A vállalati etikáról, mint a gazdaságetika önálló részérõl az 1980-as évek óta beszélhetünk. Ezt megelõzõen is voltak a vállalati etika témaköreit részben felölelõ vizsgálódások, amik a Corporate Social Responsibility, a vállalatok társadalmi felelõsségével foglalkozó mozgalom keretében születtek. Kialakulásának oka a vállalatok legitimációs válsága.
Ez a jelenség már a múlt század végén megfigyelhetõ volt az amerikai társadalomban. Az 1960-as években különösen erõteljesen jelentkezett, majd a kialakult problémákat részben mérséklõ jóléti állam létrejöttével ismét elõtérbe kerültek a hagyományos vállalatfelfogás hívei. A vállalati felelõsség vizsgálata kiegészült az üzleti magatartás etikai kérdéseinek vizsgálatával. A vállalat és az erkölcsi szempontok összekapcsolásának mikéntje alapján különbözõ felfogások alakultak ki, amik alapját jelentik a ma elkülöníthetõ irányzatoknak.
A hagyományos vállalati modell jellemzõi
- Alapját a neoklasszikus közgazdaságtan hagyományos vállalatfelfogása jelenti. Eszerint a vállalat jogi egység. Gazdasági környezetét a szabad piacgazdasági rendszer jelenti. Racionalitás jellemzi, célja a profitmaximalizálás. - A vállalat társadalmi státuszát tekintve a tõketulajdonosok privát érdekszövetségeként jelenik meg. - A "láthatatlan kéz" koordinációs funkciója következtében a vállalati célok és a nemzetgazdasági célok között harmónia van. ("Ami jó a General Motors számára, az jó Amerika számára.")
A vállalatokkal szembeni társadalmi elvárások megnövekedésének okai
- Az ipari termelés felfutásával együttjáró társadalmi átrétegzõdés hatalmas vagyonokat hozott létre. A hirtelen meggazdagodott vállalkozókkal szemben megnõtt a bizalmatlanság. Kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy tisztességes eszközökkel szerezték-e vagyonukat. - Gyakori volt a különbözõ botrányok nyilvánosságra kerülése az üzleti életben. - A nagy vállalatok, vállalatbirodalmak üzleti döntéseinek hatásai az egész gazdaságban érezhetõvé váltak. - A negatív externáliák ráirányították arra a figyelmet, hogy a piaci szabályozás nem feltétlenül biztosítja a társadalmi közjót.
A vállalat, mint morális ágens
Felelõsségrõl alapvetõen háromféle összefüggésben beszélhetünk. Ha az mondjuk, hogy valaki felelõs az adott helyzetért, akkor valamilyen oksági összefüggésre utalunk. Ha szülõi, állampolgári stb. felelõsségrõl beszélünk, akkor valamilyen norma- illetve szabályrendszer szerinti megfelelésre gondolunk. Végül döntéshozatali összefüggésben azt értjük felelõs magatartáson, hogy az adott személy körültekintõen, a következmények figyelembevételével jár el saját véleményének kialakításában, tetteiben, megnyilvánulásaiban.
Széleskörû vita bontakozott ki a vállalatok felelõsségérõl, és egyáltalán arról, hogy értelmezhetõ-e a felelõsség és az erkölcs fogalma a vállalatokra. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban három alapvetõ felfogás érvényesül mind a mai napig:
- A vállalat nem tekinthetõ morális aktornak. A moralitás és a felelõsség fogalma egyénekhez köthetõ. - A vállalat morális aktornak tekinthetõ. Felelõsségvállalásra képes és kötelezhetõ rá. - Köztes álláspont szerint a vállalati cselekedetek olyan másodlagos cselekedetek, amelyek valamely egyének elsõdleges cselekedeteire épülnek. Morálisan értékelhetõ egy vállalat tevékenysége, mégsem tekinthetõ hagyományos értelemben vett morális ágensnek.
Stakeholder modell
A vállalat felelõsségével kapcsolatos vitákkal párhuzamosan megjelent a vállalatok mûködésébe való beleszólás igénye is. A hagyományos, pusztán a tulajdonosi érdekeket figyelembe vevõ shareholder modell mellett/helyett kialakult az úgynevezett érintett (stakeholder) modell.
Az észak-amerikai kapitalizmus új korszak határához ért. Régóta dédelgetett kulcsintézményei- a vállalatok, a kormány, a szakszervezetek- újonnan színre lépett, hathatós társadalmi erõk befolyására mély és visszafordíthatatlan változáson mentek keresztül. Valóban, teljesen világos, hogy ma már a jövedelem létrehozása, a javak és szolgáltatások elosztása egyre kevésbé tartozik a piaci erõk kizárólagos hatáskörébe, egyre jobban függ a társadalom említett három szektora közötti átfogó kölcsönhatásoktól. |
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...