Napjaink gazdaságában ez a társasági forma rendkívül elterjedt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ez a társasági forma lehetőséget biztosít arra, hogy törvényileg meghatározott mértékű minimális nagyságú tőke befektetése nélkül, de ezzel egyidejűleg mégis korlátozott felelősséggel vehessenek részt vállalkozásokban megfelelő tőkével rendelkező személyek.

A betéti társaság jogi jellegét tekintve sajátos szerkezetű, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. Létrehozatalára a társasági törvény általános, illetve a közkereseti társaságoknál szabályozott speciális rendelkezések vonatkoznak. Ennél a társasági formánál valamennyi tagot terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége, vagyis vagyoni betétjük szolgáltatására kötelesek. A társaság tevékenységében mind a beltagok, mind a kültagok jogosultak személyes közreműködést vállalni.

A társaság szervezeti felépítése azonos a közkereseti társaságéval. Itt nincsen a tagoktól elkülönült belső szervezet. Kültagok általában nem vehetnek részt az üzletvezetésben, de a legfőbb testület tevékenységében, a döntéshozatalban ugyanolyan jogosultságok illetik őket mint a beltagokat.

Üzletvezető és képviselő csak a társaság beltagja lehet. Kivételes és ritkán előforduló helyzetben a kültag felelőssége azonos lehet a beltagéval, ezzel jogot formálva ahhoz, hogy a cég ügyeit ő is elláthassa a beltagéval azonos módon. A társaság tartozásaiért teljes vagyonával felel, közvetlenül. A beltagok felelőssége mögöttes, korlátlan és több beltag esetén egyetemleges. A kültag fő szabály szerint a társaság kötelezettségeiért nem felel csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles a társasággal szemben.

Ez alól a szabály alól két kivétel van:
- felelősség szempontjából a kültag helyzete azonos a beltagéval, ha neve szerepel a társaság cégnevében: ha a társaság vagyona nem bizonyul elegendőnek az összes hitelező kielégítésére, fordulhatnak a kültaggal szemben is, aki teljes magánvagyonával korlátlanul és a többi beltaggal egyetemlegesen felelős. Ezt a felelősséget a kültag nevének bármilyen formában való megjelenése maga után vonja.
- a kültag felelőssége abban az esetben is megváltozik, ha nem szolgáltatja vagy csak részben szolgáltatja a vagyoni betétjét. A hitelező ilyenkor is közvetlenül fordulhat a kültag felé követelése kielégítéséért, a kültag vagyoni betétje erejéig, vagyis nem korlátlanul ugyan, de teljes magánvagyonával felel a hitelezővel szemben.

A betéti társaság létét általában nem befolyásolja a tagmozgás, lehetőség van a bel és kültagok be illetve kilépésére. De a társaság megszűnését eredményezheti, ha olyan változás következik be, amely által a társaság elveszíti a jellegét, azaz nincsen kültagja vagy beltagja.

A megszűnés sajátos esete következhet be, ha a társaságból valamennyi beltag illetve valamennyi kültag kiválik. Ilyen esetben a törvény rendelkezéseinél fogva az utolsó kültag illetve beltag kiválásának időpontjával a társaság megszűnhet.

A törvény egy három hónapos türelmi időt biztosít a megmaradt tagok számára, amely alatt eldönthetik, hogy fenntartják-e a társaságot vagy belenyugszanak a társaság jogutód nélküli megszűnésébe. Ha egy főre csökken a betéti társaság új, akár kültaggal bővítve életre kelthető. A törvény rendelkezései szerint kültagok kiválása esetén a bennmaradó beltag(ok) a társaság továbbfolytatását határozhatják el. Vagy új kültagok belépését jelentik be három hónapon belül a cégbíróságnak és így fennmarad a betéti társasági forma. Vagy ha legalább két beltag marad és bejelentik, hogy közkereseti társaságként kívánnak tovább működni.

Mindkét esetben a rendelkezésre álló három hónapos határidő alatt el kell készíteni és a cégbírósághoz be kell nyújtani a társasági szerződés módosítását. Amennyiben valamennyi beltag kiválik a társaságból s azt a bennmaradó kültag(ok) fenn kívánják tartani dönthetnek úgy, hogy:
- új beltagot jelentenek be a cégbíróságnál három hónapon belül és ebben az esetben fennmarad a betéti társasági forma
- vagy ha maradt legalább két kültag a társaság közkereseti társaságként való továbbfolytatását határozhatják el.