hirdetés
Amit a közösségi adószámról tudni kell ege Új társasági forma: európai gazdasági egyesülés. kamarai kritika

Kamarai kritikai az önfoglalkoztatásról. Megoldható?

Címlap     Hírek   Info   Fórum   Impresszum   
   Vállalkozás indítása
   Európai Unió           
   Adózás                    
   Jog                          
   Marketing                
   Pénzügyek               
   E-business                
   Tanácsadás              
   Üzleti etika               
   A vállalkozó             
   Névjegy                    
   Hasznos linkek         
   Címjegyzék              
   Színes                      
   Hírek                         
   Archívum                 
EGYÜTTMŰKÖDŐ
PARTNEREINK



BankWeb

Vállalkozó Kedvű Fiatalok Klubja




Egység:
Ebből
Ebbe:

A statisztikai adatok megszerzésének lehetőségei kis- és középvállalkozások számára
Domán Csaba
2005. április 26.

A mai modern világ információs társadalmának meghatározó jellemzője, hogy az adott információ előállítása, feldolgozása és elemzése egyre nagyobb szerepet játszik a kis- és középvállalkozások életében és fejlődésében. Nemcsak a multinacionális vállalatoknak, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is ki kell, illetve ki lehet alakítani egy testreszabott statisztikai információs-rendszert, ahhoz, hogy a gazdasági élet bonyolult folyamatát jellemezni tudják.


Ha a kis- és középvállalkozások vezetői kialakítják a mutatószámok megfelelő rendszerét, akkor a saját adataikat nemcsak csoportosítani tudják, hanem képesek lesznek objektív módon összehasonlítani a tevékenységük színteréül szolgáló iparág, valamint versenytársak adataival is.

A kis- és középvállalkozásoknak a statisztikai rendszerük kidolgozásához szükséges, illetve az ebből végrehajtott statisztikai elemzések kiindulópontjául szolgáló alapadatokat szervezett adatgyűjtés során nyerhetik. Alapadatokhoz a "legegyszerűbb" adminisztratív nyilvántartásokból juthatnak a kis- és középvállalkozások: a gazdasági szervezetek különféle, többnyire törvényekkel is szabályozott számviteli és adózási dokumentumai szolgálnak erre a célra.

Manapság igen hasznos ezen dokumentumok statisztikai hasznosítása, mivel jelentős költség-megtakarításokat tudnak realizálni a vállalkozások, ha tisztában vannak azzal, hogy saját tevékenységük eredménye hogyan alakult egy adott időszakban. Speciális előrejelzési módszerek segítségével azt is ki tudják mutatni, hogy milyen tendenciát fog követni a termelékenységük.

Azonban a fent említett dokumentum adatai csak speciális adathalmazt biztosítnak a vállalkozások vezetői számára, ezért szükség van egy szélesebb körű vizsgálatra is, mellyel egy még teljesebb képet kaphatnak a vállalkozásuk piaci helyzetéről, tevékenységéről.

Mielőtt a vállalkozások végrehajtanák az adatfelvételt, mindenképpen tisztázniuk kell, az adatfelvétel célját, a felvétel után következő munkafázisok tartalmát és menetét. Ha ezt nem teszik meg, akkor könnyen olyan adatok halmazát nyerik, melyek használhatatlanok lesznek a számukra, s ezáltal statisztikai hibát is elkövetnek, mely igen fontos része a mintavételnek, de erről bővebben majd egy későbbi tanulmányban térek ki részletesen.

Ezen problémát egy olyan tervezéssel lehet elkerülni, mely az adatfelvétel minden szakaszára kiterjed (adatgyűjtés, adatrögzítés- és tárolás, feldolgozás, elemzés, közlés). E tervezésnek fontos részét képezi a vállalkozások működésének színteréül szolgáló iparági adatok, a versenytársak és a társadalmi környezet alapadatainak körültekintő statisztikai leképezése.

Az adatgyűjtés során megismert alapadatokat a tervezés szakaszában meghatározott módon kell rögzíteni, melynek legegyszerűbb és legáltalánosabb formája a kérdőív, melyet a cég vezetőinek célszerű összeállítani szubjektív és objektív szempontok figyelembevételével, illetve célszerű külső szakértőket is bevonni a kérdőív kérdéseinek meghatározásához. Mindenképpen ügyelni kell arra is, hogy a kérdőívek kitöltése szakszerű módon történjen meg, ezért egy jól képzett, állandó szakmai stábot kell felkérni az adatfelvétel elvégzéséhez.

Az adatfelvétel gyakoriságát jelentősen befolyásolja a vállalkozások anyagi helyzete, mivel egy lekérdezés lehet egyszeri, ismétlődő és folyamatos, ami eltérő költségekkel jár. Annak meghatározása, hogy az adott típusok közül melyik milyen költséggel jár igen nehéz, mivel minden egyes lekérdezés nagyban függ a vállalkozás igényeitől, illetve az adatok elérhetőségének lehetőségeitől.

Az egyszeri adatfelvételek ún. keresztmetszeti adatok, melyek elemzésére az egyik legjobb és legáltalánosabb módszer a regresszió-számítás. Ezt a típust akkor célszerű alkalmazni, ha egy kkv új szereplőként kíván a piacra belépni, vagy egy projekt megvalósíthatóságát kívánja felmérni és az így megkapott elemzések a pályázat elkészítésének alapjául is szolgálhatnak. Az ismétlődő és folyamatos adatfelvételek idősoros (hosszmetszeti) vagy longitudinális adatokat eredményezhetnek, amelyeknél ügyelni kell a szezonalitás hatására is.

Ha az adatfelvétel módszertanát a kis- és középvállalkozások kialakították, célszerű eldönteni, hogy a statisztikai megfigyelés a sokaság mekkora részére terjed ki. A vállalkozások vezetőinek szintén jól meg kell fontolni, hogy a mintavételes eljárások közül melyiket alkalmazzák, ugyanis az egyes típusok használhatóság jelentősen függ a vállalkozások speciális igényeitől.

vissza
Hozzáadás
kedvencekhez

hirdetés


hirdetés
Domain regisztráció,
tárhelybérlet kis- és
közép-
vállalkozásoknak a
legkedvezőbb áron!

hirdetés
ConnectAD

hirdetés

     
  Impresszum I Adatvédelem I Médiaajánlat
Írja meg véleményét:
velemeny@vallalkozas-online.hu