Szabályozni szükséges a vállalkozói hálózatokon (klasztereken) belüli együttmûködés követelményeit, mivel így érhetõ el, hogy egyre több hálózat nyerje el az akkreditált innovációs klaszter címet, és hogy a vállalkozások sikeresen jelenjenek meg a külpiacokon.
A Széchenyi Tõkealap-kezelõ Zrt. szerint a legjobb mérce arra, hogy életképes-e egy klaszter, többek között az, hogy tagjai szerepet vállalnak-e a klaszter-menedzsment finanszírozásában.
"Attól persze még távol vagyunk, hogy egy mûködõ szervezeti együttmûködés támogatástól mentes, piaci elõnyökre épülõ önfenntartásáról beszéljünk" - idézi a tõkealap-kezelõ közleménye Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgatóját.
A klaszter hatékonysága nagyban függ a vállalati hálózatot irányító-szervezõ klaszter-menedzsmenttõl, csakhogy az amúgy is tõkehiánnyal küzdõ tagvállalatok többnyire nem fizetnek akkora tagdíjat, - hiába kellene kötelezõvé tenni minden klaszternél - amely elegendõ lenne egy ütõképes menedzsment-szervezet felállításához. Holott a külön-külön gyenge, de együtt erõt képviselõ vállalkozások csak akkor várhatják el a klaszter-menedzsmenttõl a közös innovációt segítõ és a klasztert a nemzetközi porondon is láthatóvá tevõ szolgáltatásokat, ha azt meg is fizetik - vélekedett az elnök-vezérigazgató.
A társaság hangsúlyozza: a bizonytalan jövõképû, csupán a pályázati lehetõségek miatt alakuló vállalkozói hálózatokat kiszûrheti, a kellõ erõvel rendelkezõket pedig továbblendítheti a megfelelõ szabályozási, mûködési feltételek továbbfejlesztése, valamint a klaszterek szervezésére preferált ágazatok kijelölése.
A Tõkealap-kezelõ Zrt. szakemberei szerint szükség lesz a klaszter menedzsment szervezetek megfelelõ definiálására is, mert jelenleg az egyesülési forma kényszer, anélkül nem szedhetnének kötelezõ tagdíjat. Amennyiben a klaszter-tagoknak tulajdonrésze, jogi felelõssége lesz a menedzsment szervezetekben, megelõzhetõ az, hogy az uniós forrásokból táplált pályázat sikertelensége esetén következmények nélkül lépjenek ki a létrehozott klaszterbõl.
A vállalkozói hálózatokat és a gazdasági együttmûködést fejlesztõ Pólus Program mintegy 1,5 milliárd euró uniós forrással támogatta a klaszterek kialakulását és fejlõdését - emlékeztet a társaság. A keretbõl 2011 nyaráig 100 együttmûködési kezdeményezés jutott pénzhez, és közülük 15-en kapták meg az akkreditációs bizonyítványt. Velük együtt összesen 25 klaszter felelt meg a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. akkreditációs szempontjainak.
E szempontok között a legnagyobb súlya a klaszter foglalkoztatottságra gyakorolt hatásának, a klaszterbe tartozó kis-, és középvállalkozások üzleti kilátásai javításának és az exportpotenciál emelésének van. Az akkreditált innovációs klaszterek tagjai csaknem 84 ezer fõt foglalkoztatnak és 728 vállalkozást, ebbõl 554 kis-, és középvállalkozást fognak át, s a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát adják.
A Magyarországon bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szervezõdött, ezen felül pályázati pénzt nyert jó pár, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építõipar, a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén szervezõdött klaszter is.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...