Kamarai kritikai az önfoglalkoztatásról. Megoldható?

Számlacsomag vagy klasszikus bankszámla? A bankok bizonyos ügyfél típusra kialakított számlacsomag ajánlatai a legjobb esetben azt jelentik, hogy az ügyfél egyetlen havi fix díjat fizet a bankszámlájához kötődő valamennyi alapvető szolgáltatásért. Természetesen választhatóak a hagyományos céges számlák is, ezek kondícióinál azonban sok változás történt. A számlacsomag igénybe vétele esetén az adott cégnek nem kell fejben tartania, hogy pénzintézete például hány ezrelékes jutalékokat von le utalásai, készpénzfelvételei vagy éppen befizetési ügyletei után, hiszen e tranzakciók, legalábbis bizonyos darabszámig ingyenesnek számítanak. Ezek a csomagok általában külön díj fizetése nélkül a számlához elengedhetetlen céges bankkártya vagy éppen az internet és/vagy mobilbanki kapcsolat fenntartását is tartalmazzák.

A Citibank átalánydíjas, csomagszerű kisvállalati konstrukciója is figyelmet érdemel. Ennek lényege, hogy az ügyfél elektronikus utalási tranzakciói ellenértékeként mindössze egy, az árbevételétől függő fix havi átalánydíjat fizet, s további egyszeri költségei nincsenek, vagyis annyit utalhat, amennyit csak akar.

A legtöbb hitelintézet azonban kissé mást ért a csomag fogalmán: a számlavezetési díjért cserében nem nyújtanak költségmentes szolgáltatásokat a CIB, a K&H, az MKB és a Raiffeisen. Általában a számlaforgalom, kevés vagy sok havi utalás alapján különböztetik meg csomagjaikat. E pénzintézeteknél így tipikusan megtalálható egy olyan kedvezményes számlafajta, amelynek havi díja nagyon alacsony összegű, viszont az egyes utalások jutaléka meglehetősen borsos. A termékpaletta másik oldalán természetesen a nagy havidíjú számlák állnak. Utóbbiaknál viszont az átutalásokért elkért ezrelékek csekélyebbek, ami a nagy forgalmat bonyolító, gyakran utaló cégeknek kedvez.

Más megoldástra is találunk példát: a BB és az Erste Bank bizonyos csomagoknál nem számít fel havi fix díjat. A BB esetében az ingyenesség ára, hogy a számlán bizonyos összeget állandóan tartani kell. Ennek félmilliós volumene egy, gyakorta likviditási gondokkal küzdő mikrocég számára nem is olyan kis elvárás.

Egyes, a piacon lévő, alacsonyabb jutalékú csomagok esetében a hitelintézetek havi vagy éves felső forgalmi korlátot szabnak, így ezeket nem lehet parttalanul igénybe venni.

Az internetbank mindenhol olcsóbb Szinte mindegyik banknál megfigyelhető, hogy az elektronikus tranzakciók jóval olcsóbbak az ugyanolyan papíralapú műveletekhez képest. Itt sem véletlenről van szó: a pénzintézetek tudatosan akarják a számukra legkisebb költséget jelentő elektronikus banki vagy internetbanki megoldások felé terelni a kis- és középvállalati-szektort. Kirívóan olcsóbbak az elektronikus tranzakciók többek között a CIB-nél, a Citibanknál az Erste Banknál, a HVB-nél, a Raiffeisennél, sőt az OTP Banknál is. A Volksbank termékei (E-asy, E-conomy és E-xpert) között mindössze az internetes vagy telepített modemes bankkapcsolat, a számlához kötődő bankkártya, illetve az egyenlegekről, tranzakciókról mobiltelefonra küldött sms kondícióit tekintve találni kisebb-nagyobb különbségeket. Lényegében elektronikusnak számít az IEB és az OTP egy-egy csomagja is.

Az előző években több bank próbált a cégek tevékenységi köre alapján is egyedi számlaajánlatokat kifejleszteni. Így korábban léteztek, s elvétve még ma is vannak (Erste, CIB, MKB) az orvosok, közjegyzők vagy ügyvédek számára kisebb-nagyobb kedvezményeket nyújtó konstrukciók. Úgy tűnik, ezen egyedi ajánlatok többsége azonban vagy nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem is tartalmaztak igazi többletlehetőségeket.

Érdekes módon kevés az olyan számlacsomag, amely annak fejében nyújtana számlakedvezményeket, hogy az adott vállalkozás a hitelintézet egyéb szolgáltatásait is igénybe venné. Ma egyedül a Postabank MátriX mikrovállalkozói konstrukciója biztosít szívet melengetően olcsó havi- és tranzakciós díjakat annak fejében, hogy az adott cég igénybe veszi a hitelintézet valamelyik kölcsönét, legyen szó kisvállalkozói vagy mezőgazdasági gépvásárlási kölcsönről, illetve a bankkal együttműködő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohiteléről. Nem kedvező árukapcsolásnak, inkább biztonsági előírásnak tűnik viszont az a feltétel, hogy a cégvezetőnek, vagy tulajdonosnak a vállalati számlacsomag mellé még saját lakossági számlát is kötelező megnyitni a banknál.

Az bizonyosnak tűnik, hogy egyelőre csak a verseny elején tartunk, a kis- és középvállalkozásoknak biztosított számlacsomagok lehetőségeit még jócskán bővíteni lehetne. Nagy segítség lenne a cégek számára, ha a folyószámlahitelt is a számlacsomagjuk részeként kaphatnák. A mostani termékek többségénél a változtatások leginkább a "csomagolt" áremelésről szólnak.