Kína helyett érdemes elõbb Vietnámban kitanulni az ázsiai üzlet fortélyait, hiszen a jelenlegi vietnámi gazdasági vezetõknek jók az emlékeik Magyarországról. A türelem és a nyitottság mindenképpen szükséges, mert a sikerhez fel kell építeni a termékünket a fejekben. A kezdeti pozitív eredmények ugyanakkor még nem jelentenek semmit: ami itthon igen, az ott nem biztos, hogy mûködni fog. - Bundik Csaba üzletfejlesztési tanácsadó javaslatai magyar vállalkozóknak az ázsiai üzletrõl.
Vállalkozás-online.hu: Hogyan jött a lehetõség, hogy Vietnámmal foglalkozzon? Miért éppen Vietnám?
Bundik Csaba: Ázsiában élni gyerekkori álmom volt. Akkoriban Magyarországon Japán volt elõtérben, majd a Kínáról és a kis tigrisekrõl szóltak a hírek, így engem is ezek az országok érdekeltek elsõsorban. Késõbb már tudatosan kerestem az alternatívákat, Vietnám pedig egyszer csak „beesett” az életembe. A kapcsolatrendszeremen keresztül megtalált a lehetõség.
VO: Magyar szemmel milyen lehetõségeik vannak a hazai vállalkozásoknak Vietnámban a jelenlegi piaci helyzetben?
B.CS.: Ez egy roppant összetett kérdés. A vietnámi gazdaság rohamosan fejlõdött az elmúlt 10-15 évben, a lakosság is majd 90 milliós és évente 1 millióval gyarapodik. Innen nézve hatalmasak a lehetõségek. Ugyanakkor Vietnámba csak jó minõségû, versenyképes termékekkel érdemes elindulni. Az IT biztonság, környezetvédelem, orvosi mûszerek, gyógyászati segédeszközök, élelmiszer-biztonság, üzleti oktatás területén biztosan van a magyaroknak keresnivalójuk.
VO: Hogyan tekintenek a vietnámi vállalkozók a magyar vállalkozókra?
B.CS.: Több ezer vietnámi tanult valaha Magyarországon, õk mindenképpen pozitívan tekintenek minden magyarra, és ezen belül a magyar vállalkozásokra is. Rendkívül hasznosak abban, hogy segíthetnek áthidalni a kulturális- és üzleti különbségeket, persze ez akkor mûködik jól, ha megtalálják az együttmûködésben a számításukat. Az idõsebb generációnak jó emlékei vannak a Magyarországról, a fiatalabbaknak nincs túl sok információja. Ez azért lényeges, mert Vietnámban az országot, az ország adott területen való jártasságát, magát a céget, illetve a terméket, valamit az adott embert is fel kell építeni a sikeres együttmûködéshez.
VO: Milyen üzleti és/vagy nem üzleti képességekkel kell rendelkezzen egy magyar vállalkozó, ha Vietnámban akar piacra lépni?
B.CS.: A türelem és a nyitottság alapvetõ. Ha azt várjuk, hogy elmegyünk egy szakmai útra, tárgyalunk valamirõl és holnap már üzlet lesz belõle, nagyot fogunk csalódni. Az üzlet a személyes kapcsolatnak szól, azt fel kell tudni építeni, ez idõ és befektetés kérdése. Emellett türelemre van szükség egy másik kultúrában való élethez, mûködéshez. Ne higgyük, hogy az, ami Magyarországon mûködik, az majd ott is jól megy. Kifejezetten igaz ez a marketingre. Magyar cégvezetõk gyakran mondják, hogy ami jó otthon, jó lesz Vietnámban is. Nagyon tévednek.
Ami szinte biztosan nem mûködik, az „egy évet megfinanszírozunk, és meglátjuk mi lesz”. Minimum 2-3 évben kell gondolkodni.
VO: Milyen menetrendet tudna javasolni a Vietnámi piacra lépéshez? Milyen idõtávban kell gondolkodni?
B.CS.: Mindenképp kell, hogy legyen személyes élményünk Vietnámról. A Thaiföldi nyaralás messze nem elég. Az, amit a TV mutat és a valóság más, a kettõ között nagy különbségek lehetnek. Ezt követõen fel kell térképezni a piacot, amihez egy kapcsolati térkép is szükséges. A kapcsolatrendszer minden üzleti mûködés alapja. Ezzel párhuzamosan gondoljuk át, hogy a mi cégünk készen áll-e arra, hogy ázsiaiakkal, Ázsiában üzleteljen. Ez nem is annyira egyértelmû. Ennek sok eleme van, kezdve a cég fenntartható versenyelõnyeitõl, a cég reakciósebességén át a termékünk másolhatóságáig sok tényezõt figyelembe kell venni. Ehhez célszerû, ha helyismerettel rendelkezõ tanácsadók segítségét vesszük igénybe. Ez nem olcsó, de milliókban és években mérhetõ a megtakarítás. És készüljünk arra, hogy az elsõ 1-2 évben csak piacot és kapcsolatrendszert építünk, ezt meg kell tudni finanszírozni, ez mindenképp folyamatos helyi jelenlétet feltételez.
VO: Tudna említeni magyar vállalkozói sikersztorikat?
B.CS.: Persze. A legnagyobb sztori a Plusssz pezsgõtabletta. De a Richter sikere szintén ezen a szinten említendõ. IT biztonságtechnikában is voltak jó projektek, de magyar közremûködéssel online szerencsejáték projekt is fut épp, de pár hét múlva jön Magyarországra a „vietnámi-matáv” delegációja.
VO: Mit gondol, hogyan fognak változni a magyar vállalkozók lehetõségei Vietnámban a következõ 3-5 évben?
B.CS.: Itt elõször általánosságban válaszolnék, aztán konkrétan Vietnámmal kapcsolatban. Látjuk, érezzük, hogy a Világgazdaság súlypontja áttevõdik Ázsiára. Ennek megfelelõen, meg kell tanulnunk nekünk, magyaroknak is, hogy az ázsiai üzleti kultúra sok tényezõt illetõen más. Ha ezt nem tesszük meg, csalódások fognak érni bennünket, mert az ázsiaiak nem úgy viselkednek, dolgoznak, ahogy mi a saját szokásaink szerint elvárjuk. A közvetlen versenytársaink pedig elhúznak mellettünk. Vietnám kiesebb, mint Kína, „csak” akkora területû és népességû mint Németország. Egyszerûbb itt megtanulni Ázsiát, mint Kínában, ahol már régóta ott van mindenki. Vietnámban is egyre inkább, de még nem vagyunk olyan reménytelenül elkésve, mint Kínában.
Emellett az a generáció, aki valaha Magyarországon tanult, most a gazdasági-politikai pályája csúcsán van, 5 év múlva már nyugdíjasok lesznek, tehát ha nem nulláról akarunk indulni, akkor most kell elindulni.
|
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...