arányban, 61%-uknak segítettek rokonok és 38%-uknak barátok betegség esetén, például jó orvos megszerzésében. Iskoláztatással, továbbtanulással kapcsolatban a magyarok ötöde (22%) számíthatott rokoni, hetede (15%) pedig baráti segítségre, de egy jó állás megszerzéséhez is minden ötödik (20%) magyar kért és kapott rokoni segítséget, minden negyediknek (25%) pedig barátai, ismerõsei segítettek. A négy vizsgált élethelyzet közül a munkakeresés az egyetlen, ahol a baráti, ismerõsi segítség jelentõsebb mértékû, mint a rokoni.
A kérdezettek ötöde (22%) a fent említett területeken sem rokoni, sem baráti segítséget nem vett igénybe tavaly, azaz ez a csoport a felére csökkent az elmúlt évtizedben. A magyarok negyede (27%) számíthat rokonai, de nem számíthat barátai, ismerõsei segítségére (ezek aránya nem változott az elmúlt 10 évben), míg 6 százalék csak barátaira számíthat. Összességében a magyarok csaknem fele (45%) számíthat a fenti helyzetek legalább egyikében rokoni és baráti segítségre egyaránt. (lsd. ábra)
A kapcsolati tõke forrásai 2000-ben és 2011-ben, %
Forrás: TÁRKI Háztartás Monitor 2000 és TÁRKI Omnibusz 2011.
Csak rokoni segítségre nagyobb hányadban számíthatnak az alacsony iskolai végzettségûek és az idõsek. A mind rokonaira, mind barátaira, ismerõseire számítani tudók aránya az iskolai végzettség növekedésével emelkedik és a 40 év alattiak körében, valamint a Budapesten illetve megyeszékhelyeken élõk között a legmagasabb, ugyanakkor a sem rokoni, sem baráti segítségre nem támaszkodók aránya is Budapesten kiugró.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...