A Magyarországon teljesen újnak számító vállalkozási forma legfontosabb jellemzője, hogy nem nyereség centrikus , nem elsősorban a maga számára kíván profitot termelni, alapvető rendeltetése, hogy megkönnyítse, illetve fejlessze tagjainak tevékenységét, növelje azok eredményességét. Az egyesülés tagjai természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, s közjogi egységek lehetnek.

A tagok különböző tagállamokban rendelkezhetnek székhellyel, legalább két tagjának kell lennie, a tagok az egyesülés tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek . Az európai egyesülés annyiban különbözik a már most is meglévő egyesüléstől, hogy tagjai különböző tagállamokban működnek, vagy tevékenységüket különböző tagországokban gyakorolják. Minden tagnak azonban az EU-n belül kell székhellyel rendelkeznie, illetve működnie. Különbség van a határozathozatal módjában is: a magyar egyesülés általában egyszerű szótöbbséggel határoz, az európai - az idevágó rendelet értelmében - több kérdésben azonban egyhangú voksot követel.

Az európai gazdasági egyesülés alapítása nincsen minimális alaptőkéhez kötve, alapításához legalább 2 tagra van szükség. Nyilvántartását a székhely szerinti államban kell eszközölni, de alapítását és felszámolásának befejeződését az EU hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

Az európai gazdasági egyesülés alapítására, vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségeire és a tagok kizárására a Gt. általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A ege szervezetére az egyesülés általános szabályai vonatkoznak.

Az európai gazdasági egyesüléssel kapcsolatos szabályozások a Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba. Ez a dátum 2004. május 1.