Alapítványi támogatással 129 kis-, illetve középvállalati tulajdonos/vezetõ, 80 nagyvállalati vezetõ és 84 nem üzleti szférában dolgozó személy megkérdezésére került sor. A kutatás egyik alapvetõ célkitûzése volt, az etika vállalaton belüli szerepének vizsgálata.
Többek között a következõ fõ kérdésekre kerestünk választ:
- Van-e létjogosultsága a vállalaton belüli etikai kérdéseknek? - Milyen vállalati etikai irányzat tekinthetõ dominánsnak Magyarországon? - Milyen jövõbeli tendencia várható az etika vállalaton belüli jelentõségét tekintve? - Van- e különbség az etika vállalaton belüli szerepének megítélésénél a nagyvállalalati, a kisvállalati és a nem üzleti szféra véleményében?
Az etikai érzékenységrõl. Az etikai érzékenység kifejezés elsõsorban személyekkel kapcsolatban jelenik meg az üzleti etikai irodalomban. A kifejezést az egyes szerzõk különbözõképpen definiálják. A Journal of Business Ethics összefoglalta az elmúlt húsz év üzleti etikai kutatásainak sajátosságait, a folyóiratban megjelent cikkek alapján. Eszerint az etikai érzékenység három értelmezése terjedt el a témával foglalkozók körében:
1. egy személy azon felismerésének a képessége, hogy egy bizonyos helyzet etikai dilemmát jelent 2. a helyes cselekvés valószínûsége 3. az etikátlan magatartással szembeni intolerancia (Collins, 2000).
A vállalatok vonatkozásában a vállalati társadalmi felelõsség témaköréhez kapcsolható a vállalati társadalmi érzékenység. A vállalati társadalmi felelõsség irodalma arra összpontosított, hogy milyen kötelezettségei vannak a vállalatoknak a társadalmi környezettel szemben, viszont nem adott a menedzsment kezébe olyan eszközöket, amelyekkel a vállalat ezt meg tudná valósítani. A társadalmi érzékenység irodalma erre a hiányosságra való reakcióként fejlõdött ki. A vállalat társadalmi érzékenysége a társadalmi nyomásokra való reagálás képességét jelenti.
Más megközelítésben viszont a vállalati társadalmi érzékenység nem válaszreakcióként jelenik meg, hanem sokkal inkább a vállalat kezdeményezõ szerepeként értelmezik. Ez az értelmezés átvezet a napjainkban aktuális "Corporate Citizenship" vállalati polgárság felfogáshoz. A "jó vállalati polgár" nemcsak a vállalat legális felelõsségére koncentrál, hanem olyan cselekedetekre is, amelyek célja "a közösségi élet minõségének növelése aktív, participáción alapuló, szervezett részvétel útján". A vállalat magatartásának célja ezzel nem a pénzügyi teljesítmény növelése, ugyanakkor magatartása pozitív hatással lehet pénzügyi teljesítményére.
A kutatás eredménye. Az etika vállalaton belüli szerepének vizsgálata során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy hogyan, és milyen intenzitással reagál az üzleti, illetve a nem üzleti szféra az etikai kérdésekre.
A megkérdezettek összesen 22 százaléka szerint nincs, vagy alig van érdeklõdés az etikai kérdések iránt. A válaszolók 19 százalékának van ilyen irányú érdeklõdése, de nincsenek elképzeléseik az intézkedések bevezetésére illetve a további teendõkre vonatkozóan. Közel 60 százalékuk tartja már ma is, vagy a jövõre nézve a sikeres vezetés feltételének a morális kérdések figyelembe vételét.
Annak ellenére, hogy a válaszadók jelentõs része (18 %) szerint alig van érdeklõdés a vállalati etikai kérdések iránt, mivel más problémák sürgetõbbek, a vélemények a jövõre vonatkozóan az etika vállalaton belüli szerepének növekedését prognosztizálják. "Az etikai kérdések figyelembe vétele egyre fontosabb lesz a jó vezetés számára". Akik nem látják versenytényezõnek a vállalati etikát, azok is a jövõbeli szerepének felértékelõdésével értenek leginkább egyet, hiszen az összes válaszadó mintegy ötöde szerint a jövõben mindenképpen kénytelenek lesznek a vállalatok etikai kérdésekkel foglalkozni.
Az egyes vizsgálati csoportok egyetértési arányát elemezve megállapítható, hogy az etikai kérdések iránti érdeklõdés hiánya a nagyvállalatok esetében a legkisebb (2,11 %) bizonyára azért, mert a kisvállalatok más jellegû problémáikat sokkal sürgetõbbnek ítélik meg. Ezzel szemben azoknak a kisvállalati vezetõknek, akiknek van ilyen irányú érdeklõdése (9,86 %) megvannak a saját koncepciói is a további teendõket illetõen.
A nem üzleti szférában dolgozókra az jellemzõ, hogy negatívabban ítélik meg a (5.88 %) a vállalati szféra hozzáállását az üzleti életben felmerülõ etikai kérdésekhez, véleményük szerint nem igazán vannak konkrét elképzelései (16.99 %) az üzleti etikai problémák gyakorlati megoldására vonatkozóan.
Visszatérve a kifejtett vállalati etikai érzékenység fogalmához, összességében az integratív felfogás értelmében nem beszélhetünk etikai érzékenységrõl a hazai vállalati körben, viszont a hagyományos vállalatfelfogással jellemezhetõ etikai érzéketlenségrõl sem. Az etika jövõbeni vállalati szerepére vonatkozóan bíztató az elõrejelzés, bár félõ, hogy csak az instrumentalista felfogás értelmében. |
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...