 Vajon mennyire lényeges, hogy prototípust tudjunk bemutatni
fejlesztésünkből a potenciális befektetőnek? Ha szabadalmi oltalom alá tudjuk
vonni találmányunkat, de nem áll rendelkezésünkre a termelés vagy a szolgáltatás
beindításához szükséges tőke, hogyan tudjuk meggyőzni a befektetőt, hogy kellőképpen
érdekelt legyen?
Amikor ötletünket szeretnénk eladni, mondhatni saját magunkat
kell eladjuk, éppen ezért egy befektetői prezentációnak minden szükséges információt
tartalmaznia kell, hogy ötletünket, elképzelésünket minél jobban át tudjuk adni,
meg tudjuk jeleníteni. Pontosan kell tudnunk vázolni ötletünket, hogyan is fog
működni a kezdeti szakaszában, és pontosan ki kell tudnunk fejezni a finanszírozási
igényét is. Semmiképpen sem szabad felkészületlenül mennünk a befektetővel való
találkozásunkra.
Képzeljünk el egy fehér papírt, amit kettéválasztunk egy vonallal.
Az egyik oldalon szerepelnek mindazon dolgok, amikre szükségünk van az ötletünk
megvalósításához: kutatás, design, prototípus, csomagolás, szabadalom, gyártóeszközök,
stb. A másik oldalon legyen a befektető, aki az ötletünk értékét próbálja megbecsülni
a prezentációnk alapján. A célunk nem más, mint a befektetőt ezen a képzeletbeli
vonalon áthúzni, hogy megértse mit is akarunk tőle, ezért fontos, hogy mindenekelőtt
eloszlassuk kételyei. Bizonyítsuk be, hogy mi és a termékünk (vagy szolgáltatásunk)
kész a piacralépésre.
Amennyiben egy termékről van szó, bemutathatunk egy működő prototípust,
mely segít bebizonyítani, hogy jobb, mint a versenytársaké. Már a prototípus
elkészítése után tételes kimutatást adhatunk a befektető kezébe, a bemutató
darab elkészítési költségeiről - gyártástól a kiskereskedői raktárig. Ne feledjük
el a váratlan események költségeit is. Mindebből - az igényeinek megfelelően
- költségtervet készíthetünk sorozatgyártás esetére is, különböző mennyiségek
mellett, valamint megbecsülhetjük az értékesítési költségeket a legmegfelelőbbnek
vélt értékesítési csatornán keresztül.
Egy szolgáltatás esetében már valamivel nehezebb dolgunk, de egy
jól felvázolt szolgáltatási tervvel ilyen esetben is nyerők lehetünk. Egy folyamatábrán
részletesen szemléltethetjük a szolgáltatási folyamatot, bejelölhetjük, hogy
melyik szakaszban, hol jelentkeznek a költségek, illetve az adott feladatok
ellátásához milyen tárgyi eszközökre van szükségünk.
A befektetőnk elsősorban az általunk vázolt költségtervek alapján
tudja majd megbecsülni a várható profitját. Lehetőség szerint úgy kalkuláljunk,
hogy az előállítás költségei ne haladják meg a tervezett nagykereskedelmi árat.
A tárgyaláskor legyünk készek a következő kérdések megválaszolására:
1. Milyen mennyiségű tőkére van szükségünk?
2. Mekkora tulajdoni hányadot vagyunk készek adni a vállalkozásból esetleg?
3. Mikor és mekkora összeget fizetünk vissza?
A legtöbb kifinomult befektető nem marketing szakértő. Ez azt
jelenti, hogy az utolsó kérdések egyike, amit nekünk fel fog tenni az, hogy
"Ön szerint mennyit tudna ebből eladni?". Óvatosan és őszintén
fogalmazzuk meg a válaszunkat.
Bánjunk úgy a befektetővel, mintha Ő lenne az első fogyasztónk.
Vajon miért vásárolna tőlünk? Legyünk ezért készek minden lehetséges kérdésre
a termékünkkel, ötletünkkel kapcsolatban. Olyan információkkal szolgáljunk,
amiket mi is elvárnánk fordított esetben.
Azok a befektetők, akik figyelnek arra, hogy a jelöltjükkel szemben
tárgyilagosak maradjanak, gyakran tudják sikeresen biztosítani befektetésüket.
Érzelmeket nem lehet finanszírozni, de egy szilárd kutatáson alapuló ötletet
igen.
|
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing már...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem tu...