A
tulajdont a lízingbe vevő általában az ún. maradványérték megfizetése
fejében szerzi meg, de mód van rá, hogy külön fizetés nélkül csupán
a futamidő alatt fizetett lízingdíj fejében a tulajdonjog automatikusan
átszállásra kerül. Ez a szerződés valamilyen hasznot hajtó dolog
használatát biztosítja és lehetővé teszi az ezek üzemeltetése révén
elérhető hasznok szedését.
Kialakulása.
Az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg a XX. század második
felében. Megjelenésének oka az volt, hogy a beruházások tőkeszükséglete
igen gyakran meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. A hitelezők
számára biztonságos megoldást nyújtott ez a koncepció, mivel a lízingelt
dolog tulajdonjogát megtarthatták és e mellett nem kellett viselniük
a tulajdonost terhelő kockázatokat. A lízingelő számára nem is fontos,
hogy a lízingelt dolog tulajdonjoga rá szálljon, hanem az a fontos
, hogy a lízingelt dolog üzemeltetése révén profitra tegyen szert.
A lízingelt vagyontárgy kitermeli a használati díját és ezen felül
még a többletnyereséget is. E mellett fontos érv lehet a vállalkozók
számára, a különböző országokban a lízinghez kapcsolódó adókedvezmények.
Hazai
szabályok. Hazánkban az 1970-es évektől adott a jogi szabályozás
a lízingügylettel kapcsolatban. Ezen szabályok ellenére ez az ügylettípus
igen nehezen terjedt el, mivel az alacsonynak mondható kamatterhek
mellett a lízingdíjak magasak voltak, és az új ügylettípus még ismeretlen
volt. A szabályozás során végig a pénzügyi és a számviteli szempontok
domináltak.
Magáról
a lízingügyletről. Ez alatt a szerződések komplex rendszerét
értjük. Több szerződésből épül egymásra és a folyamat négy fő részre
tagolható.
-
a felek előszerződése, melyben egy meghatározott tárgy vagy jog
tekintetében vállalják, hogy a későbbiekben lízingszerződést fognak
kötni
- az adásvételi szerződés megkötése, ez a szűkebb értelemben vett
lízingszerződés
- lízingtárgy használata
- lehetőség újabb szerződések megkötésére, amelyek tulajdonjog
változást eredményezhetnek
A
szerződés kétoldalú jogügylet. A lízingbe adó bárki lehet, gyakran
valamelyik bank vagy annak leányvállalata. Lízingbe vevőként szintén
bárki szerepelhet.
Speciális
lehetőség az ún. visszlízing (sale and lease back leasing) a dolog
korábbi tulajdonosa a lízingbe vevő, aki eladta és most lízingeli
a vagyontárgyat és ilyen módon jut szabad pénzeszközökhöz. Ilyen
szerződés bármilyen ingó és ingatlan dologra is létrejöhet.
A
jogviszony tartalmának megállapítására vonatkozóan a felek szabadsága
nagy. A tartalmat a felek úgy határozhatják meg, hogy az számukra
a leginkább megfelelő legyen. A szerződéssel a lízingbe vevő megszerzi
a birtoklás és a használat jogát. Ezen kívül a hasznosítás joga
a legfontosabb. A lízingbe vevő felhatalmazást kap arra, hogy elsajátítsa
a gépek működtetésével elérhető nyereséget. Ezért ő használati díjat
fizet. A díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott
ütemezés szerint. A lízing az egyes szerződéstípusok közül a haszonbérlettel
áll a legközelebbi rokonságban. A fontos különbség, hogy a lízingügylet
elején és végén tulajdonátruházásra kerülhet sor és ez a haszonbérlethez
nem kapcsolódik.
Az
alábbiakban pontokban felsorolva a lízingügylet néhány jellemzőjét
szeretnénk ismertetni:
-
a lízingdíj előre meghatározott időpontokban havonta, félévente
esedékes.
- ezen szerződés alapján minden költség a lízingbe vevőt terheli
- a szerződés időtartama alatt a lízingbe adó a tulajdonos, mégsem
őt terheli a kárveszélyviselés. A kárveszélyt a lízingbe vevő
terheli, vagyis neki kell tulajdonosként viselkedni.
- ha a dolog elpusztul a szerződés nem szűnik meg, hanem átalakul
egyösszegű fizetési kötelezettséggé. A lízingbe vevőnek meg kell
fizetnie a hátralékos díjat. Ez komoly megterhelést jelenthet
a lízingbe vevőnek, ezért a lízinghez általában biztosítás is
kapcsolódik. Amelyben a biztosító szolgáltatását úgy határozzák
meg, hogy az legalább az egyösszegű fizetésre fedezetet nyújtson.
- A lízingbe vevőnek nincsen felmondási joga
A
lízingügylet kapcsán időrendi sorrendben az alábbi szerződések követhetik
egymást:
-
előszerződés, amelyben megállapodnak a későbbi lízingszerződésről
- adásvételi szerződés
- lízingszerződés
- második adásvétel, ahol a lízingbe vevő megszerzi az addig használt
dolog tulajdonjogát, ez a szerződés nem kerül minden esetben megkötésre.
A
szerződés általában határozott időre szól. Az esedékes díj mértékét
úgy állapítják meg, hogy az összes költséget elosztják annyival,
ahány hónapra szól a szerződés. A szerződést írásban kötik meg,
de ez nem érvényességi kellék.
Megszűnés.
A szerződés a határozott idő elteltével szűnik meg. Lehetséges,
hogy a lízingtárgy visszakerül a tulajdonoshoz vagy újra lízingbe
adható (másodkézi lízing, secondhand) Határozott idő eltelte előtt
a szerződés csak igen ritkán szűnik meg, rendes felmondással nem
lehet megszűntetni.
|