Kamarai kritikai az önfoglalkoztatásról. Megoldható?

Részletvétel. Az adásvételi szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy a már átruházott és birtokba is vett dolog ellenértékét, a vevő több részletben, meghatározott későbbi időpontban szolgáltatja. A vevő a teljes ellenértékkel az adásvétel pillanatában nem rendelkezik, de jövedelmei lehetővé teszik, hogy részletekben tulajdonjogot szerezzen. Főszabályként a tulajdonjog a vevőre, a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll. Ezért az eladónak külön érdemes gondoskodni, az alábbi hitelezői pozíciót védő eszközökről:

- tulajdonjog fenntartás
- részletfizetés megvonása
- elállás
- elidegenítési és terhelési tilalom

Tulajdonjog fenntartás. Legcélszerűbb ingatlanok esetében alkalmazni, ha labilisnek tűnik a vevő. E forma szerint az eladónak módjában áll a tulajdonjogát, az átadást követően is magának fenntartani, egészen addig amíg a teljes vételár kifizetésre nem került. Csak írásba foglalt formában jöhet létre, ezt a szerződés megkötésekor kell írásba foglalni, a vételár hiánytalan megfizetéséig terjedhet. ! A részletre vevő a kárveszélyt akkor is viseli, ha a tulajdonjog fenntartása okából nem volt tulajdonos. Ebben az esetben egy függő jogi helyzet keletkezik, az eladó ugyan tulajdonos marad, de nem használhatja és nem is hasznosíthatja a dolgot. Minden esetben indokolt lehet, ha a birtokbaadás és a vételár teljes megfizetése nem esik egybe. Ilyen esetekben létezik egy megkötött szerződés, de a tulajdonátszállás a hiánytalan vételár megfizetéséhez kötődik. Kiemelkedő jelentőségű hitelezővédelmi eszköz.

Részletfizetés jogának megvonása. Az eladó jogvesztés kikötése, hogy megelőzze a kötelezett késedelmét és biztosítsa a részletek pontos, határidőben történő megfizetését.

Elállás. Az eredeti állapot szankcióként alkalmazandó helyreállításával fenyegeti a nem fizető vevőt. Csak az első késedelembe esést követő felszólítás sikertelensége esetén alkalmazható.

Elidegenítési és terhelési tilalom. A tulajdonjog átruházásával egyidejűleg köthető ki, és az eladónak a dologra vonatkozó jogát biztosítja.

Minta szerinti vétel

A megkötött szerződés teljesítése során az eladó olyan dolgot köteles a kialkudott feltételekkel szolgáltatni, amely a vevő által megismert és elfogadott mintának megfelel. Igen jelentős ún. tömegáruk esetében, csomagküldő szolgálatoknál. A vevő által a mintában észlelt nyílt hiba esetén, ha a vevő a mintát a szerződéskötéskor ismerte, az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól. A fel nem ismerhető rejtett hibáért az eladó akkor is szavatol, ha az már a mintában is megvolt. Abban az esetben ha a minta az eladónál van, az ő dolga a szolgáltatott dolog és a minta azonosságának a bizonyítása. A mintától való eltérés bizonyításának a kötelezettsége a vevőt terheli, ha a minta a birtokába került. Például a vevő a mintát is és az annak alapján szolgáltatott terméket is felmutatja.

kapcsolódó anyagok:

-Az elővásárlási jog
-Vételi jog
-Visszavásárlási jog
-Megtekintésre vétel
-Próbára vétel
-Részletvétel
-Minta szerinti vétel