Többek
között a következő fő kérdésekre kerestünk választ:
-
Van-e létjogosultsága a vállalaton belüli etikai kérdéseknek?
- Milyen vállalati etikai irányzat tekinthető dominánsnak Magyarországon?
- Milyen jövőbeli tendencia várható az etika vállalaton belüli
jelentőségét tekintve?
- Van- e különbség az etika vállalaton belüli szerepének megítélésénél
a nagyvállalalati, a kisvállalati és a nem üzleti szféra véleményében?
Az
etikai érzékenységről. Az etikai érzékenység kifejezés elsősorban
személyekkel kapcsolatban jelenik meg az üzleti etikai irodalomban.
A kifejezést az egyes szerzők különbözőképpen definiálják. A Journal
of Business Ethics összefoglalta az elmúlt húsz év üzleti etikai
kutatásainak sajátosságait, a folyóiratban megjelent cikkek alapján.
Eszerint az etikai érzékenység három értelmezése terjedt el a témával
foglalkozók körében:
1.
egy személy azon felismerésének a képessége, hogy egy bizonyos
helyzet etikai dilemmát jelent
2. a helyes cselekvés valószínűsége
3. az etikátlan magatartással szembeni intolerancia (Collins,
2000).
A
vállalatok vonatkozásában a vállalati társadalmi felelősség témaköréhez
kapcsolható a vállalati társadalmi érzékenység. A vállalati társadalmi
felelősség irodalma arra összpontosított, hogy milyen kötelezettségei
vannak a vállalatoknak a társadalmi környezettel szemben, viszont
nem adott a menedzsment kezébe olyan eszközöket, amelyekkel a vállalat
ezt meg tudná valósítani. A társadalmi érzékenység irodalma erre
a hiányosságra való reakcióként fejlődött ki. A vállalat társadalmi
érzékenysége a társadalmi nyomásokra való reagálás képességét jelenti.
Más
megközelítésben viszont a vállalati társadalmi érzékenység nem válaszreakcióként
jelenik meg, hanem sokkal inkább a vállalat kezdeményező szerepeként
értelmezik. Ez az értelmezés átvezet a napjainkban aktuális "Corporate
Citizenship" vállalati polgárság felfogáshoz. A "jó vállalati polgár"
nemcsak a vállalat legális felelősségére koncentrál, hanem olyan
cselekedetekre is, amelyek célja "a közösségi élet minőségének növelése
aktív, participáción alapuló, szervezett részvétel útján". A vállalat
magatartásának célja ezzel nem a pénzügyi teljesítmény növelése,
ugyanakkor magatartása pozitív hatással lehet pénzügyi teljesítményére.
A
kutatás eredménye. Az etika vállalaton belüli szerepének
vizsgálata során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy hogyan,
és milyen intenzitással reagál az üzleti, illetve a nem üzleti szféra
az etikai kérdésekre.
A
megkérdezettek összesen 22 százaléka szerint nincs, vagy alig van
érdeklődés az etikai kérdések iránt. A válaszolók 19 százalékának
van ilyen irányú érdeklődése, de nincsenek elképzeléseik az intézkedések
bevezetésére illetve a további teendőkre vonatkozóan. Közel 60 százalékuk
tartja már ma is, vagy a jövőre nézve a sikeres vezetés feltételének
a morális kérdések figyelembe vételét.
Annak
ellenére, hogy a válaszadók jelentős része (18 %) szerint alig van
érdeklődés a vállalati etikai kérdések iránt, mivel más problémák
sürgetőbbek, a vélemények a jövőre vonatkozóan az etika vállalaton
belüli szerepének növekedését prognosztizálják. "Az etikai kérdések
figyelembe vétele egyre fontosabb lesz a jó vezetés számára". Akik
nem látják versenytényezőnek a vállalati etikát, azok is a jövőbeli
szerepének felértékelődésével értenek leginkább egyet, hiszen
az összes válaszadó mintegy ötöde szerint a jövőben mindenképpen
kénytelenek lesznek a vállalatok etikai kérdésekkel foglalkozni.
Az
egyes vizsgálati csoportok egyetértési arányát elemezve megállapítható,
hogy az etikai kérdések iránti érdeklődés hiánya a
nagyvállalatok esetében a legkisebb (2,11 %) bizonyára azért, mert
a kisvállalatok más jellegű problémáikat sokkal sürgetőbbnek ítélik
meg. Ezzel szemben azoknak a kisvállalati vezetőknek, akiknek van
ilyen irányú érdeklődése (9,86 %) megvannak a saját koncepciói is
a további teendőket illetően.
A
nem üzleti szférában dolgozókra az jellemző, hogy
negatívabban ítélik meg a (5.88 %) a vállalati szféra hozzáállását
az üzleti életben felmerülő etikai kérdésekhez, véleményük szerint
nem igazán vannak konkrét elképzelései (16.99 %) az üzleti etikai
problémák gyakorlati megoldására vonatkozóan.
Visszatérve
a kifejtett vállalati etikai érzékenység fogalmához, összességében
az integratív felfogás értelmében nem beszélhetünk
etikai érzékenységről a hazai vállalati körben, viszont a hagyományos
vállalatfelfogással jellemezhető etikai érzéketlenségről sem.
Az etika jövőbeni vállalati szerepére vonatkozóan bíztató az előrejelzés,
bár félő, hogy csak az instrumentalista felfogás értelmében.
|