Az etikai audit az etikailag érzékeny területekhez kötõdõ vállalati tevékenységek elemzésének és mérésének folyamata. Az etikai audit egyike a formalizált etikai intézményeknek, amelyek az etika vállalaton belüli integrálásának alapvetõ eszközei. Ilymódon elõsegíti a döntési folyamatok etikai aspektusainak figyelembe vételét, az etikailag megalapozott vállalati magatartást.
Az etikai auditálás lehet belsõ auditálás illetve külsõ szakértõk bevonásával végzett auditálás, mindkettõ célja a vállalat érintettekkel kapcsolatos céljai megvalósulásának az értékelése. Belsõ auditálásnál célszerû egy szakmailag és hiererchia szempontjából is heterogén csoport összeállítása, amely függetlenségének megõrzése érdekében közvetlenül a vállalatvezetésnek alárendelt. Az értékelés következõ szintje lehet egy ágazatorientált benchmarking. A külsõk által végzett etikai auditálás növeli a vállalat etikai jellegû fáradozásainak eredményességét és hitelességét.
Az etikai auditálás szorosan összefügg a vállalatok etikai teljesítményének mérése iránti igény kielégítésével, amelynek számos eszköze alakult ki, idõben és területileg is részben eltérõ fejlõdést mutatva.
A vállalati etika gyakorlatba való integrálási folyamatában megkülönböztethetünk bizonyos szakaszokat. Kezdetben etikai programok indításán volt a hangsúly, amik azonban csak kevés eredményt hoztak. Ezt követõen az etikus vállalati kultúra megvalósítása jelent meg célként, az idõszakos programok helyett a folyamatos fejlesztést elõtérbe helyezve. Manapság magán a gyakorlatba való integrálás folyamatán van a hangsúly. Az etikai szempontok nem jelennek meg maguktól a vállalati döntésekben, az etikát menedzselni kell.
A vállalati etikai teljesítmény megítélésében is azokra a folyamatokra helyezõdik a hangsúly, amelyek biztosítják, illetve biztosíthatják az etikus vállalat létrejöttét. A minõség, illetve a környezetmenedzsment területén bevált és széleskörûen alkalmazott szabványok is a folyamatorientált szabványrendszer kialakítása irányába ösztönöznek a vállalati etika területén is.
A jelenlegi szabványokkal kapcsolatban két alapvetõ probléma merül fel. Az egyik, hogy nem terjednek ki minden stakeholder-re, a másik, hogy nem világszerte elismertek. A lehetséges fejlõdési tendenciák a következõk:
- A meglévõ, kimondottan etikai szabványok elterjedése világszerte. Ennek akadályát jelenti az, hogy ezek mind magán intézmények kezdeményezésére indultak. A megismertetésük és elfogadtatásuk jelentõs pénzügyi erõforrásokat igényel. Az SA 8000 nem foglalkozik minden érintettel, és úgy tûnik, hogy elsõsorban a nagy nemzetközi vállalatok standardja. - A meglévõ minõségre, környezetvédelemre, biztonságra vonatkozó szabványok kiegészítése és egy egységes rendszerbe való foglalása, egy integrált szabvány létrehozása. A már meglévõ normarendszerek összehangolása korántsem egyszerû feladat. A létezõ (tanúsítható) normák gyakran nem etikai motivációból keletkeztek. Bár ezek kivétel nélkül a vállalkozás érintettcsoportjaival foglalkoznak az hogy erre etikai szempontból is alkalmasak, az kérdéses.
A jövõ -úgy tûnik-, hogy egyelõre nem egy integrált szabvány kialakítása, de egy nemzetközileg elismert új szabvány létrehozása. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az Etikai Hivatalnokok Egyesülete (Ethics Officer Association) kezdeményezésére egy új ISO szabvány kifejlesztését kezdte el. Ez lehetõvé tenné a vállalati etikai kezdeményezések, programok értékelését és kommunikálását minden érintett irányába. Az üzleti magatartás menedzsment szabvány egy folyamatorientált, irányelveket meghatározó szabvány lenne, amely minden méretû és ágazatban tevékenykedõ vállalat számára bevezethetõ és nem feltétlenül kötnék külsõ auditáláshoz. A nagy elõnye, hogy egy konszenzus eredményeként jönne létre, az ISO ismertsége és elismertsége biztosítaná az elterjedést világszerte. A folyamat 2002. májusában beindult, idõ kérdése az új szabvány létrejötte.
A gyakorlat azt mutatja, hogy alapvetõ változásokra van szükség az etikai színvonal emeléséhez, a felelõs, etikailag érzékeny vállalatok kialakításához. Sokak szerint az alapoknál kell kezdeni a gyökeres változást, az egyéni értékeknél és a közgazdaságtan elméletének megreformálásánál. Ezek azonban a legnehezebb lépések. Gyorsabban érhetünk el eredményt a "kis lépések politikájával", aminek egyik legfõbb eszközét jelentik az etikai intézmények. Az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a vállalatok többségénél az etikai szempontok figyelembe vétele azért jelentkezik, mert a különbözõ érintettcsoportok erre rákényszerítik õket, vagy a vállalat sikeres mûködésének egyik eszközét látják a vállalatok az etikai szempontok bevezetésében. Ezt figyelembe véve az etikai auditálás lehet az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy az etikai szempontok integrálódjanak a vállalati döntésekbe, a rendszerekbe és a vállati kultúrába. |
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...