hirdetés
Amit a közösségi adószámról tudni kell ege Új társasági forma: európai gazdasági egyesülés. kamarai kritika

Kamarai kritikai az önfoglalkoztatásról. Megoldható?

Címlap     Hírek   Info   Fórum   Impresszum   
   Vállalkozás indítása
   Európai Unió           
   Adózás                    
   Jog                          
   Marketing                
   Pénzügyek               
   E-business                
   Tanácsadás              
   Üzleti etika               
   A vállalkozó             
   Névjegy                    
   Hasznos linkek         
   Címjegyzék              
   Színes                      
   Hírek                         
   Archívum                 
EGYÜTTMŰKÖDŐ
PARTNEREINK



BankWeb

Vállalkozó Kedvű Fiatalok Klubja




Egység:
Ebből
Ebbe:

A hálózati gazdaság kialakulása és jellegzetességei
Vállalkozás-online
2004. március 26.

A műszaki technológia fejlődése, ha nem is az egyik pillanatról a másikra, de szükségszerűen folyamatosan változtatja, alakítja a világot. Ennek nyomán időnként üzleti paradigmaváltások is szükségessé válnak. Az Internet kialakulása hasonló helyzetet teremtett, mint a XIX. század vasúti hálózatának létrejötte és az ezzel párhuzamosan fejlődő technológiák az ipari forradalom korában.

Ez az úgynevezett hálózati infrastruktúra teremtett hátteret a nagy és bonyolult szervezetek, vállalatok kialakulásához. A gyorsabb és megbízhatóbb kommunikáció, illetve szállítás révén a cégek már nemcsak helyi, hanem nemzeti, sőt nemzetközi piacokat is el tudtak érni.

Az 1970-es években először az olajárrobbanás kérdőjelezte meg a vállalatóriások sikerességét. Az újabb kihívásokra válaszul vállalatszerkezeti, üzleti innovációk jelentek meg. Ilyen volt például az utóbbi két évtizedben az üzleti folyamatok újraszervezése (BPR - Business Process Reengineering) és a kiszervezés, a tevékenység-kihelyezés (outsourcing).

A különböző digitális és kommunikációs technológiák konvergenciája, a nagy vállalatbirodalmak számítástechnikai rendszereinek összekapcsolása talán a XIX. század második felének hálózati forradalmánál is jelentősebb gazdasági változásokat generál. Az új, elektronikus adathálózatok végeredményben nemcsak az információs folyamatokra hatottak elementáris erővel, hanem a társadalmi, gazdasági szereplők értékalkotásának és fogyasztásának új együttműködési formáját is kezdik kialakítani. Az Internet mára már nem csupán az üzleti információk legolcsóbb és leghatékonyabb közvetítője, hanem egyre inkább kezd fontos kereskedelmi csatornává, koncentrált piaccá válni. Tekintsük át a következőkben a hálózati gazdaság legfontosabb jellegzetességeit:

Az információ előállításának határköltsége folyamatosan csökken és közelít a nullához. Az információ a hagyományos javaktól sok szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Az információ előállításának magas fix költségeivel szemben a sokszorosítás és a terjesztés költségei elenyészők. Részben ebből következik, hogy az információ értékelését nem költség alapon, hanem az általa nyújtott érték alapján kell elvégezni.

Az információ tárolásának, feldolgozásának és átvitelének költsége szintén egyre csökken. Geoffrey Moore, az Intel egyik alapítója szerint a chipek tárolási kapacitása 18 havonta megduplázódik (ún. Moore-törvény), aminek következtében egyre több készülék és tevékenység válik "teljesen digitalizálttá". A gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre gyorsabb, kisebb és olcsóbb eszközök állnak rendelkezésre. Az információk (szoftverek) majdnem teljesen replikálhatók, következésképpen minden egyes individuum elvben az egész társadalom teljes információs outputját fogyaszthatja. (Ennek nyilván számos gyakorlati korlátja van persze, de a legnagyobb korlátja a társadalom tagjainak információbefogadó és feldolgozó képessége.

Az információ és a tudás olcsóbb és hatékonyabb felhasználása. A hálózaton alapuló gazdaság kialakulását az ösztönzi, hogy a hálózati technológiák révén mód nyílik az információ és a tudás olcsóbb és hatékonyabb felhasználására.

Az információ egyszerre lehet gazdag és elérhető. Az információ gazdagságát az elektronikus kereskedelem szempontjából a következő három aspektus határozza meg: a sávszélesség (egységnyi idő alatt továbbított információmennyiség), az egyénre szabottság és az interaktivitás. Az elérhetőség az információcserélők körének nagyságát jelenti. Az információ gazdagsága és elérhetősége között hagyományosan fordított arányosság áll fenn: minél szélesebb kör számára tesszük elérhetővé az információt, annál kisebb lesz a gazdagsága, értéke. A hálózatok kialakulása és különösen az Internet térhódítása megszünteti ezt a hagyományosan fordított arányossági kapcsolatot, és az információ gazdagsága immár az elérhetőség növekedése mellett is sértetlen maradhat. Ha mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, akkor az információ - a fizikai szállítás módjától elszakadva - egyszerre lehet gazdag és elérhető.

Megjegyzendő, hogy az információmennyiség is robbanásszerűen bővül, mivel növekszik az üzletkötések és információs érintkezések abszolút száma. Ezt a tendenciát nevezik kapcsolat-robbanásnak. Az információmennyiség növekedése ugyanakkor figyelemszegénységet szül, így egyre inkább az információ szelektálása jelent feladatot, mintsem az információ elérése.

Értékláncok versenye. A verseny többnyire már nem pusztán önálló vállalatok között zajlik, hanem beszállítóikkal, illetve partnerhálózatokkal kiegészült termelő, szolgáltató vállalatkörök versengenek egymással. A jövőben fontos szerepet fog betölteni a kiegészítő szolgáltatást nyújtó, illetve komplementer terméket gyártó vállalatokra való koncentrálás. A versenytársakra és a partnerekre tehát egyszerre kell figyelni.

Hálózati hatások, a növekvő volumenhozadék elve. A résztvevők számára előny származik abból, ha egy népszerű, sokak által használt rendszer tagjaivá válnak. Ez a visszacsatolás öngerjesztő folyamatokat indít el, ami a nagy, sokszereplős hálózatok további növekedéséhez vezet. Jóllehet a vevők kezdeti megszerzési költsége magas, azonban egy kritikus tömeg elérésén túl minden újabb vevő megszerzésével egyre növekvő eredmény érhető el, ami koncentrációs folyamatokhoz vezethet.

Egyszerűbbé válik az üzleti partner váltása. Az információtechnológia fejlődése áttekinthetőbbé teszi a piacokat - és ezt az elektronikus kereskedelem használja ki a leginkább -, így a korábbinál egyszerűbbé válik a partnerek közötti váltás. A vállalatok ezt ellensúlyozandó egyre inkább érdekelté válnak abban, hogy a vevőiket magukhoz láncolják, megnövelve számukra a partnerváltással járó költségeket.

Megnő az iparági standardok jelentősége. Az iparág szereplőinek természetesen érdekükben áll, hogy kialakuljon egy általánosan elterjedt standard, de mindemellett azt is szeretnék, hogy az általuk kifejlesztett termék, eljárás válna azzá. Mivel általában véve önmagában erre egyetlen vállalat sem képes (az egyik kivétel a Microsoft operációs rendszere), számos iparágban a stratégiai partneri kapcsolatokra irányuló törekvések fokozódásának lehetünk tanúi. A cél a szinergiák kihasználása mellett a domináns piaci pozíció elérése, amelyben a partnerek lehetnek akár a vállalat vevői is. Ebben a versenyben a várakozásoknak kiemelt szerepük van.

vissza
Hozzáadás
kedvencekhez

hirdetés


hirdetés
Domain regisztráció,
tárhelybérlet kis- és
közép-
vállalkozásoknak a
legkedvezőbb áron!

hirdetés
ConnectAD

hirdetés

     
  Impresszum I Adatvédelem I Médiaajánlat
Írja meg véleményét:
velemeny@vallalkozas-online.hu