Az etikai vállalalatértékelés a vállalatok etikai szempontból történő értékelését jelenti, megkülönböztetve az egyéb gazdasági és pénzügyi értékeléstől. Az etikai értékelés nem helyettesítheti a gazdasági és pénzügyi értékelést, hanem kiegészítheti azt. Az értékelés döntési kritériumként szolgálhat különböző gazdasági aktorok számára, mint a munkavállalók, fogyasztók, befektetők. Az értékelés tárgya a vállalat, mint egész, nemcsak egyes termékei, szolgáltatásai vagy személyek (például a vállalatvezetés).

A vállalatok etikai értékelésének eszközei lehetnek a következők:

- Vállalati tesztek. A vállalati tesztek a vállalatot független oldalról, felkérés nélkül, bizonyos kritériumok alapján megvizsgálják és értékelik, abból a szempontból, hogy a kiválasztott területeken mennyiben cselekszik társadalmilag és ökológiailag felelősen. A nyert információkat sűrített formában nyilvánosságra hozzák, és ezzel a különböző piaci partnereknek számára segítségül szolgál a döntéseknél. Az etikai vállalati tesztek különböző kritériumok alapján értékelik a vállalatokat. Híres példa a Shopping for a Better World kritériumrendszere. A legtöbb vállalati teszt alapja a fenntarthatóság (sustainability) jövőképe. Általában olyan szempontokat vizsgálnak, hogy a cég támogat-e jótékonysági akciókat, van-e pénze fegyverügyletben, nukleáris energiában, milyen a viszonya a faji kérdésekhez, a kisebbségekhez, a gyermekmunkához, a környezetvédelemhez, az állatkísérletekhez, épít-e lakást a dolgozóknak, támogatja-e a helyi önkormányzatot, hogyan bánik a nőkkel, az idősekkel. A táblázatok sokszor nem mondanak átfogó ítéletet, a végleges minősítést meghagyják a fogyasztónak, vagy a befektetőnek.

- Indexek. Az indexek a pénzügyi mutatók analógiájára olyan mutatószámokat jelentenek, amelyek célja a vállalatok etikai teljesítményének megragadása. Ezek megjelenítik az etikai audit eredményeit és illeszkednek a vállalati teljesítménymutatók rendszerébe. Többek között Magyarországon is fejlesztettek ki ilyen mutatószámokat.

- Társadalmi jelentés (Social Report), Etikai Számviteli Beszámoló (Ethical Accounting Statements). Az 1980-as évek végén jelentek meg olyan etikai rendszerek, amelyeket egy-egy élenjáró vállalat részére dolgoztak ki. A Ben &Jerry's 1998-ban vezette be az éves társadalmi jelentést (Social Report), amely az érintettekkel való interjúkra alapozva értékelte a vállalat etikai teljesítményét. A The Body Shop Társadalmi Auditja (Social Audit) már külső értékelést jelentett. Az érintettek aktív együttműködése adta az Sbn Bank Etikai Számviteli Beszámolójának (Ethical Accounting Statements) az alapját.

- Társadalmi/ ökológiai/etikai mérlegek. Az etikai auditok módszertani megalapozása érdekében megjelent a társadalmi, ökológiai, illetve etikai mérlegek kidolgozásának igénye. Ezek adott időszakra vonatkozóan a vállalati tettek érintettekre való hatásait összegzik. Az etikai mérleg a társadalmi legitimitás egyéb szempontjainak figyelembe vétele miatt átfogóbb lehet, mint a társadalmi illetve az ökomérleg.

Az előbbiekben említett vállalati példák a SEAAR mozgalom (Social and Ethical Accounting, Auditing and Reporting) sikerességét bizonyítják, ahol számos esetben átfogó legitimitást sikerült elérni az érintetekkel való párbeszéd révén. A SEAAR német és francia ellenpéldája, a társadalmi mérlegek ezzel szemben inkább megrekedtek egyfajta technokrata könyvelői mentalitás szintjén, aminek következményeként nem igazán tudtak teret hódítani a vállalati gyakorlatban.

A vállalati etikai teljesítmény értékelésében a következő fejlődési szakaszt a szabványok kidolgozása és alkalmazása jelentette. Az etikai kritériumok szerinti értékelés alapjául egyre inkább azok a struktúrák, folyamatok szolgálnak, amelyek a konfliktusok legitim megoldását lehetővé teszik.

kapcsolódó anyagok

Az etikai auditálás és várható tendenciái