A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az önfoglalkoztatás
szabályozását, ezt azonban csak összehangolt intézkedéssorozattal
tartja megvalósíthatónak - derül ki a szervezet Indexhez eljuttatott
állásfoglalásából. Kompaktor Emília, a kamara közgazdasági igazgatója
szerint a járulékfizetés elkerülésének felszámolását célzó kormányzati
törekvések csak az adó- és járulékterhek érezhető csökkentésével
valósíthatók meg maradéktalanul.
A
munkáltató most sem tud könnyebben fizetni. A kamarai
szakember arra figyelmeztetett: a vállalkozói formában való foglalkoztatás
korábban komoly munkaerő-piaci problémákat oldott meg, hiszen
sokan csak úgy kerülhették el a munkanélküliséget, hogy vállalkozók
lettek. A jelenlegi helyzetet egy csapásra nem lehet megoldani,
már csak azért sem, mert a munkáltató valószínűleg most sem fogja
könnyebben kifizetni a bérterheket, mint korábban.
Kompaktor Emília szerint a munkaadót ösztönözni kellene arra,
hogy önfoglalkoztatóval szerződjön, valamint el kell kerülni a
felesleges terheket jelentő látszatintézkedéseket és az adminisztráció
növekedését. Azt is fontosnak tartja, hogy a változásoknak a valóban
vállalkozóként dolgozó, szerződéses partnerek fokozottabb védelmére
is ki kellene terjedniük.
Nem
célszerű a visszamenőleges vizsgálat. A kamara szerint
sokan kötöttek olyan megbízási vagy vállalkozói szerződést, amellyel
munkaviszonyt lepleztek. Kompaktor Emília leszögezi: nem lenne
célszerű, ha utólag történő vizsgálatok során, szubjektív megítélés
alapján átminősítenék azokat.
Az
MKIK illetékese szerint az önfoglalkoztatási rendszer bevezetése
súlyos munkaerő-piaci feszültségeket is eredményezhet. Ezért a
kamara szerint alapos hatástanulmányokat kellene végezni, és a
külföldi tapasztalatokat a hazai viszonyokra át kellene dolgozni.
A
minisztérium szerint nem lesznek elbocsátások. A minisztériumba
folyamatosan érkeznek vissza az önfoglalkoztatási vitaanyaghoz
fűzött vélemények. Ezek rendszerezése és elemzése után, várhatóan
néhány héten belül megkezdődik a tervezet nyilvános társadalmi
vitája. Ezt Burány Sándor munkaügyi miniszter jelentette be hétfői
sajtótájékoztatóján.
A
szaktárcánál nem félnek attól, hogy az önfoglalkoztatási rendszer
hatására a most kényszervállalkozóként foglalkoztatott munkatársakkal
szerződést bontanak a munkaadók. "Nincs ilyen közvetlen, rövidtávú
veszély" - válaszolta Burány Sándor egy újságírói kérdésre. Igaz,
a tervezet még eléggé képlékeny, maga a miniszter is elismert,
hogy a részletek még kidolgozásra várnak.
Önfoglalkoztatás
kétszeres adóztatással. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
minisztériumban május végén jelentették be, hogy német mintára
hazánkban is bevezetnék az önfoglalkoztatás intézményét. Ezzel
azt a gyakorlatot szeretnék felszámolni, hogy a munkaadók vállalkozási
vagy megbízási szerződéssel foglalkoztassák munkatársaikat, és
így csökkentsék a közterheket.
Az
új rendszert a tervek szerint egy hároméves átmeneti időszak során
vezetnék be. A munkaadónak az első évben a bérterhek egyharmadát,
a másodikban kétharmadát, a harmadiktól pedig a bérek utáni teljes
adó- és járulékterhet kellene megfizetnie az önfoglalkoztatók
után is. Az, hogy ki számít önfoglalkoztatónak, egy ötpontos kritériumrendszer
alapján dőlne el. Aki az elvárásoknak megfelel, annak lényegében
kötelező lesz az önfoglalkoztatást választania.
Az
új rendszer elsősorban a foglalkoztatókat érinti, méghozzá felettébb
kellemetlenül, hiszen közterheiket jelentősen növeli. Önfoglalkoztatott
a mostani terhek szerint magánszemély nem lehet, csak vállalkozó
vagy vállalkozás. A jelenlegi elképzelésekből úgy tűnik: ha a
munkaadónak is fizetnie kell a közterheket az önfoglalkoztatónak
kifizetett összeg után, úgy azt a pénzt kétszer adóztatják meg.