Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója

Azok a logisztikai cégek lesznek 5 év múlva is sikeresek, akik a szervezettségük, a szakmai tudásuk és vevőkiszolgálási képességük fejlesztésében évről - évre jelentősen javuló eredményeket érnek el, és ezen hatékonyságnövekedésük jelentős részét "átadják" megbízóiknak, segítve logisztikai folyamataik megbízhatóságát, gyorsítását és költséghatékonyságát.

Ezt a célt, csak a legújabb informatikai megoldások vállalat folyamataiba történő integrálásával, fegyelmezett működtetésével, a munkatársaik képzésével és a megbízók kiszolgálása iránti elkötelezettséggel lehet elérni. Nagy tempót kell tehát diktálni, és ehhez a saját elhivatottságukon túl szükséges lesz külső forrásokat is bevonni, kormányzati vagy EU-s támogatásokat igénybe venni.

A logisztika jelentősége a globalizáció további térhódítása és az időbeli verseny miatt tovább növekszik és remélhetőleg nagyobb számban ismerik fel a magyar kis- és középvállalkozások, mint az egyik legfontosabb vállalati hatékonyságnövelő tényezőt.

Magyarország képes lehet közép -európai disztribúciós központtá válni, azonban ennek a "vérkeringésnek" a beindításához, az autópályák megépítése mellett szükséges a közép európai disztribúciós szolgáltatások gyors és hatékony kialakítása, hogy ezen tevékenységekért magyarországi vállalkozásoknak fizessenek a multinacionális cégek. Ebben elsőnek kell lennünk, hogy képesek legyünk a vezető szerepet megragadni és magunknál tartani. Mivel a multiknak tulajdonképpen mindegy, hogy a disztribúció honnan történik, ezért ez tipikusan magyar érdek, így Magyarország logisztikai központtá kormányzati támogatás nélkül csak kis eséllyel válhat.

Dr. Szegedi Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Logisztikai Bizottságának tagja, a Szent István egyetem címzetes egyetemi tanára

A kérdés azért csavaros, mert nem önmagához, hanem a világtendenciákhoz kell viszonyítani kis hazánkat. A világ gazdasága - és benne Magyarország - menthetetlenül megérkezett a 10 éve még elég távolinak tűnő "világfalu"-ba. Ez a logisztikai teljesítmény-robbanással jár együtt (lásd pl.: az elmúlt öt évben a konténerhajózási teljesítmények többszörösükre nőttek, a díjak pedig megduplázódtak, főként "Kína" miatt). Ez az évtized a logisztika évtizede hazánkban, mindkét, a köztudatban még nem kellően elkülönült szempontból (is):

a.) kis fáziskéséssel bár, de a logisztika bekerült a kormányzat által stratégiailag kiemelten fejlesztendő ágazatok közé is. A kormányzat ezalatt az infrastruktúrafejlesztést (autópálya- és kiemelt logisztikai csomópontépítést), a makrologisztikát érti.
b.) Ugyanakkor a cégek a saját vevőiknek nyújtott idő- és hely-hasznosságot értik logisztika alatt. A készletezési-raktározási-szállítási költségeik folyamatosan nőnek, hiszen - egymással versenyezve - a túlzott marketinglogisztikai vevői igényeknek is meg kívánnak felelni. Exponenciálisan nő a termékskála, irreális követelményeket szab az idő. Ez a mikrologisztikai kihívás azonban más forrásokat és más fejlesztést igényel.

A közeljövőt tekintve nagyrészt optimista vagyok, lesz forrás és fejlesztés, megmarad a kulcságazat-szerep: a kormányzat - a megszorító csomag ellenére, helyesen(!) - nem hagy fel az autópályaépítéssel, és a vállalatok is eltökéltek a logisztikai fejlesztéseiket ill. a logisztikai szolgáltatói teljesítmények igénybevételét illetően. A régiós kezdeményező szerepet azonban hiányolom: még mindig nem vettük észre, hogy a következő évtized a partnerkapcsolatok, az ellátási láncok és hálózatok évtizede lesz. Ellentmondásnak tűnik, de nem az: ne csak a szlovákok és az osztrákok "ellen", hanem velük együttműködve is próbáljuk ezt a szerepet biztosítani magunknak. És ehhez kellene igazítani stratégiánkat. Kormányzati és vállalati szinten egyaránt!

Dr. Duma László, a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az Adversum Kft. ügyvezetője

Három alapvető, a jelen tendenciákból levezethető változás látszik:

1. Informatikai megoldások mély beágyazottsága logisztikai szolgáltatásokba és eszközökbe.
2. Termelői kapacitások környező alacsonyabb bérszínvonalú országokba történő áthelyeződése miatt keletre tolódó logisztikai szolgáltatások (Szerencsés esetben az országhatárokon belül maradhat egy részük).
3. Koncentrálódás a logisztikai szolgáltató piacon, a logisztikai tevékenységek további kiszervezésének, a szolgáltatói piac átrendeződésének köszönhetően.

A hazai gazdasági életben kétségtelenül kulcs-ágazat marad a logisztika, azonban a jelenleginél lényegesen kezdeményezőbb kormányzati támogatásra van szükségük a hazai logisztikai vállalkozásoknak, főként a környező országokban (főként Szlovákiában és Romániában) tapasztalható, illetve prognosztizálható termelési és logisztikai fejlődésnek.