A Polgári Törvénykönyv bérletre vonatkozó szabályai alapján a bérbeadó köteles a dolgot idõlegesen a bérlõ használatába adni, a bérlõ pedig bért fizetni. A jogosult minden esetben csak ideiglenes használati jogot nyer. Ennek a szerzõdés típusnak igen fontos eleme a bérlõ általi használat tûrése a bérbeadó oldalán. (un. non facere szerzõdés). A jogviszony alanyai a bérbeadó és a bérlõ. A tárgy ingó és ingatlan dolog egyaránt lehet.
A bérbeadó legfontosabb kötelezettsége a bérelt dolog használatba adása, ez feltételezi a dolog birtoklásának az átengedését is. A bérlõnek a dolog használatáért bért kell fizetnie, ennek nagyságáról a felek szabadon állapodnak meg és általában pénzben kerül meghatározásra. Fizetésére fõszabály szerint idõszakonként elõre kerül sor, de külön megállapodás alapján fizethetõ utólagosan, idõszakosan vagy akár egy összegben is. Arra az idõre ameddig a bérlõ a dolgot nem használja, bér fizetésére nem kötelezhetõ.
Bérbeadó kötelezettségei:
- köteles a dolgot a bérlõ birtokába adni és tûrni a birtoklást - szavatol azért, hogy a bérelt dolog szerzõdésszerû használatra alkalmas, vagy is kellékszavatossággal tartozik - köteles megszüntetni a rendeltetésszerû használat során fellépõ esetleges hiányosságokat is - szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlõt a dolog használatában korlátozza vagy akadályozza, ez az ún. jogszavatosság - viseli a rendkívüli felújítás és javítás költségeit - a bérlõ által a dologra fordított szükséges kiadásokat - valamint a dologgal kapcsolatos közterheket
Bérbeadó jogai:
- ellenõrzés, a bérlõ szükségtelen zavarása nélkül. Követelheti a rendeltetésellenes használat megszüntetését - felmondási jog, amely lehet rendes és azonnali hatályú - törvényes zálogjog, megilleti a hátralékos bér és járulékai erejéig, a bérlõnek a bérlemény területén lévõ vagyontárgyain, ez azonban csak ingatlan vagy lakás bérbeadása esetén - lehetõsége van a bérbe adott dolog elidegenítésére
Bérlõ kötelezettségei:
- bérfizetés - a dolog fenntartásával járó kisebb kiadások - a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül nem adhatja albérletbe vagy harmadik személy használatába, kivétel az ingatlan és a lakás - bérbeadó értesítése, ha a bérbeadót terhelõ munkálatok szükségessége felmerül - ha jogosulatlan átalakítási munkálatokat végez a bérbeadó engedélye nélkül, akkor köteles az eredeti állapotot helyreállítani - a bérlet megszûnése után köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni
Bérlõ jogai:
- a dolog rendeltetésszerû használata, felelõs a rendeltetésellenes használat során bekövetkezett károkért - ha a bérbeadóval szemben a bérleti jogviszonyból fakadó követelése van, annak kiegyenlítéséig a dolgot visszatarthatja, ( ius retentionis) - mindazt amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog sérelme nélkül leszedheti és elviheti, (ius tollendi)
A bérlet megszûnése: Ennek is több módja lehetséges.
- a szerzõdésben meghatározott idõ elteltével, vagy a feltételek bekövetkeztével - rendes felmondással, bármelyik fél 15 napra felmondhatja - a bérbeadó halála esetén az örökösök szabadon dönthetnek, hogy az adott dolgot a továbbiakban milyen formában kívánják majd hasznosítani - azonnali hatályú felmondás, a bérlõ részérõl súlyos kellék, vagy jogszavatossági hiba esetén, a bérbeadó részérõl, pedig okot adhat rá a rendeltetésellenes, szerzõdésellenes használat súlyos, ismétlõdõ volta, vagy bér nemfizetése - megszûnik a bérlet ha a dolog megsemmisül, mivel az elpusztult dolog pótlására a bérbeadó nem köteles.
A kötelezõ könyvvizsgálat értékhatárának emelkedése miatt a magyar könyvvizsgálók piacot veszítenek. Az ügyfelek minden papírmunkát a könyvelõvel végeztetnek, akiknek így nem sok idejük marad az érdemi munkára. Üzleti szempontból ma nem biztos, hogy érdemes számviteli területen vállalkozást indítani. Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgálót kérdeztük a magyar könyvvizsgálók és a könyvelõk helyzetérõl.
Az ügyvédi irodák gyakorlatilag felfoghatók egy vállalkozásként is. Persze más szabályok vonatkoznak rájuk, ami jelenthet nagyobb szabadságot, de nagyobb veszélyt is. Az ingyenes cégalapítás természetesen egy marketingfogás, és valószínûleg tisztességtelen piaci magatartásként versenyjogi probléma lehet. dr. Klausmann Kornél ügyvédet kérdeztük az üzleti partnerségrõl, az ingyenes cégalapításról.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...