A grafológia (íráspszichológia) története az ókori Rómáig vezethető
vissza: ebből az időből származnak az első leírások császárok, magas
rangú személyek kézírásáról. A XVII. századtól már komolyabb művek,
kisebb kutatásokon alapuló megállapítások láttak napvilágot. Kimondták,
hogy írásunk is agyi vezérlés alatt áll - így kézírás helyett alkalmasabb
lenne az "agyírás" kifejezés használata. A XX. századra kialakult
a kézírás-vizsgálat objektív módszere, amelynek tökéletesítése -
többek között a számítógépek adta lehetőségek kiaknázásával - napjainkban
is folyik.
|
A hazai grafológia
az 1920-as évektől a II. világháborúig igen dinamikusan fejlődött,
majd a 80-as évek közepéig - hivatalosan - "nem létezett". Az 1980-as
évek közepétől induló utóbbi kutatások eredményei ismét a világ
élvonalába emelték a magyar grafológiát.
A kézírás-vizsgálat
mindig célzottan, a megbízó által kiválasztott tulajdonságokra fókuszálva
történik, így feltárhatók a kézírás készítőjének személyiségjellemzői:
mentális és szociális képességei, pszichés és fizikai állapota.
A grafológia
alkalmazása a vállalkozások humánpolitikai folyamataiban az alábbi
területeken hatékony:
-
Kiválasztás:
állásra jelentkezők előzetes szűrése, munkatárs- és vezetőkiválasztás,
egyéni kompetenciák vizsgálata.
-
Szervezettervezés
és -fejlesztés: szerkezet-feltérképezés, csapatépítés,
kommunikációs és konfliktuskezelési technikák feltárása, teljesítményértékelés,
állapotkövetés, lojalitásvizsgálat, karriertervezés, továbbképzések
megtervezése, motivációs vizsgálat.
A kézírás-vizsgálat
humánpolitikai alkalmazásának előnyei más módszerekkel szemben:
-
a
személyiség dinamikus egészét tekintve emeli ki az adott pozíció
szempontjából fontos tulajdonságokat, képességeket, s feltárja
a közöttük lévő összefüggéseket;
-
a megbízó gyorsan kap mélyreható információkat a vizsgált személyről,
így fel tud készülni az esetleges problémákra, illetve maximálisan
ki tudja használni a vizsgált személyben rejlő lehetőségeket,
s már a munkakapcsolat kezdetétől hatékonyan tudja ösztönözni;
-
az
író személy nem tudja oly mértékben "eltorzítani" a kézírását,
hogy az elemzésből kapott összkép a valóságnál sokkal jobb vagy
rosszabb színben tüntesse őt fel;
-
a
vizsgálat alanyát a lehető legkevésbé terheli, hiszen az elemzés
elvégzéséhez mindössze egyoldalnyi kézzel írott szövegre van
szükség;
-
a
vizsgálat alanya szembesülhet saját tulajdonságaival, ez mélyítheti
önismeretét, segítheti én-fejlődését, s az ajándékba kapott
írásos szakvélemény már a kezdetektől erősítheti a céghez való
kötődését.
A
későbbiekben részletesen bemutatjuk az egyes területeken történő
alkalmazási lehetőségeket.
|