Elsõként egy fontos, elméleti jellegû alapvetésre hívnám fel a
figyelmet: az életbe lépett módosítás megteremtette a jogszabályi
alapját annak, hogy közérdekbõl vagy hitelezõvédelmi okokból,
ezentúl kormányrendelet is kimondhatja bizonyos gazdasági
tevékenységekre, hogy azok csak meghatározott gazdasági társasági
formában végezhetõk. Így a vállalkozás szabadságának elve a
közeljövõben csorbát szenvedhet, az állam ugyanis
meghatározhatja, hogy mely gazdálkodási tevékenység mely cégjogi
formában folytatható. Ezen „szigor” a jelenlegi jogalkotásra
általánosságban is jellemzõ.
A
változó
cégalapítási illetékrõl szóló cikkemben is említettem, hogy a
nemrég hatályba lépett módosításokkal a jogalkotó elsõsorban a
hitelezõk érdekeit kívánta szem elõtt tartani. Ennek megfelelõen
garanciális szabályként került a Gt. törvény általános
rendelkezései közé az alábbi tilalom:
Az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszûnt gazdálkodó
szervezet vezetõ tisztségviselõjének, kizárólagos vagy többségi
befolyást biztosító részesedéssel rendelkezõ tulajdonosának -
felelõsségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményezõ eljárás
során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csõdeljárásról
és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban:
Cstv.), vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján
indított eljárásban jogerõsen megállapította, és a jogerõs
bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a
fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,
- nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;
- nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy
közvetett többségi befolyást biztosító részesedést.
A tilalom az egyszemélyes társaságalapításra, illetve gazdasági
társaságokban tehát kizárólagos, de a közvetlen vagy közvetett
többségi részesedés megszerzésére is vonatkozik. Ezen elõírás
értelmében, a korábban „csalárd módon” a cégüket eltüntetõ
tulajdonosok „elviekben” nem lehetnek ismét tulajdonosok más
gazdasági társaságban.
A gyakorlat, illetve a hazai üzleti világ tapasztalataiból
kiindulva kérdéses azonban, hogy ezek a szabályok mennyire
lesznek alkalmazhatóak a mindennapokban. Túlzás nélkül
állíthatjuk ugyanis, hogy ilyen bírósági ítéletek meghozatalára a
gyakorlati életben sohasem került sor, a bizonyítási nehézségekre
- lásd könyvelési anyagok megõrzése, a felszámolás során való
„elvesztése” - tekintettel. Ezen tapasztalatok fényében a
szabályozás gyakorlati érvényesülése szempontjából meglehetõsen
szkeptikus vagyok.
A korábbi szabályozás csak a vezetõi tisztségviselõkre
vonatkozóan mondott ki hasonló tilalmat. A módosítás indokolása
szerint a gazdaságban tapasztalt visszaélések teszik indokolttá
ezt a szigorítást a tisztességes vállalkozók védelme és a
sorozatos visszaélések megelõzése érdekében.
Egy további garanciális szabály értelmében az ügyvédeknek a
jövõben a társasági szerzõdés elkészítése vagy ellenjegyzése
során kötelezõen el kell végezniük az ügyvédekrõl szóló törvény
szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaság
alapítás lehetõ legkorábbi szakaszában ellenõrizhetõ legyen az
alapítók személyazonossága - elõsegítve ezzel a késõbbi
visszaélések megelõzését. Ez a gyakorlatban a társaság
tulajdonosainak, illetve ügyvezetõjének minden személyes adatának
a személy-, és lakcím-nyilvántartásból való lekérdezését, illetve
azonosító okmányaik érvényességének az ellenõrzését jelenti.
Szintén új, a hitelezõk védelme érdekében szükséges szabály, hogy
a társasági tagok könnyebb azonosíthatósága érdekében, a
társasági szerzõdés a továbbiakban tartalmazza majd a tagok
természetes személyazonosító adatait is, így a tagok születési
helye, és ideje kötelezõen feltüntetésre kerül a gazdasági
társaságok társasági szerzõdésében.
Itt jegyzem meg, hogy további, a hitelezõk érdekeit védõ
rendelkezésnek tekinthetõ az a kötelezõ könyvvizsgáló választás
eseteinek bõvítésére irányuló jogalkotói szándék, melynek
értelmében külön törvény kötelezõvé teheti könyvvizsgáló
választását a gazdasági társaságoknál. A kötelezõ könyvvizsgáló
választásra vonatkozóan a törvény jelenleg egy konkrét esetet
nevesít kifejezetten: kötelezõ lesz a társaságnál könyvvizsgáló
választása, ha azt külön törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy
a hitelezõk védelme érdekében - elõírja.
A fentiekben kifejtett eseteknél is erõsebb hitelezõvédelmi
rendelkezést tartalmaz azon új szabály, mely a Korlátolt
Felelõsségû Társaságok, és a Részvény Társaságok esetében a tagok
korlátolt felelõsségét áttöri.
Ennek értelmében a Kft. és az Rt. jogutód nélküli megszûnése,
valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszemû átruházása esetén
nem hivatkozhat korlátolt felelõsségére az a tag (részvényes),
aki ezzel visszaélt. A Kft. és az Rt. azon tagjai (részvényesei),
akik korlátolt felelõsségükkel, illetve a társaság elkülönült
jogi személyiségével a hitelezõk rovására visszaéltek,
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszûnt társaság ki nem
elégített kötelezettségeiért.
A tagok (részvényesek) ezen fokozott felelõsségére 3 kiemelten
súlyos esetet határoz meg a jogszabály, nem taxatív
felsorolással. A tagok (részvényesek) korlátlan felelõssége
különösen akkor állapítható meg, ha
- a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
- a társasági vagyont saját vagy más személyek javára
csökkentették, vagy
- a vagyonvesztés esetében a hitelezõk érdekeit sértõ módon
jártak el, és tudták, illetve az általában elvárható gondosság
tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság
a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes
teljesíteni.
Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy a jogalkotó kiemelten,
különbözõ úton és módon kívánja védeni a tisztességes
vállalkozásokat, illetve nem utolsó sorban saját érdekeit, hiszen
az adóbevételek növelése, a cégek csalárd módon történõ
„bedöntésének” a megakadályozása, illetve ezzel a tisztességes
vállalkozások támogatása mindannyiunk érdeke.
nagy okosság, ezután mindenki vérp...
Ez király!
marketing - tudtommal a marketing má...
Jó ötlet! Hajrá!!!
Nekem nagyon tetszett! Nagyon jo, hog...
Na hát én nem félek... Mondjuk nem...
Akkor most leshetjük, mint a trafipa...