Ha a kis- és középvállalkozások vezetői kialakítják a mutatószámok
megfelelő rendszerét, akkor a saját adataikat nemcsak csoportosítani
tudják, hanem képesek lesznek objektív módon összehasonlítani
a tevékenységük színteréül szolgáló iparág, valamint versenytársak
adataival is.
A kis- és
középvállalkozásoknak a statisztikai rendszerük kidolgozásához
szükséges, illetve az ebből végrehajtott statisztikai elemzések
kiindulópontjául szolgáló alapadatokat szervezett adatgyűjtés
során nyerhetik. Alapadatokhoz a "legegyszerűbb" adminisztratív
nyilvántartásokból juthatnak a kis- és középvállalkozások: a gazdasági
szervezetek különféle, többnyire törvényekkel is szabályozott
számviteli és adózási dokumentumai szolgálnak erre a célra.
Manapság igen
hasznos ezen dokumentumok statisztikai hasznosítása, mivel jelentős
költség-megtakarításokat tudnak realizálni a vállalkozások, ha
tisztában vannak azzal, hogy saját tevékenységük eredménye hogyan
alakult egy adott időszakban. Speciális előrejelzési módszerek
segítségével azt is ki tudják mutatni, hogy milyen tendenciát
fog követni a termelékenységük.
Azonban a
fent említett dokumentum adatai csak speciális adathalmazt biztosítnak
a vállalkozások vezetői számára, ezért szükség van egy szélesebb
körű vizsgálatra is, mellyel egy még teljesebb képet kaphatnak
a vállalkozásuk piaci helyzetéről, tevékenységéről.
Mielőtt a
vállalkozások végrehajtanák az adatfelvételt, mindenképpen tisztázniuk
kell, az adatfelvétel célját, a felvétel után következő munkafázisok
tartalmát és menetét. Ha ezt nem teszik meg, akkor könnyen olyan
adatok halmazát nyerik, melyek használhatatlanok lesznek a számukra,
s ezáltal statisztikai hibát is elkövetnek, mely igen fontos része
a mintavételnek, de erről bővebben majd egy későbbi tanulmányban
térek ki részletesen.
Ezen problémát
egy olyan tervezéssel lehet elkerülni, mely az adatfelvétel minden
szakaszára kiterjed (adatgyűjtés, adatrögzítés- és tárolás, feldolgozás,
elemzés, közlés). E tervezésnek fontos részét képezi a vállalkozások
működésének színteréül szolgáló iparági adatok, a versenytársak
és a társadalmi környezet alapadatainak körültekintő statisztikai
leképezése.
Az adatgyűjtés
során megismert alapadatokat a tervezés szakaszában meghatározott
módon kell rögzíteni, melynek legegyszerűbb és legáltalánosabb
formája a kérdőív, melyet a cég vezetőinek célszerű összeállítani
szubjektív és objektív szempontok figyelembevételével, illetve
célszerű külső szakértőket is bevonni a kérdőív kérdéseinek meghatározásához.
Mindenképpen ügyelni kell arra is, hogy a kérdőívek kitöltése
szakszerű módon történjen meg, ezért egy jól képzett, állandó
szakmai stábot kell felkérni az adatfelvétel elvégzéséhez.
Az adatfelvétel
gyakoriságát jelentősen befolyásolja a vállalkozások anyagi helyzete,
mivel egy lekérdezés lehet egyszeri, ismétlődő és folyamatos,
ami eltérő költségekkel jár. Annak meghatározása, hogy az adott
típusok közül melyik milyen költséggel jár igen nehéz, mivel minden
egyes lekérdezés nagyban függ a vállalkozás igényeitől, illetve
az adatok elérhetőségének lehetőségeitől.
Az egyszeri
adatfelvételek ún. keresztmetszeti adatok, melyek elemzésére az
egyik legjobb és legáltalánosabb módszer a regresszió-számítás.
Ezt a típust akkor célszerű alkalmazni, ha egy kkv új szereplőként
kíván a piacra belépni, vagy egy projekt megvalósíthatóságát kívánja
felmérni és az így megkapott elemzések a pályázat elkészítésének
alapjául is szolgálhatnak. Az ismétlődő és folyamatos adatfelvételek
idősoros (hosszmetszeti) vagy longitudinális adatokat eredményezhetnek,
amelyeknél ügyelni kell a szezonalitás hatására is.
Ha az adatfelvétel
módszertanát a kis- és középvállalkozások kialakították, célszerű
eldönteni, hogy a statisztikai megfigyelés a sokaság mekkora részére
terjed ki. A vállalkozások vezetőinek szintén jól meg kell fontolni,
hogy a mintavételes eljárások közül melyiket alkalmazzák, ugyanis
az egyes típusok használhatóság jelentősen függ a vállalkozások
speciális igényeitől.